A csütörtöki nap legfontosabb eseménye az újabb vártnál jobb amerikai inflációs adat volt, amire optimista reakciót láthattunk. Az előrejelzett értéknél kisebb ütemben emelkedtek a termelői árak júniusban, így májushoz képest már csak 0,1 százalékos volt a termelőiár-index az Egyesült Államokban. A technológiai papírok ismét kilőttek, a Nasdaq Composite 1,6 százalékkal ugrott meg, de jól teljesített az S&P 500 index is, amely 0,85 százalékos pluszban zárt. Az irányadó európai piacok is jól szerepeltek, igaz, ezeknél a hét egészére elmondható ez, hiszen a hétfői nyitástól a csütörtöki zárásig a DAX 3,5 százalékkal ugrott meg, míg a francia tőzsde mutatója, a CAC 3,7 százalékkal nőtt.
Ázsiában reggel minimális növekedést mutattak a legfontosabb piacok indexei. Az európai tőzsdéken viszont vegyes mozgást láthatunk, hiszen a német tőzsde délig 0,3 százalékkal gyengült, miközben Párizsban stagnálás uralkodott. Ebben szerepet játszhat, hogy csütörtökön kiábrándító ipari termelési adatok jelentek meg, ami előrevetíti, hogy még a második negyedévben is recessziót mutathat az euróövezet.
A magyar tőzsde pénteken Európában felülteljesítőnek számít, hiszen 0,3 százalékos pluszban állt dél körül a BUX, a mutató immár 51 700 felett van. A nagyobb forgalmú részvények közül az Opus 2 százalék feletti mértékben ugrott meg, de a Magyar Telekom is 1,7 százalékkal drágult. A nagy blue chipek esetén viszont inkább kivárás figyelhető meg, a Richter fél százalékkal erősödött, 8 750 forint körül forog. A Mol árfolyama 0,3 százalékkal, 3090 forintra nőtt, míg az OTP Bank jegyzése a csütörtöki zárószinten állt, 12 220 forinton.
Jönnek az amerikai banki jelentések
A tengerentúlon pénteken jelennek meg a nagy bankok negyedéves számai. Ez azért kiemelten fontos, mert az év elején a bankszektorban tapasztalt válság ugyan az enyhülés jeleit mutatta, de még mindig nem lehet tudni, hogy teljesen véget ért-e. A legnagyobb pénzintézetek második negyedéves eredményei - a JPMorgan Chase, a Wells Fargo és a Citigroup - pénteken tisztázhatják ezt a kérdést.
A befektetők vélhetően különösen nagy figyelmet fordítanak a nettó kamatmarzsra, ez mutatja ugyanis meg a különbséget aközött, hogy egy bank mennyit keres hitelekből és értékpapírokból, és mennyit fizet ki például a betétekért. Az év elején bekövetkezett csődök esetében a problémát az okozta, hogy ez erős veszteséget mutatott, amit nem tudtak a bankok finanszírozni. Problémát jelenthet, hogy a növekvő kamatkörnyezet miatt a hitelek iránti kereslet visszaesett, ugyanakkor a bankok nem engedhetik meg, hogy a befektetési alapok elszívják a betéteket, így azon az oldalon lépést kell tartaniuk a piaci tendenciákkal. Az elemzők azonban arra számítanak, hogy a legnagyobb bankok továbbra is szilárd eredményeket fognak felmutatni.
Gyengült a dollár és a forint is
A devizapiacokon nem volt unalom, a csütörtöki amerikai adatok hatására folytatódott a dollár gyengülése, az euró-dollárárfolyam így már az 1,12-es szintet is átlépte, idei csúcsot felállítva. A kamatvárakozások már csak egyetlen emelésre számítanak idén az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-től, így az Európai Központi Bank várható két kamatemelése mellett a Fed monetáris politikája már kevésbé szigorúnak tűnhet, gyengítve a dollárt - vélik a KBC Equitas elemzői.
A héten látott forinterősödés péntekre megtorpant, és a magyar fizetőeszköz az euróval szemben ismét a 375-ös szinthez ért. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a többi országhoz képest meglévő magyar kamattöbblet még mindig drágává teszi a forint elleni spekulációt. Ráadásul a viszonylag kedvező nemzetközi hangulat is jó környezet teremtett, hiszen a kockázatosabbnak tartott magyar piac is vonzóbbá vált.
A forint kapcsán nagy kérdés, hogy miként alakul az infláció. Ez kommunikációs szinten egyre inkább a kormány fókuszába került. A Kossuth Rádióban reggel Orbán Viktor miniszterelnök megismételte, hogy a fogyasztóiár-index akár már december előtt egyszámjegyűre csökkenhet.
Megállt az olaj drágulása, valami történt a kriptókkal
Az olajárak a harmadik egymást követő héten is nyereséget könyvelhettek el, annak ellenére, hogy pénteken minimálisan csökkent mind a Brent, mind a WTI árfolyama. A drágulásban szerepet játszott, hogy a befektetők aggodalmát növelték a líbiai és nigériai ellátási zavarokkal kapcsolatos hírek.
Csütörtökön több líbiai olajmezőt, köztük az ország második legnagyobbját, a Shararát leállították. Egy feltételezett csővezeték-szivárgás miatt pedig felfüggesztették a nigériai Forcados terminál exportját. Ezek a hírek azért okoztak problémát, mert egy hete Szaúd-Arábia és Oroszország további kitermeléscsökkentést jelentett be.
Csütörtökön megindultak felfelé a kriptodevizák árfolyamai, miután egy bírósági döntés kimondta, hogy a Ripple Labs által kibocsátott XRP tokenek pénzügyi eszköznek számítanak, amikor azokat intézményi befektetőknek kínálják fel. A Bitcoin árfolyama így már a 32 ezer dolláros szintet közelítette meg, azt azonban nem tudta egyelőre átvinni - írta hírlevelében a KBC Equitas. Az Ethereum árfolyama még jobban, közel 7 százalékkal emelkedett, amivel együtt már 2 ezer dollár fölé ugrott a kriptodeviza árfolyama, május óta első alkalommal. A Coinbase kriptotőzsde részvénye is pozitívan reagált a hírekre, a napot végül 24 százalékos emelkedéssel zárta. Egyébként az idei évben a kriptopiacok is meglehetősen jól teljesítettek a részvények mellett, a Bitcoin idei hozama már a 90 százalékot is elérte, míg az Ethereum árfolyama majdnem 70 százalékkal ment fel 2023-ban.
A vérontás a tűzszünet ellenére is folytatódik. 
