Csütörtökön tette közzé a világ legnagyobb indexszolgáltatója, törli a Richtert az MSCI Hungary index kosarából. A magyar piacot leképező index mellett ezzel a lépéssel az MSCI Barra a teljes feltörekvő piaci indexből, az MSCI Emerging Markets indexből is kiteszi a részvényt. Az új szabályok a november 30-i záráskor lépnek életbe, azaz december 1-én a Richter már nem lesz az index tagja.
| Az MSCI indexekre és ezen belül is az MSCI Emerging Markets indexre hatalmas vagyonokat kezelő alapok épülnek, amik egyfelől az indexhez igazítják a befektetéseiket, másfelől pedig a teljesítményüket is ezekhez az indexekhez mérik (azaz ezt használják benchmarkként). Egy speciális csoportjuk, az indexkövető alapok és ETF-ek ráadásul a lehető legszorosabban igyekeznek leképezni a kiválasztott index összetételét. A Richter súlya az MSCI Emerging Markets Indexben csekély, mintegy 0,07 százalék. Az indexet szorosan vagy lazábban követő alapok összesített tőkéjén belül viszont még így is óriási összeget tehet ki a Richter részesedése, főként a részvény napi forgalmához viszonyítva. Az MSCI az indexkritérium alapján a Richter alacsony forgalma miatt távolítja el az indexekből a részvényt. A napi átlagos forgalom a négy-öt évvel ezelőtt 4-4,5 milliárd forintról 500 millió forintra csökkent mára. Hiába teljesíti a Richter bőven a piaci kapitalizációra vonatkozó feltételeket, a forgalom nem éri el az MSCI szerint kritikus szintet. |
A KBC becslése szerint 33-35 milliárd forintnyi Richter részvény szerepelt az MSCI Emerging Markets indexre épülő indexkövető alapokban a szerdai záróár alapján. Mivel ezek indexkövető alapok és ETF-ek, feltehetően teljes mértékben le fogják építeni a Richter-pozícióikat. A nem szorosan indexkövető alapokban összesen 130 milliárd forintnyi Richter szerepelt a szerdai záráskor. Ebben benne vannak a két nagyobb tulajdonos, az Aberdeen és a Skagen alapjai is, akik csak az index átalakítása miatt feltehetően nem akarnak kiszállni. A többi nem indexkövető alap sincs rákényszerítve, hogy reagáljon az MSCI átsúlyozására, de feltehetően lesznek, akik eladják a Richter részvényeiket.
Ennek nagyságrendjét rendkívül nehéz megbecsülni, de pár milliárd forinttal megnövelheti az eladói nyomást. A KBC becslése szerint összességében még legalább 22,5 milliárd forintnyi Richter részvény kerülhet piacra a kényszerű eladások miatt, de a végső szám ennél lényegesen magasabb is lehet. Az elemzők szerint fontos kiemelni, hogy a becslést több tényező is rendkívül bizonytalanná teszi. Az alapok részesedésében bekövetkezhettek lényegi változások, lehetnek a portfóliók között átfedések, és egyáltalán nem biztos, hogy az összes alapkezelő teljes mértékben leköveti majd az index változásait.
A kényszerű eladások a hosszú távú befektetőknek akár jó lehetőséget is jelenthetnek, dacára a rövid távon egyértelműen megnövekedett kockázatoknak. A mostani eladásokat kényszer szüli, nem a Richter fundamentumaival szembeni kétségek vagy a vállalat körüli rossz hírek. Ezzel együtt jelentősen eltéríthetik az árfolyamot. Az elemzés szerint egyik legjobb példát épp a Richter szektortársa, az Egis adja, ahol egy jelentős eladó, a Tradewinds tartotta nyomás alatt az árfolyamot 2012 első felében (új portfóliómenedzser vette át egy alap kezelését, és meg akart szabadulni az "öröklött” pozíciótól). Miután az eladások alább hagytak, az Egis 13500 forinttól 18600 forintig szárnyalt (amiben természetesen egyéb tényezők is közrejátszottak). A KBC elemzése szerint a Richter hosszú távú kilátásai nem kedvezőtlenek. Bár az előző gyorsjelentés elmaradt a várttól, a menedzsment kifejezett optimista üzenetet fogalmazott meg a piac számára a negyedéves kilátásokról, emellett a kormánnyal kötött stratégiai megállapodás kedvező hatásai sem árazódhattak még be a részvénybe teljesen.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
