Sajtótájékoztatón mutatkozott be az Amundi, a világ ötödik legnagyobb tőzsdén jegyzett alap-, és vagyonkezelője, amely 37 országban van jelen, és a befektetési alapok lehető legszélesebb skáláját kínálja. Megvásárolták a Pioneer Alapkezelőt, és sok termékük van, ami a Pioneer korábbi kínálatához képest viszonylag új. Természetesen most nekik is az alacsony hozamú környezet okoz különösen jelentős kihívást.
Nagyra nőttek
Az Amundi 2010-ben jött létre a Credi Agricole és a Societe Generale Asse Management összeolvadásával. A Pioneert idén nyáron vásárolták meg, ezzel nagyjából 1400 milliárd euróra hízott az általuk kezelt vagyon. A cég globális a befektetések kezelésében, de lokális az ügyfélkiszolgálásban a 37 országban, hogy a lehető leginkább az ügyfél igényének megfelelő megoldást tudjon kínálni mind a lakossági, mind az intézményi befektetők számára.
A tevékenység 6 befektetési központ köré csoportosul, ezek Londonban, Párizsban, Dublinban, Bostonban, Milánóban és Tokióban találhatók, és immár Budapesten is megjelent egyik helyi befektetési centrumunk. A Pioneer felvásárlását azért gondolták jó megoldásnak, mert véleményük szerint a jelenlegi kamatszegény környezet tartósan is fennmaradhat, ezért a befektetők kénytelenek kockázatosabb befektetési formák felé fordulni, ehhez pedig jobb egy minél nagyobb, a kockázatkezelést a lehető legjobban megvalósító szervezetre bízni a befektetés menedzselését.
Fontos a megtakarítás, kedvezőtlen a környezet
Különösen fontosnak tartják, hogy az aktív korúak megtakarításai növekedjenek és reálértéküket megőrizzék, sőt lehetőség szerint növeljék, mivel a fejlett országokban nő a várható életkor, és csökken az egy nyugdíjasra jutó aktív korúak száma, 2030-ig Amerikában 4-ról 2,7-re, Németországban 3-ról 2-re, így a mai nyugdíjszint nem lesz fenntartható. Így a fő csapásirány a cégnél a hosszú távú befektetések kezelése.
Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz, ha a nulla körüli, esetenként negatív kötvényhozamok normalizálódni kezdenek, ami a kötvények árfolyamának jelentős eséséhez vezethet, azt válaszolták, hogy várakozásaik szerint az alacsony hozamkörnyezet csak rendkívül lassan fog megszűnni, ezért sokkhatás ebből adódóan nem várható, ugyanakkor ezt a kockázatot fedezeti ügyletekkel, opciókkal próbálják mérsékelni, ha úgy érzik, hogy a piaci folyamatok ezt szükségessé teszik.
Stratégiák
Az alacsony hozamkörnyezet miatt értelemszerűen a kötvények mellett a magasabb hozamlehetőséget biztosító, de kockázatosabb eszközök felé kell fordulni. Két fő stratégiát alkalmaznak: a részvénypiacon a magas osztalékhozamú papírokat keresik, emellett opciókat írnak ki, melyek prémiuma (az opciós díj) szép jövedelmet hozhat. Ez utóbbi a mostani, viszonylag ki volatilitású, stabil részvénypiacon kedvező stratégia.
A másik stratégia a többféle befektetési eszköz kombinálása aktív kockázatkezeléssel. Úgy gondolják, hogy az amerikai piacon már beszűkültek a lehetőségek, viszont Európában és a feltörekvő piacokon még van tere az árfolyam növekedésnek. Komoly érv az amerikai részvénybefektetéssel szemben, hogy noha a Fed leállította a pénznyomtatást, a részvényárfolyamok tovább szárnyaltak, ami buborék kialakulását sejtetheti, míg Európában zajlik még a pénznyomtatás, az árfolyamok viszont hosszú időn át nem emelkedtek jelentősen, most indultak meg erőteljesen, és amúgy is alacsonyabbak az értékeltségek. Különösen jó lehetőségeket látnak a Közép-, és Kelet-európai térségben, ahol ugyan az árfolyamok sokat emelkedtek, de felzárkózásból adódó növekedési lehetőségek kiválóak.
Összeállhat a puzzle: most már világossá vált, hogy mi szükség volt a nyári szigorításokra. 
