|
| Richard Branson. Forrás: flickr.com |
A Virgin Galacticot Sir Richard Branson 2004-ben alapította, azzal a céllal, hogy megteremtse a gazdaságilag életképes kereskedelmi űrutazás feltételeit. A másfél évtizedes, alapvetően a kaliforniai Mojave-sivatagban elvégzett fejlesztés és tesztelés az idén hozott eredményt: a VSS Unity nevű, rakéta-meghajtású űrrepülőgép két sikeres tesztet is végrehajtott. A próbaperiódus elsősorban azért húzódott a viszonylag hosszúnak tűnő ideig, 15 évig, mert az egyik pilóta öt évvel ezelőtt a teszt során az életét vesztette.
Ám Branson szerint még legalább két-három kísérleti út szükséges ahhoz, hogy az első kereskedelmi űrrepülő az első fizetős ügyfelekkel a fedélzetén elhagyja a Földet. Az ötletgazda a puszta utaztatásnál szélesebb szolgáltatási palettát kíván nyújtani. Mindenekelőtt űrhajósképzést – állítása szerint már is van öt új asztronautájuk és 2500 érdeklődőjük –, az űrrepülésen részt vevők családtagjai pedig az éttermekben múlathatnák az időt, amíg szerettük ismét földet ér, de akár hegyikerékpározhatnának vagy hőlégballonozhatnának.
Branson legnagyobb versenytársa a kereskedelmi űrrepülőzésben Jeff Bezos lehet. Különösen, hogy utóbbi mintha előrébb tartana. Legalábbis Bezos közlése szerint cége, a Blue Origin már 2019 végén elindíthatja az első gépét a világűrt meghódítani szándékozó tehetős utasokkal.
Ehhez képest Bransonék csak egy éven belül, azaz 2020 nyarán szállíthatják az első jelentkezőket. Az első utas egyébként nem más, mint maga Branson lenne, mellette öten lehetnek a szerencsések, összesen ugyanis féltucat utas fér el a két pilóta mellett.
Eddig hatvan országból több mint hatszázan foglaltak a 90 perces útra, köztük olyan hírességek, mint Justin Bieber vagy Leonardo DiCaprio. A jelentkezők által a nagyjából 250 ezer dollárba (ez mintegy 72,5 millió forint) kerülő jegyekre befizetett előlegekből eddig már több mint 80 millió dollár gyűlt össze. A UBS márciusban azt jósolta, hogy az űrturizmus egy évtizeden belül 3 milliárd dolláros piaccá nőheti ki magát. Még úgy is, hogy a cég a csillagászati árak mérséklését tervezi, annak érdekében, hogy az űrrepülés luxusát a jelenleginél többen engedhessék meg maguknak.
Mindenesetre a Virgin Galactic lehet az első kereskedelmi űrrepülő cég, amelynek részvényeivel a tőzsdén lehetne kereskedni. A társaságot a mostani tranzakció 1,5 milliárd dollárra értékeli. Chamath Palihapitiya a CNBC-nek azt mondta, a cég a tőzsdei kereskedés megindulását követő két éven belül, azaz várhatóan 2021 augusztusában válhat nyereségessé.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
