Az elmúlt 5-10 évben a fejlett világ társadalmai látványosan keresik a fizikai és érzelmi biztonságot, és bármire szavaznak, ami ezt vagy ennek az illúzióját ígéri nekik. A választók úgy viselkednek, mint egy félős kisgyerek, akit nem érdekelnek a racionális magyarázatok, csak biztonságot szeretne - írja az Accorde Alapkezelő blogbejegyzésében Gajdics Attila, a cég portfóliómenedzsere.
Mi lehet a jelenség mögött?
Az elemző a félelem okait ennél többrétűnek látja, és a relatív gazdasági lemaradáson túl négy további tényezőt sorolt fel. Mint írja, ezek ugyan nagyon kis közvetlen hatással vannak csak a hétköznapjainkra, de bőven elegendőek egyfajta háborús érzethez, a szorongáshoz és félelemhez.
1. Kiber-világháború
Gajdics Attila szerint a kibertérben a harmadik világháború évek óta zajlik. Egyelőre senki nem nevezi annak, egyelőre kevés vérrel és relatíve kis károkozással jár, de mint írja, nem nagyon lehet máshogy nevezni az amerikai, orosz és kínai hackerek és kiberkatonák tízezreinek összecsapásait. Elég csak arra gondolni, hogy naponta hallani százmilliókat érintő adatlopásokról és kormányzati infrastruktúrákat megbénító támadásokról.
2. Terror-világháború
A szakember szerint nem kérdés, hogy vesztett helyzetből és relatíve kevés kárt okozva csaptak és csapnak le a terroristák a fejlett világra, de az sem kérdés, hogy ez egy globális háború, amelynek a frontvonalai európai és amerikai nagyvárosok főterein és főutcáin, az orrunk előtt húzódnak. Statisztikailag persze nincs okunk félni.
3. Munkaerőpiaci világháború
Ha bárki számára nem vált volna egyértelművé már a kétezres években, hogy a munkaerőpiacon globális szinten versenyez mindenki mindenkivel, ez az elmúlt években nemcsak még nyilvánvalóbbá vált, de bekapcsolódtak a robotok is a napi hírek szintjén is.
A kétezres évek amerikai lakossági hitelőrületének egyik kiváltó oka volt a globalizáció miatt bizonytalanná vált munkahelyek miatti kétségbeesés. Az amerikai társadalom a fenntarthatatlan jólét illúzióját felelőtlenül felvett hitelekből próbálta mégiscsak fenntartani. A hitelből vett illúzió összerogyott, a kétségbeesés megmaradt.
4. Éghajlatváltozás, és emiatt szélsőséges időjárás
A globális felmelegedés 1-2 fokos változását nehéz a hétköznapok szintjén értelmezni, de a rekorderejű hurrikánok, a rekordforró és rekordhideg napok szembejönnek minden nap a hírekben.
Milyen hatással lehet mindez a gazdaságra és a tőzsdére?
A politikai következmények évek óta viszonylag jól láthatóak: megerősödtek a fizikai és érzelmi biztonságot ígérő, karakteres politikusok, és meggyengültek a csupán a gazdasági jólétre fókuszáló, a közösségteremtésben gyenge politikai szereplők.
A gazdasági következmények egyelőre leginkább csak erősen rövidtávú érdekek mentén hozott gazdaságpolitikai döntések formájában jelentek meg:
- évek óta mindenki gyengítené a devizáját könnyen kommunikálható gazdasági előnyök érdekében,
- önrendelkezési törekvések erősödnek meg nyilvánvaló gazdasági racionalitások ellenében, és
- sok évtizedes globális kereskedelmi megállapodások kerülnek süllyesztőbe vagy legalábbis a süllyesztő szélére.
A bizonytalanabbá vált környezetnek biztosan lesz negatív gazdasági hatása, azonban a továbbra is lendületes gazdasági ciklusnak, valamint egy-egy erőszakos, de valójában racionális lépésnek is köszönhetően lehet, hogy a hatások csak évek múlva jelentkeznek.
A viszonylag lassan megjelenő negatív gazdasági következmények miatt szerintem befektetőként jelenleg hiba lenne kivonulni a részvénypiacról és kimaradni a fejlett országokban láthatóan továbbra is erős gazdasági növekedésből.
Ugyanakkor a kiszámíthatatlan időzítéssel, de szinte biztosan érkező kisebb-nagyobb krízisek miatt Gajdics Attila szerint érdemes már ma is magas arányban tartani a portfólióban a menekülőeszközöket. Ő ilyen eszköznek ma az aranyat, a bitcoint és a svájci frankot tartja.
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
