A decemberben 2.135 dollár/unciás új csúcsra törő sárga nemesfém 2023. évi kereslete új rekordot, 4.899 tonnát ért el a tőzsdén kívüli (OTC) tranzakciókat és a készletáramlásokat is figyelembe véve. Mivel az OTC tranzakciók kevésbé transzparensek, ezért a WGC metódusa szerint ezek nélkül szoktak éves összehasonlításokat végezni, ami alapján a rendkívül erős 2022-es kereslethez képest 5 százalékkal volt alacsonyabb a fizikai arany iránti igény tavaly - írta elemzésében a Conclude.
A tavalyi év utolsó délutáni „London fixingjén” (LBMA PM) megállapított arany ár az eddigi legmagasabb évvégi értéket, 2078,4 dollár/unciát ért el, ami dollárban 15 százalékos áremelkedést jelent dollárban a tavaly év eleji 1.835,35 dollár/unciás nyitóárfolyamhoz képest. A szintén rekord magas 2023-as éves londoni átlagár 1940,54 dollár/uncia volt, ami 8 százalékkal haladta meg a 2022-es éves átlagárat.
Az aranybefektetőknek a chartot nézve sok izgalomban volt részük az előző évben: nagy hullámokban ugyan, de nőtt az arany árfolyama, áttörve először az 1900-as, majd a 2000-es árfolyamsávot, többször visszatesztelve az 1.800 dollár/unciás támaszt. Év végére egy 2.135 dollár/uncia (nominális) csúcsárfolyam mégis összejött, ami után egyelőre elmaradt egy nagyobb mértékű korrekció, és a legtöbb aranypiaci szereplő véleménye szerint jelenleg támaszépítés zajlik az 1.980 - 2050 dollár/uncia közötti árfolyamsávban.
Folytatódott a jegybanki aranyláz
A központi bankok tavaly is nyaktörő ütemben vásároltak aranyat. Az éves nettó jegybanki aranyvásárlások 1.037 tonnás mennyisége csupán 45 tonnával maradt el a 2022-es rekordtól (1082 tonna).
2023-ban is robosztus maradt a jegybanki aranykereslet, ez látszik az alábbi grafikonon is.
A WGC ábráján jól látható, hogy a 2010 óta összesen 7.800 tonnát elérő kumulált jegybanki aranykereslet az utóbbi két évben jócskán meghaladta az 1.000 tonnát évente, amivel jelentősen támogatták a sárga nemesfém árfolyamát. A WGC mintegy 36.700 tonnára becsüli a világ összes jegybanki aranyát.
A WGC elemzésében arra is felhívja a figyelmet, hogy idén a szokásosnál színesebben alakult a jegybanki vevőkör összetétele: kivételesen nem csak az Amerikával és a dollár alapú világgazdasággal „szemben álló” központi bankok, de a NATO-szövetséges Lengyelország és Csehország, illetve egyetlen fejlett országként Szingapúr is jelentős mennyiségeket vásárolt.
Nem meglepő módon a Kínai Népi Bank vezeti a tavalyi rangsort 225 tonnát elérő bejelentett aranyvásárlásaival, akit Lengyelország (130 tonna) és Szingapúr (72 tonna) követ a dobogón. Az enyhe csökkenést mutató török aranytartalék hektikus évet tudhat maga mögött, ugyanis az importtilalmak ideje alatt több alkalommal is ebből elégítették ki a 160 tonnás rekordot elérő helyi aranykeresletet, amit aztán a nyugodtabb időszakokban jórészt visszatöltöttek. A török központi bank kálváriájáról már tavaly márciusban írtunk egy összefoglalót.
Bipoláris befektetési arany szegmens
A befektetési arany rúd- és érmék kereslete éves szinten enyhe csökkenést (-3 százalék) mutat, azaz a kulcsfontosságú nyugati és keleti piacok drasztikusan eltérő tendenciái ellensúlyozták egymást. Az egész Európában uralkodó eladói nyomás hatására csökkenő prémiumokat kihasználták az amerikai, indiai és kínai vevők, akik gyakorlatilag felvásárolták Európa aranytartalékát.
