Menekülőutat kerestek Trump gazdasági ámokfutása elől – meg is találták

Donald Trump nagyon sok gazdaságilag megkérdőjelezhető döntést hozott a beiktatása óta eltelt időszakban. Az elnök ugyanakkor soha nem ismerné be a tévedését, így a gyorsan halmozódó problémák miatt igyekszik bűnbakot találni, ami azonban a jelek szerint csak még komolyabb aggodalmat válthat ki. Donald Trump ugyanis az utóbbi napokban az amerikai jegybank, a Fed elnökét kezdte el támadni, hétfőn például Jerome Powellt lúzernek nevezte. Noha a jegybank egy – az elnök hatalmától – független intézmény, ám Trump már azt is megemlítette, hogy el szeretné távolítani pozíciójából a jegybank vezetőjét.

Miközben a bevezetett vámok recesszióval fenyegetnek, és szinte biztosan emelik majd az amerikai inflációt, az elnök a Fedre próbálja tolni a felelősséget. A politikus hétfőn felszólította a Fedet, hogy haladéktalanul csökkentse a kamatlábakat, ami egyértelműen a jegybank függetlenségét veszélyeztető lépés.

Donald Trumpnak az ilyen típusú, egyébként az illiberális demokráciára és a banánköztársaságokra jellemző kirohanása értelemszerűen tovább rombolta a piaci bizalmat, 

így a hétfőn már nyitva lévő tengerentúli tőzsdéken újabb hatalmas zuhanást láthattunk. A befektetők menekültek az amerikai részvények, kötvények és a dollár elől. Az utóbbi hetekben számos piaci szakember és elemző hívta fel a figyelmet, hogy ez a hármas együttmozgás teljesen új jelenség az amerikai gazdaság kapcsán, ilyen menekülésre ugyanis a kevésbé stabil és megbízható fejlődő (vagy más néven feltörekvő) gazdaságok esetén látunk példákat. Az USA viszont korábban a stabilitás szimbóluma volt, és ha a részvénypiacok meg is reccsentek, az amerikai állampapírok és a dollár, akkor is menekülő eszközöknek bizonyultak.

Jelenleg ugyanakkor teljesen új helyzetbe kerültünk, a devizák közül a svájci frank és a japán jen lett a menedék, illetve a dollárral szemben az euró is sokat erősödött. Sőt, még a forint is felértékelődött az amerikai devizával szemben.

A befektetési eszközök közül pedig a nemesfémek, elsősorban az arany lett az ideges invesztorok mentsvára. Ennek köszönhetően hétfőn is komoly ugrást láttunk ezen a piacon, és az arany árfolyama elérte a 3500 dolláros szintet. Ez különösen annak fényében erős emelkedés, hogy április 9-én a jegyzés még 3000-es szint alatt volt.

Az arany idei gyors emelkedése azt mutatja, hogy a piacok jóval kevésbé bíznak az Egyesült Államokban, mint valaha. Míg a megválasztását követően a befektetők komoly tőzsdei rallyban bíztak, ma egyre többen fordulnak el a részvényektől. Így a „Trump Trade” narratíva helyett most az „eladni Amerikát” filozófia a meghatározó.

Más is van, ami az emelkedést támogatta

Érdemes leszögezni, hogy az arany egy ideje ismét a befektetők figyelmének fókuszában van, és az áprilisi nagy ugrás előtt is komolyabb árfolyamemelkedést láthattunk. Nem véletlen, hogy már korábban azzal vicceltek a szakemberek, hogy „Az arany lett az új Bitcoin”. Ugyanakkor az elnök ámokfutása nélkül nem valósult volna meg, hogy az arany ára a harmadával nőtt 2025-ben. A nemesfém árfolyamának szárnyalása nem véletlen: Donald Trump ténykedése mellett több egymással összefüggő gazdasági és geopolitikai tényező is hozzájárult a jelenlegi árrobbanáshoz.

