Tegnap döntő változásokat jelentett be az MNB, miszerint a monetáris politikai eszköztár hosszabb távon is változik, ugyanakkor a rendkívül laza monetáris politika lassan véget ér. Ennek része, hogy az EKB eszközvásárlási programjának kivezetésével egyidejűleg, szeptember végén és december végén az MNB is kivezeti azt a két eszközt, melyekkel a hosszabb hozamokat szorították le.
A 10 éves államkötvény hozama már most is viszonylag magas a környező országokéval, sőt az eurózóna gyengébb tagjaival is összevetve: 3,8 százalék, miközben a lengyel 3,24 százalék, a cseh 2,16 százalék, az olasz 2,8 százalék, a görög 4,07 százalék.
A várható, az EKB politikájával szorosan összehangolt monetáris lazítás jelzése jót tett a forintnak, árfolyama eurónként 323-323,50 közé került, míg tegnap délelőtt még 325 volt.
|
| Euró/forint |
Az amerikai 10 éves államkötvény hozama is nagyot emelkedett, míg tegnapelőtt épp csak megközelítette a 3 százalékot, tegnap már 3,5-ig ugrott fel, így már nincs is messze a sokéves tetőtől, amely 3,10 százalék körül volt idén májusban.
|
| 10 éves amerikai államkötvény hozama |
Az amerikai részvényindexek emelkedtek fél-egy százalékkal, Ázsiában is a vevők domináltak az elfajuló amerikai-kínai vámháború ellenére. Európában is pluszok mutatkoznak, bár jóval szerényebbek, a BUX azonban 0,3 százalék mínuszban van, 36 ezer ponton.
Közel egy százalékot gyengül a Mol 2864 forintig, az OTP csak kismértékben csökken 9950 forintig, a Richter vesztesége közel fél százalék, ára 5080 forint. Egyedül a Telekom emelkedik a nagyok közül: 0,7 százalékkal van feljebb 411 forinton.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