A még mindig háromszámjegyű valós inflációval küzdő Törökországban megduplázódott az aranyrudak és -érmék kereslete tavalyhoz képest, 160 tonnás rekordot elérve. Ezzel szemben az európai aranypiac húzómotorjának számító Németországban 133 tonnával esett a befektetési arany iránti igény (180 tonna körülről 47 tonnára), jól bemutatva az egész Európában – köztük Magyarországon is – uralkodó hangulatot: 59 százalékkal 127 tonnára, 16 éves mélypontra zuhant az öreg kontinens befektetési arany iránti kereslete.
A tőzsdén kereskedett arany befektetési alapokból (arany ETF-ek) immár a harmadik egymást követő évben áramlott ki a tőke, globálisan 244 tonnával (kb. 16 milliárd dollár értékben) csökkent az ETF-ekben tárolt arany mennyisége. Bár a kiáramlás üteme az év végére jelentősen lelassult, de az októberi nagymértékű arany ETF-eladások így is leuralták a negyedik negyedévi képet.
Bikanyakú aranyékszerpiac, satnya technológiai kereslet
Az éves ékszerfogyasztás még a nagyon magas árfolyamkörnyezet ellenére is stabilan 2.093 tonna maradt, amit a WGC szerint tavaly is a kínai vevők Covid-karanténok miatt kieső ékszerkeresletének visszatérése támogatott. Az elektronikai ipar aranykeresletének 2023. IV. negyedévi fellendülése ellenére a technológiában felhasznált arany éves mennyisége a WGC adatsoraiban először esett 300 tonna alá.
Kínálati oldalon a bányák elmúlt években stabilnak mondható aranykitermelése 1 százalékkal emelkedett tavaly, hajszálnyira megközelítve a 2018-as rekordkitermelést. Az aranybányász cégek a 2022-es évhez képest hozzávetőleg 20 tonnával többet, összesen 3.644,4 tonna aranyat hoztak felszínre 2023-ban.
A magas aranyárfolyam világszerte támogatta a használt ékszerekből és elektronikai eszközökből visszanyert sárga nemesfém újrahasznosítását, így a reciklikált arany mennyisége 9 százalékkal, 1.237,3 tonnára nőtt a 2022-es 1.140,1 tonnához képest, ám még így is jelentősen a 2009-es csúcsmennyiség alatt maradt, amikor a pénzügyi válság miatt sokan kénytelenek voltak eladni a vésztartalékként felhalmozott aranyékszereiket.
Az arany dolláros ára nominálisan ugyan magas, de inflációval kiigazítva még mindig az 1980-as évek eleji csúcs alatt tartózkodik, amikor az 1971. augusztus 15-én (a Nixon-sokk napján) 43 dollárról induló arany árfolyama 850 dollár/uncia környékén tetőzött 1980. januárjában.
A WGC várakozásai szerint idén várható némi kínálatbővülés, mivel új, jó minőségű bányaprojektek fordulhatnak termelő fázisba Amerikában és Ausztráliában, de a reciklikáció terén nem várnak jelentős fellendülést. A WGC-nél úgy vélik, a jegybanki aranykereslet idén is jelentősen meghaladja majd az átlagosnak mondható évi 500 tonnát, némi csökkenést várva a 2022-2023-ban látott volumenhez képest. A kevésbé átlátható OTC tranzakciók terén is további bővülést vár a WGC, amelyek a piaci pletykák szerint rejtett jegybanki aranyvásárlásokat is magukba foglalnak.
Az arany befektetési kereslete némileg nőhet 2024-ben a WGC szerint, amellett, hogy továbbra is az európai és amerikai ETF-ekben kezelt vagyon csökkenését várják a kamatszintek magasan ragadása esetén, de itt komoly, a keresletet befolyásoló tényezők lehetnek a jövőbeni regionális gazdasági és a geopolitikai események.
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
