|
| (Forrás: Sxc.hu) |
Szerdán reggel a BUX értéke 16 714 pont, a decemberi határidős BUX-é pedig 16 601 pont, ami nyilván komoly pesszimimizmust jelent a befektetők egy részénél. Ez a helyzet, bár mostanában nem szokatlan, kissé abszurd, legalábbis ellentmond a tankönyveknek, elméleteknek. Azt mondja ugyanis, hogy ha most a BUX-kosárnak megfelelő részvényeket vásárolnánk a megfelelő arányban, akkor többet kéne érte fizetni azonnalra (prompt), mint az alig több, mint egy hónap múlva esedékes határidő-kifutáskor.
Fizetnek azért, hogy kölcsönadhassanak
Ez nagyjából olyan, mintha egy tízezer forintos névértékű, azaz lejáratkor tízezer forintot fizető diszkont kincstárjegy megvásárlásáért egy hónappal korábban 10 500 forintot fizetnénk. (Az USA-ban és Svájcban történt hasonló az utóbbi időben, adtak el állampapírokat a kifizetési érték felett, azaz negatív hozammal is a biztonságért sóvárgó befektetőknek. Lényegében még ők fizettek azért, hogy kölcsönadhassanak) A logikus, az elméletek által is alátámasztott szint az lenne, ha a határidős BUX nagyjából a kamatoknak megfelelő értékkel lenne magasabb, tehát most körülbelül fél százalékkal. (A jegybanki alapkamat évi hat százalék, azaz havi fél százalék.)
A határidős BUX nagyon nagy arányban hangulatot jelez, de nem mindegy, kiét. Ha a piacon túl sokan pesszimisták, ráadásul abból a körből, amely előnyben részesíti a határidős üzleteket az azonnalinál, akkor a mostani szituáció könnyen előfordulhat. Ez a kör vélhetően főleg a kis tőkéjű, ezért tőkeáttételre szomjazó kisbefektetőké, akik gyorsan akarnak jelentős nyereségre szert tenni. (A tőkeáttétel azt jelenti, hogy a ténylegesen rendelkezésre álló tőkénknél nagyobb összeget kockáztatunk, vagy hitelfelvétellel, vagy más, hasonló effektust lehetővé tevő – származékos – üzletekkel.)
Az OTP esete a határidős BUX-szal
Az elmélet azt mondja, hogy a határidős BUX-nak a promt (azonnali, jelenlegi) BUX felett kell állnia, nagyjából a gazdaságban érvényes kamatszint által meghatározott mértékkel. Vagyis, például, ha most 15 000 lenne a BUX, és tíz százalék a kamatszint, a pontosan egy év múlva esedékes határidős BUX 16 500 pont kéne legyen. (Ez persze nem előrejelzés, csak egyszerűsített elméleti példa.) Ha ugyanis ennél jóval magasabb, akkor megérné sok nagybefektetőnek (intézményeknek, mint befektetési alapok, biztosítók, nyugdíjpénztárak) a BUX-kosarat összevásárolni (vagy például OTP BUX ETF-et venni a tőzsdén), és mellé határidős BUX-ot eladni. Így ugyanis jobb hozamot érne el vele, mint a kötvényekkel. Az OTP BUX ETF-nek hála, ez az út elvileg kisbefektetők számra is járható, ha olyanok lesznek valamikor a piaci körülmények, bár ez már régen nem fordult elő.
Ha pedig túl alacsony a határidős BUX, akkor egy bizonyos szinten a nagybefektetőknek érdemes lehet eladni a BUX-kosárban szereplő, meglévő részvényeiket, és ehelyett határidős BUX-ot vásárolni, mert a különbségen nyernek. A határidős BUX-nak további előnye, hogy egységnyi – mondjuk egymilliónyi – részvényportfólióra vetítve jóval alacsonyabb a brókerjutaléka, mint a promt részvényeknek. Valamint, ha furcsán is hangzik: kamatozik, ellentétben a részvényekkel (lásd a keretes cikket). Persze nem maga a határidős kontraktus, hanem a biztosítékként letett állampapírok.
Amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon
Ilyen rövid távon azonban ezek a mechanizmusok már nem, vagy csak alig érvényesek, az idő előrehaladtával egyre kevésbé lesznek azok. Az egy hónapnyi kamatokat már könnyen lenullázhatják a költségek (brókerjutalék, számlavezetési díj), valamint a letétbe teendő állampapírok vételénél alkalmazott marzs (az eladási-vételi árfolyamok közötti árrés). Hiszen az említett példában a promt BUX csak épp egy havi kamattal, 0,5 százalékkal volt magasabb, mint a határidős. De ha valaki most gondolkodik azon, hogy magyar részvényeket vásárol, és a BUX-nak nagyjából megfelelő összetételben, akkor a határidős index valamivel jobb választásnak tűnik, mint a promt. Főleg, ha eleve van állampapírja a befektetőnek. Olcsóbb is a tranzakció, és a letétben levő állampapírok is kamatoznak.
|
Határidős: Az ördögtől való, vagy az angyaltól? A határidős és más tőkeáttételes, derivatív üzleteket szokás az ördögtől valónak beállítani, olyasminek, amin iszonyú sokat lehet veszíteni, amibe már családok garmadája ment tönkre. (Főleg, hogy a 2008-ban kitört pénzügyi válság jelentős részben ezekről szól.) Ez sok szempontból igaz is, de többnyire akkor, ha a vesztesek tőkeáttételt alkalmaztak, azaz például: egymilliónyi tőkével több milliónyi részvénykockázatot vállaltak. Ha négymilliónyi részvényt veszünk egymilliónyi saját tőkével, és a részvények ára negyedével csökken, akkor ugyanis elbuktuk a teljes egymilliós tőkénket - ráadásul még az esedékes kamatokat és egyéb hitelköltségeket is. Csakhogy van más út is, a tőkeáttétel nélküli derivatív üzlet. Ha 1,7 millió forintért veszünk részvényt, akkor 1,7 forintnyi részvénykockázatot vállalunk. Ha tíz határidős vételi BUX-kontraktust kötünk, akkor (mostani árfolyamokon, kis kerekítéssel) szintén ugyanez a helyzet. Ehhez tegyünk letétbe ugyanannyi értékű, azaz 1,7 millió forint értékű állampapírt, és akkor nem vállalunk nagyobb kockázatot, mint az első esetben, tőkeáttétel nincsen. Ha a BUX tíz százalékot esik, akkor várhatóan mindkettő pozíción nagyjából ugyanannyit vesztünk, ha emelkedik, akkor pedig nagyjából ugyanannyit nyerünk. A „nagyjából” kitétel azt jelenti, hogy a lejáratig a határidős BUX nem hűen követi a promtot, lejáratkor azonban összeérnek. (Így ha a határidős BUX 100 ponttal van a promt alatt, mint mostanában gyakran, akkor az említett számpélda szerint eleve jobban járunk a lejáratkor 10 000 forinttal.)A határidős BUX-nál a letétbe helyezett állampapírok még kamatoznak is, a jelenlegi állapot szerint mintegy évi 130-135 ezer forintot, ami a normál részvényekkel nem történik meg. (Az osztalékok hatását a BUX index tartalmazza.)
|
Továbbra is összehangolja a kezdeményezést. 
