|
| . |
Abban megegyeznek az elemzők, hogy a Telekom által idén április-június között megtermelt bevétel 3 százalékkal, míg az eredménymutatók közül mind az adó- és kamatfizetés előtti (ebit), mind az értékcsökkenést is figyelembe vevő (ebitda) ennél valamivel kisebb arányban maradhat el 2018 azonos időszakáétól. Nem úgy az adózott nyereség, amely bőven kétszámjeggyel lehetett kevesebb a bázisénál.
A forgalom visszaesése annak tudható be, hogy a rendszerintegrációs, informatikai bevételek a tavalyi év második negyedében meglehetősen magasak voltak. Aggodalomra ugyanakkor már csak azért sincs ok, mert a mobil szegmens adat- és készülékértékesítései változatlanul növekvő tendenciát mutatnak. Erre szükség is van, miután a Telekom vezetékes bevételei (TV és kiskereskedelem) csak minimálisan gyarapodhattak, ha egyáltalán. S macedón leányvállalatának forgalma is csak visszafogottan bővülhetett, már amennyiben feltételezzük, hogy az előző negyedévek tendenciája folytatódott.
Ezúttal azonban kivételesen a számoknál is nagyobb figyelem kísérheti, mennyit árul el a társaság a T-System eladásának részleteiről – a szerdán tőzsdezárás után publikálandó gyorsjelentésében, a csütörtök reggeli sajtótájékoztatón, illetve az aznap délutáni telefonkonferencián. Ez azért is lényeges, mert a T-Systemst magában foglaló rendszerintegrációs, informatikai szegmens az utóbbi években rendre jelentősen növelni tudta az árbevételét. Az üzletág értékesítésével ugyan emelkedhet a bruttó fedezet, de jelentős árbevétel-csökkenés mellett – vélik az Equilor Befektetési Zrt. elemzői.
Természetesen a legizgalmasabb kérdés, mely üzletágait értékesíti a Telekom a 4iG-nek és mennyit kap azért. A 4iG eddigi tevékenységéből arra lehet következtetni, hogy a kis- és középvállalatokat kiszolgáló részlegek nem cserélnek gazdát, azaz maradnak a német tulajdonú hazai távközlési óriásnál, mivel azok a Jászai Gellért befolyása alatt lévő informatikai társaság számára stratégiailag nem annyira fontosak.
Ugyancsak érdekes, mire fordíthatja majd a Telekom a vételárat, amelyet piaci becslések meglehetősen tág, 30-50 milliárd forintos sávba saccolják. Ebből az extrabevételből a távközlési cég akár az állam által az év második felében meghirdetendő frekvencia-aukciókon is elköltheti. Ezek közül a legnagyobb verseny az 5G hálózathoz szükséges 700 MHz-esért folyhat, ahol a Telekomnak a három elérhető sávért három konkurenssel kell megküzdenie. Az állam 84,5 milliárd forintos bevételt vár az őszi értékesítések során. Amennyiben ez nem lesz jelentősen magasabb a vártnál, akkor a korábbi várakozásokhoz képest alacsonyabb is lehet a Telekom költsége.
De juthat a T-Systemsért kapott pénzből arra is, hogy a Telekom csökkentse a hiteladósságát. Ez különösen azért lehet indokolt, mert a számviteli előírások módosítása miatt a cég nettó adósságrátája igencsak megugrott az első negyedévben. Emiatt is érdemes lesz figyelni, mit mond a menedzsment az eladósodottsági tervéről.
S végül az extrapénz akár arra is alkalmas lehet, hogy akár rendkívüli osztalékot fizessen a Telekom, vagy emelje nyereségrészesedése 27 forintos mértékét – vélhetően ennek örülnének a legjobban a befektetők.
Mindezeken túl az is szóba kerülhet a Telekom gyorsjelentése kapcsán, tesz-e és ha igen, milyen stratégiai válaszlépéseket a Vodafone-Digi tranzakcióra.
