Doktor Balsors már látja a következő összeomlást

Nouriel Roubini a 2012-es Világgazdasági Fórumon, Davosban. Fotó: Sebastian Derungs / World Economic Forum

Az elmúlt hetekben több olyan makrogazdasági adat látott napvilágot, amelyek egyértelműen azt jelezték, hogy a gazdasági folyamatok rossz irányba mennek. Az indikátorok szerint ugyan összeomlás nem várható, de a mostani növekedési ütem jelentősen visszaeshet. A befektetők viszont paradox módon nem, hogy megijedtek volna, hanem külön örültek a gyengébb adatoknak. Ők ugyanis arra számítanak, hogy az elmúlt időszakban galambbá váló jegybank, a Fed monetáris lazítás mellett dönt. Ennek megfelelően az elmúlt hetekben már egyre több elemző vélekedett úgy, hogy komoly csalódást okozhat, ha az amerikai jegybank nem kezdi el a kamatokat vágni. A többség ugyanis azzal számol,  hogy az év második felében 2-3 alkalommal is csökkenteni fog a Fed, alkalmanként 25-25 bázisponttal. A héten szerdán rögtön jön az első ilyen potenciális alkalom, igaz azon a többség inkább a Fed kommunikációjának változását várja, kamatvágás még nem. A többség ugyanakkor júliusra már azt várja, hogy a Jerom Powell vezette jegybank elkezdi a lazítást, és csökkenni fog az alapkamat.

Az amerikai elnök által is nyomás alatt tartott intézménynek nincs könnyű dolga, hiszen a gazdasági helyzet alapvetően nem kívánna beavatkozást. A GDP ugyanis erőteljesen növekedett az utóbbi időszakban, a részvénypiacok pedig rekord közelben vannak. Ugyanakkor számukra sem lehet kellemes, hogy Trump rendszeresen negatív megjegyzéseket tesz a tevékenységükre. Legutóbb épp a hétvégén, amikor azt jelezte, hogy amennyiben a tavalyi évben nem emelték volna tovább a kamatokat, akkor a gazdasági növekedés 0,5-1 százalékkal magasabb lett volna. Hozzá kell persze tenni, hogy Powell ezekre reagálva rendre azt mondja, a jegybank független, és nem az elnök óhajai, hanem a gazdasági folyamatok alapján hoznak kamatdöntéseket. Azt pedig mi tehetjük hozzá, hogy az elmúlt évtizedekben az elnökök valóban tiszteletben tartották a jegybanki függetlenséget, és nem kommentáltál és bírálták folyamatosan annak tevékenységét vagy a regnáló vezetőjét.

Nouriel Roubini szerint egyébként sem a Fehér Házban, sem a jegybankban nem látják, hogy nem a kamatszint jelenti a legnagyobb kockázatot, ennél ugyanis sokkal nagyobb kockázatokkal kell az érintetteknek szembenézni. Szerinte jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy 2020-ban recesszióba süllyed az amerikai gazdaság, ennek hátterében a rendkívül sérülékeny globális helyzet áll. Ez pedig világszerte visszaeséshez és gazdasági sokkhoz vezethet, még akkor is, ha a jegybankok gyorsan reagálnak.

Óriási kockázatok vannak

A közgazdász professzor tavaly tette közzé azt a 10 potenciális veszélyforrást, ami recessziót eredményezhet. Ezek közül a Fed galamb magatartása egy veszélyforrást ugyan kiiktat, ám Roubini szerint a többi kockázati tényező nem oldódott meg, sőt inkább veszélyesebbé vált, mint korábban. Megemlítette példaként az újabb adósságfajták növekedésével járó kockázatokat (az utóbbi napokban az amerikai sajtóban például jelentősen megnőtt a tömegesen bedőlő diákhitelekről szóló beszámolók száma - szerk.). Az eladósodottság nagyon sok feltörekvő országot is érint, amelyek egy része devizában (döntően dollárban) bocsátott ki értékpapírokat, ami szintén jelentős rizikótényező a professzor szerint.

A legfontosabb kockázatok közül kiemelt figyelmet érdemel a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, amelyben az ázsiai ország is okozhat komoly károkat az USA-nak. Roubini azt mondta, ha Kína kitiltja a piacairól az amerikai termékeket, az nagyon sok vállalatnak fájni fog,  például az Apple óriási kihívás elé nézhetne egy ilyen döntést követően.

Ha a piacok borulnak, jön a recesszió

„Ilyen forgatókönyv esetén a világpiacokon bekövetkező sokk elegendő lenne a globális válság kirobbanásához, függetlenül attól, hogy mit csinálnak a főbb központi bankok” - figyelmeztetett Roubini. Szerinte ez a magán- és az államadósság mértékét tekintve valószínűleg egy újabb pénzügyi válság következne.

Noha Roubini előrejelzéseit az örök optimisták gyakran megmosolyogják, van alapja a figyelmeztetésének, és az indoklás is logikus. Elég, ha visszatekintünk 2008-ra, akkor is voltak aggodalomra okot adó előjelek, a recesszió viszont csak azt követően söpört végig a világgazdaságon, hogy a tőzsdék összeomlottak.