|
| Volodimir Zelenszkij (Wikimedia Commons/Kvartal95) |
Az 1990-es rendszerváltás után sok ország lett független Európában és Ázsiában, miután az első világháború utáni képződmények, szövetségi államok, mint Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió felbomlottak. A függetlenséggel különböző módon tudtak élni az országok, vannak sikertörténetek, mint Csehország, Szlovákia, Szlovénia vagy Észtország, de az Oroszország után messze legnagyobb, bő 40 milliós lakosságú Ukrajna nem jutott egyről a kettőre.
Időzített bomba volt
Az ország eleve szerencsétlen módon vált függetlenné: túl nagy orosz kisebbségek maradtak nála, ami már eleve borítékolta az ismét nagyhatalommá váló Oroszországgal a konfliktust. Egy ideig Oroszország aktív közreműködésével oroszbarát rendszerek voltak hatalmon, addig volt valamiféle egyensúly, de aztán jöttek a narancsos forradalmak, melyek közül a nyugat a másodikat erősen megtámogatta, az győzött is.
Ekkor Oroszország nem habozott, magához csatolta a Krím-félszigetet, két kelet-ukrajnai orosz többségű megyében pedig háború vagy polgárháború indult, ahogy nézzük, amelyre azóta sem lett megoldás. Ami azonban a legnagyobb baj: az elnök, Petro Porosenko és kormánya nem tudott gazdasági fellendülést elindítani az országban. A szavazóknak így már ez a rendszer sem tetszik annyira, így a két induló, Porosenko és a politikában időtlen idők óta résztvevő Julija Timosenko mellett először látszólag merő poénból belépett egy kabarészínész, aki történetesen az ukrán elnököt játszotta egy népszerű TV-sorozatban.
Változásra vágynak
A 41 éves Volodimir Zelenszkij gyorsan népszerű lett, hisz a kiábrándult választók újat szeretnének. Jelenleg 20,9 százalékos népszerűséggel vezet Porosenko előtt, akire 13,7 százalék szavazna, és Timosenko előtt, aki 9,7 százalékon áll. A választás első fordulója most vasárnap lesz, de Zelenszkij győzelme mégis kétséges, mivel a második fordulóban Porosenko és Timosenko szavazói átszavazhatnak egymásra, ennek mértékétől függhet az eredmény.
Programja
Zelenszkij azt ígéri, hogy megválasztása esetén szembeszáll a korrupcióval, ami a szovjet idők óta senkinek sem sikerült, valamint megpróbál béketárgyalásokat folytatni a keleti, elszakadt területek ügyében. Itt nyilván csak kompromisszumos megoldásnak lehet realitása, a Porosenko által hangoztatott „mindent vissza” megközelítés nem vezetett sehová, miután a nyugat katonailag nem léphet fel Oroszországgal szemben a nukleáris háború veszélye nélkül, ráadásul, miután nem ukrán lakosságú területekről van szó, az ukránokat nem sokan fogadnák felszabadítóként.
A gazdasággal kapcsolatban Zelenszkij elmondta korábban a Reutersnek, hogy nem fogja hagyni Ukrajnát fizetésképtelenné válni, hisz ez még rosszabb gazdasági helyzetet eredményezne: az ország továbbra is együttműködik a Valutaalappal, időben törleszt. Az Oroszországgal való kompromisszumkötés azért is fontos lenne, mert az ukrán gazdaság korábban ezer szállal kötődött az oroszhoz, ráadásul a háború költségei óriásiak még akkor is, amikor nincsenek aktív harcok.
Ez a „gig economy.” 