Ezek közül talán a legfontosabb az infláció kérdése, ez ugyanis komoly ütközőpont az elnök és a Fed között. Az elnök lépései ugyanis ahogy fent említettük, ismét beindíthatja az amerikai inflációt. Így hiába mérséklődött az utóbbi időszakban a globális és az amerikai inflációs ráta, a Fed (néhány más jegybankhoz hasonlóan) óvatos kamatcsökkentési politikát folytat. A bizonytalanság pedig arra ösztönöz számos befektetőt, hogy inkább az aranyba meneküljenek és ez lett az elmúlt hónapokban a legjobb értékmegőrző eszköz. Paradox módon egyébként egy esetleges kamatcsökkentés is tovább erősíthetné az arany árfolyamát. Az alacsonyabb kamatkörnyezet ugyanis csökkenti a kötvények és más kamatozó eszközök vonzerejét, így a befektetők ezért is az arany felé fordulhatnának.

Figyelembe kell venni a geopolitikai folyamatokat is, amelyek közül a Kína és az Egyesült Államok közötti fokozódó feszültség a legfontosabb. De aggodalomra ad okot, hogy Oroszország és Ukrajna közötti háború kapcsán, ha a harcokat fel is függesztik, a biztonsági garanciák hiánya miatt a fegyvernyugvás nem biztos, hogy végleges lesz. Ezek mellett pedig a közel-keleti konfliktusok, így az Izrael és Irán közötti potenciális háború is az arany felé tereli a befektetőket.

Az Amerika iránti megingó bizalom tovább erősítheti a jegybankok felhalmozását is. Több gazdaságilag is erős ország jegybankja – így például Kína, Oroszország és India, de a régiónkból például Lengyelország  – az elmúlt hónapokban (is) jelentősen növelte aranytartalékait. Ezek az állami szintű vásárlások erős és stabil keresleti oldalt teremtenek a piacon, ami, ha önmagában nem is hajtja fel az árakat, támaszt jelent egy nagyobb visszaesés esetén.

Az arany ára jellemzően fordítottan arányos a dollár árfolyamával, tehát az amerikai deviza gyengülése árfolyamemelkedést okoz a nemesfémeknél. Amint azt a cikkünkben már említettük, a dollár 2025-ben mutatott gyengülő tendenciája is tovább serkentette az arany iránti keresletet.

Merre tovább?

Érdemes a napi mozgásokat és a hosszabb távú trendeket elválasztani, előbbieknél ugyanis teljesen kiszámíthatatlan ugrásokat is láthatunk. Nem volt ritka, hogy egy közösségi médiás poszt, vagy egy nyilatkozat hozott felfordulást a piacokon, így nem zárható ki, hogy ilyen a közeljövőben is bármikor megtörténik. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az elmúlt két hét nagy emelkedését követően óhatatlanul benne van a levegőben a korrekció lehetősége.

Ha a trendeket nézzük, akkor viszont számos érv szól továbbra is az arany mellett. 

Viszonylag kicsi annak az esélye, hogy Donald Trump egyik napról a másikra teljes gazdasági fordulatról döntsön, és konszolidálja a helyzetet. Ennek hiányában viszont továbbra is a bizonytalanság jellemezheti a piacokat, ami a biztonságot kereső befektetőket az arany vásárlására ösztönözheti. Bár a befektetések során aranyszabály, hogy nem a múltbeli hozamokat kell nézni, de a lakosság sokszor mégis ez alapján hoz döntéseket. Mindezt felerősíthetik az arany szárnyalásáról szóló szalagcímek, így könnyen lehet, hogy a részvényekben csalódott befektetők átvisznek pénzt nemesfémekbe. A fent felsorolt tényezők közül a jegybanki vásárlás továbbra is kitarthat, az amerikai államkötvények korábban legnagyobb külföldi vásárlói, a kínaiak, a közeljövőben aligha fognak ilyen eszközökbe fektetni, így számukra az első számú alternatíva lehet az arany.

Miután az arany árfolyama szűk 4 hónap alatt elérte és meghaladta a korábban kiadott elemzői prognózisokat, így konkrét számokat nehéz lenne mondani. Ugyanakkor a részvénypiac további zuhanása esetén könnyen kialakulhat olyan szituáció is, amikor az aranyon elért nyereséget a befektetők visszaforgatják és olcsó (vagy legalábbis annak tűnő) részvényeket vesznek belőle. Figyelmeztető jel lehet az arany árfolyamának megtorpanására az is, ha a dollár a mostani gyengülés után határozott fordulatot vesz és komolyabb erősödést mutat. A következő hónapokban tehát várhatóan tovább folytatódhat az arany drágulása, de a befektetőknek érdemes kiemelt figyelemmel kísérniük a gazdasági és politikai fejleményeket, mert a trendek gyorsan változhatnak.