Mostanában könnyű idők jártak a nagy alapkezelőkre, több mint felük megfelelő részvénykiválasztással rávert a piaci átlagra, vagyis a mértékadó indexekre, ami a MarketWatch szerint az 1929-es összeomlás előtti időszak óta nem fordult elő. Ez azonban intő jel, ahogy akkor, most sem tarthat örökké, és ezt ők is nagyon jól tudják, sőt, kik, ha nem ők, a legtapasztaltabbak? Kétségkívül most belejátszik a képbe egy olyan tényező, ami még sosem: a szinte korlátlan pénznyomtatás, de ez most épp véget érni látszik, miután az amerikai Fed már ősztől visszavonja a többletet, az Európai Központi Bank pedig lassan beszünteti a pénzszórást.
A mi gurunk
Nézzük, mit mondanak a legismertebbek. Kivel mással is kezdhetnénk, mint Soros Györggyel? A magyar származású guru kitárazott a részvényekből és aranyat vett, egy komolyabb tőzsdei zuhanásra számítva. Ugyan már Trump megválasztásakor is óvatosságra intett, és azóta szakadatlan volt az emelkedés, de nem az a lényeg, hogy pontosan időzítsen egy nagy alapkezelő, hanem hogy a trendeket jól mérje fel. Lehet, hogy a szputnyik végéről lemarad Soros, de ha jön egy nagy zuhanás, nem lesz benne. Azért a piaccal folytatott küzdelemben rendszerint ő nevet a végén.
A többi gigász
Carl Icahn, aki az ezredforduló óta a legismertebbek között van, túlértékeltnek tartja a részvényeket. A befektető az utóbbi években sokszor volt optimista, amikor mások nem: például a Herbalife esetében, amikor a shortosok ellenében jól bevásárolt a részvényből, és szépen keresett rajta. Most viszont azt mondja, magasan értékeltek a papírok, nem nagyon találni köztük lemaradót, így inkább a partvonalra helyezkedik.
Következzék Warren Buffett, akinek cége 100 milliárd dollár készpénzen ül. Nem véletlenül: a guru azt mondja, hogy sokkal jobb egy csodálatos céget korrekt áron venni, mint egy korrekt céget csodálatos áron. Itt a sok pénz, ami 2013-ban egyébként még csak 40 milliárd volt, de a befektető most nem lát sem csodálatos cégeket, sem korrekt árakat.
Egy kötvénykirály
Nézzünk ezek után egy kötvénygurut. Jeff Gundlach azt javasolja, hogy a befektetők szép lassan vonuljanak a kijárathoz, ne várják meg, amíg ott tülekedés lesz. Ő most az úgynevezett junk bond-ok, régebbi magyar fordításban bóvlikötvények, helyesebb kifejezéssel nagyobb kockázatú, de nem rossz minőségű kötvények (ilyet bocsát most ki a Tesla is) súlyát csökkenti portfóliójában, emellett a feltörekvő piaci adósságoktól is szabadul. Azt mondja, ugyan nem számít hirtelen összeomlásra a piacon, de jobb felkészülni. Ha már látszanak a konkrét jelzések, csak alacsonyabb áron lehet eladni, teszi hozzá.
A piaci lufik természetrajza
Howard Marks arra figyelmezteti a befektetőket, hogy túlzottan bika a piac, pontosabban olyan, amilyen kiadósabb esések előtt szokott lenni. A befektetők túl könnyen vesznek meg bármit, számítva a gyors és nagy profitra, reménykedve benne, hogy még kitart egy darabig a jelenlegi állapot. A múltban ezek már veszélyes szituációk szoktak lenni, egy nagyobb alap jobb, ha ilyenkor nincs már nyakig részvényben.
Ez a „gig economy.” 
