Nem ezt vártuk, de van még remény
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. egyik alapítója és elnöke elmondta, hogy nagy csodát várt már 1988-tól úgy a gazdaság, mint a tőkepiac fejlődésében, de ebből leginkább egy nagy hullámzás lett, persze ebben azért voltak igen sikeres időszakok is, de az utolsó pár év gyengére sikeredett. Most talán más lesz a helyzet, miután az MNB elszántan belevágott a tőkepiac fellendítésébe.
A jegybank céljai
Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője szerint az MNB azért szánta rá magát a tőzsde megvásárlására, hogy 3-5 éves távon egy jól működő tőzsde, hatékony tőkepiac épüljön ki. Jegybanki szempontból ez különösen lényeges, hisz szeretnék a gazdaság finanszírozásának szerkezetét megváltoztatni.
A 2008-as válság változást hozott, előtte az volt a vélemény, hogy a középtávú növekedést a reálgazdaság határozza meg, és mindegy, hogy a tőkepiac, vagy a bankok finanszíroznak. Azóta az a vélemény, hogy egy diverzifikáltabb pénzügyi szervezet nagyobb növekedést hozhat, mint egy szimpla banki finanszírozási modell (ezt már 200 éve a platánfa alatt felismerték New Yorkban, talán ezért is lett nagy Amerika).
Az élénkítő monetáris politika a kamatozó eszközök hozamát lejjebb szorítja, így a részvények vonzóbbá válnak, a vállatok értéke növekszik, nagyobb a beruházási szándék, könnyebb pénzt bevonni. Így több a beruházás, magasabb a növekedés. Ha a háztartásoknak jelentős részvényvagyonuk van, az emelkedő árak növelik a vásárlóerőt (már ha realizálnak is).
FED és EKB
Ezt a politikát követte az amerikai FED is, és fel is hajtotta a részvényárakat, olcsóbb lett a vállalati finanszírozás. Az eurózónában viszont, ahol elsősorban banki típusú a finanszírozás, az EKB próbálta az állampapírhozamokat letolni és a bankok hitelezési hajlandóságát növelni, és így a hitelaktivitáson keresztül növelni a gazdasági aktivitást.
A két politika hasonló eredménnyel járt, de a GDP-ben eltérés van: míg az eurózóna csak elérte a válság előtti szintet, az amerikai 10 százalékkal meg is haladta. A fogyasztásban még nagyobb az eltérés: 12 százalék.
A válság alapja pont a bankszektor volt, ezen belül is a jelzálogpiac, így a bankszektorra alapozva nehezebb volt elindulni a válságkezelésben, ezért az európai lemaradás.
A tőkepiac szerepének növelése
Ami a hazai tőkepiacot illeti, a részvényberuházás igen alacsony, közvetlenül 2 százalék a háztartásoknál, de alapokon keresztül is viszonylag kicsi. A cél ennek az aránynak a növelése, finanszírozási szempontból viszont a vállatok nem nagyon jutottak pénzhez a tőzsdén, a források a jegybanktól ill. az európai támogatásokból érkeztek.
Ezek ki fognak futni ill. csökkenni, ezért óhatatlanul más finanszírozási formákra lesz szükség. A magyar gazdaságnak piaci alapú finanszírozásra kell átállni, ebben persze a bankszektornak, hitelpiacnak is nagy szerepe lesz, de szeretnék növelni a tőkepiac szerepét is. A lényeg, hogy 35 éves távon a tőzsde komoly alternatívát nyújthasson a banki finanszírozással szemben.
A KKV szektor időközben lemaradt, termelékenysége jóval gyengébb, mint nagyvállalatainké. Ilyen folyamat máshol is előfordul, de nálunk különösen erős. Ha a kkv-k tőzsdére lépnek, az egy lehetőség ennek a helyzetnek a javítására.
Hogy nézne ki a tőzsdei élénkítés?
Végh Richárd, a tőzsde vezérigazgatója elmondta, hogy a BÉT elfogadott egy öt éves stratégiát, ezen belül az idei az építkezés éve. A világban az a trend alakult ki, hogy a tőzsdék egyesülnek, globalizáció zajlik, de az MNB szerint nálunk csak egy lokális tőkepiac tudja megvalósítani a tőkepiac felfejlesztését. Mind az egyéni, mind az intézményi befektetők hajlanak a helyi befektetésre, ezt a megerősödött helyi tőzsde jól ki tudná használni.
A kibocsátó számára az erős hazai befektetői bázis és elemzői lefedettség lehet vonzó, nem is beszélve az indextaggá válás lehetőségéről, amely megnöveli a keresletet az adott cégek papírjaira az index-alapok vásárlásain keresztül. A jobb hazai papírok ráadásul nemzetközi indexekbe is bekerülhetnek.
Új kibocsátások
A fő feladat az új kibocsátások megszervezése, ha ezek megjelennek, akkor a befektetők is rámozdulnak a piacra. Ezért ez a fő stratégia: jó cégeket vonzani a tőzsdére. Ehhez aktív kormányzati támogatás is kell, amiről tárgyalások folynak. Néhány gyakorlati akadály is van, pl. jelenleg a tőzsdére vezetés szabályai bonyolultak, ezen egyszerűsíteni szeretnének.
Fontos lenne az állami cégek tőzsdei megjelenése, ehhez politikai elkötelezettség is szükséges. A tőzsde struktúrája is változna: a standard és prémium kategória megfelelő, a jelenlegi T kategória nem jó, ez át lenne alakítva egy nem szabályozott piaccá, multilaterális kereskedelmi platformmá, ahol kisebb transzparencia követelményekkel foroghatnának a papírok. Lenne még egy zártkörű piac is, ahol a zártkörű tőkeemeléseket lehet lebonyolítani.
Tőzsdei előszoba, botránycégek kizárása
Mindemellett átalakítanák az úgynevezett tőzsdei előszobát, vagyis a tőzsde segítséget nyújtana a még nem tőzsdeérett, de a remények szerint azzá váló cégeknek. A tőzsde hírnevének is javulnia kell, erősebb befektető-védelem kell, és a kibocsátók erősebb szűrése, hogy az ún. botránycégeket ill. a notórius szabályszegőket kiszűrjék. Akár még a tőzsdéről való törlés is szóba kerülhet a szabályokat be nem tartó, nem tájékoztató cégeknél.
A hatéves mandátuma végével búcsúzó Patai Mihály megüresedett helyére Kurali Zoltán került. 
