Komoly fordulat történt az amerikai részvénypiacon kedd este, jókora felpattanást mutattak a részvényindexek, miután Donald Trump engedékenyebb hangot ütött meg a vámokkal kapcsolatban is, és jelezte, hogy nem tervezi az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, Jerome Powell leváltását.

A tengerentúli indexek 2,5 százalékos ugrása után szerdán délben az európai mutatók is 2-3 százalékkal álltak feljebb a keddi záróértékükhöz képest, a menekülőeszközöknek számító befektetések pedig inkább süllyednek. Rengeteg gyorsjelentés érkezik az óceán mindkét partjáról, ezek is inkább pozitív hatással voltak eddig az árfolyamokra.

A BUX index is 1,1 százalékkal emelkedett a déli harangszóig, az OTP 1,9 százalékos ugrása hajtotta elsősorban. A Richter 0,5, a Mol 0,3 százalékkal drágult, a Telekom kissé esett, a 4iG stagnált. Az euró 408,60 forint volt, alig változott kedd estéhez képest.

Kissé lefelé korrigált csúcsairól az arany, stagnált az ezüst, de egy százalék feletti mértékben drágult az olaj és a földgáz Európában.

Trump visszakozik, mindenki legnagyobb örömére

Donald Trump azt mondta Jerome Powell Fed-elnök leváltásáról, hogy azt „nem tervezi, és soha nem is tervezte” – foglalta össze az Equilor Befektetési Zrt. Az elnök szerint ugyanakkor itt lenne az ideje a kamatcsökkentésnek, és ismét bírálta a jegybankot, hogy ezt nem teszi meg. Az elmúlt napokban felerősödtek a félelmek, hogy megsérti a jegybanki függetlenséget, de jogszerűen nem tudnák eltávolítani Powellt, ami egyébként jelentős piaci hullámokat kelthetett volna.

Donald Trump visszakozik, de úgy csinálja, mintha ő győzött volna – vélik nemzetközi kommentátorok.

Trump szerint a kínai árukra kivetett vám közel sem lesz olyan magas, mint a jelenlegi 145 százalékos kulcs. Jelentősen csökkenni fog, de nem nullára – tette hozzá. Az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások során szerinte „nagyon jól, kedvesen fognak bánni Kínával”, és végül alkut fognak kötni. Korábban Scott Bessent pénzügyminiszter is jelezte, hogy a jelenlegi kínai vámtarifák hosszú távon nem fenntarthatóak.

Pocsék eredmény a Teslától

A Tesla 2025-ös első negyedévi profitja drámai mértékben, 71 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, 409 millió dollárra a tavalyi 1,39 milliárd dollárról. A teljes bevétel kilenc százalékkal, 19,3 milliárd dollárra esett, az autóipari bevételek meg közel húsz százalékkal, 13,9 milliárd dollárra. A 0,27 dolláros részvényenkénti eredmény így bőven elmaradt az elemzői várakozásoktól, amelyek átlagosan 0,44 dollárról szóltak.

A Tesla több tényezőt is felsorolt okként, többek között a frissített Model Y gyártósorainak átállítását mind a négy gyárban, a járművek átlagos eladási árának csökkenését, valamint a változó kereskedelempolitika (a vámháború) miatti bizonytalanságot.

Azt is elismerte, hogy a „változó politikai hangulat” jelentősen befolyásolhatja a keresletet rövid távon, ami burkolt utalás az Elon Musk vezérigazgató Trump-kormányzatban betöltött szerepével szembeni ellenérzésekre. A Tesla ugyanakkor megerősítette a megfizethetőbb járművekre vonatkozó terveit.

Több autó, kevesebb DOGE

Elon Musk a beszámoló után bejelentette, hogy tervei szerint visszavágja a DOGE (az amerikai kormányzati költségcsökkentő szervezet) munkájában való részvételét, bár eközben fenntart némi további munkakapcsolatot is a Trump-kormányzattal.

Valószínűleg már a jövő hónaptól, májustól kezdve jelentősen csökkenni fog a DOGE-ra szánt időm – jelentette ki.

A hírek szerint Trump már tájékoztatta belső körét arról, hogy Musk a következő hetekben csökkenteni fogja a kormányzati feladatait.

Már 18 éve erősödik a svájci frank

Az utóbbi hetekben nemcsak a hagyományos menekülőeszköznek számító arany, hanem a svájci frank is történelmi csúcsra emelkedett az euróhoz képest. Nemrég már csak 0,93 frankot kellett adni egy euróért, míg a “svájcifrank-árfolyamküszöb” tíz évvel ezelőtti elengedése előtt ez 1,2 körül volt. (Jelenleg 435,50 forint egy frank ára. Annak idején még a 220-as árfolyammal viccelődtünk…)

A frank történelmi léptékben is menekülőeszköznek számít, de segíti az erős svájci gazdaság és az alacsony infláció is. Amint a grafikonon látszik, közel 18 éve, 2007 ősze óta erősödik az euróhoz képest, akkor már a 2008-2009-es nagy pénzügyi válság első jelei is mutatkoztak egyes országokban.

Ismét 90 ezer dollár felett a bitcoin

Donald Trump újabb pálfordulása, pozitív nyilatkozatai nyomán a kriptovaluták is megindultak, a bitcoin például 88-89 ezer dollárról 94 ezer fölé ment fel, hat-hét százalékos pluszban van. Március eleje óta nem járt ezen a szinten. Az ether tíz százalékkal, 1800 dollárra, a solana hasonló ugrással 152-153 dollárra jutott.

A piaci szereplők egyelőre nagyon óvatosak, sokan arról tartanak, hogy az emelkedés nem lesz hosszú életű. Egyrészt Donald Trump is teljesen kiszámíthatatlan és bármikor újabb pálfordulást hajthat végre. Másrészt az emelkedés okai között szerepel a korábbi shortok zárása és az alacsony likviditás, csekély forgalom is. Egy masszívabb emelkedés így egyelőre nem tűnik megalapozottnak. De a nagy piaci változások váratlanul is bekövetkezhetnek.

Mindenki stabilérmét akar létrehozni

A holland ING Bank egy új stabilérmén dolgozik más TradFi (azaz a hagyományos pénzügyi szektorba tartozó) és kriptós cégekkel együttműködve. Az európai MiCA-jogszabály ugyanis megnyitotta az utat a bankok előtt, hogy szabályozott stabilérméket bocsássanak ki az EU-ban. Az ING így a Société Générale francia hitelintézettel fog versenyezni ezen a piacon.

A projekt azonban lassan halad, mivel több bank igazgatótanácsi jóváhagyására van szükség – mondta az egyik forrás a Coindesk portálnak.