9p

Figyelem! Jelentősen módosulnak a cégekre vonatkozó ESG-előírások!

Alapjaiban változtathatja meg a cégek – nemcsak a nagyvállalatok, köztük a bankok és biztosítók, hanem a kis- és középvállalkozások (kkv) – működését, hogy a jövőben már olyan auditált (!) nem pénzügyi beszámolókat kell készíteni, ami nemzetközi szabványok alapján gyűjtött ESG-releváns adatokra támaszkodik.

Ne maradjon le, legyen naprakész az egyik legnagyobb horderejű kérdésben!

Jelentkezzen most konferenciánkra! >>

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bod Péter Ákos aktuális cikkében a bankcsődök okait és következményeit, hatásait járja körül. Vajon mekkora a baj?

Nem volt olyan régen, hogy a 2007-2008-as amerikai pénzügyi turbulenciából nemzetközi gazdasági válság lett, így nem csoda, hogy az elmúlt hetek sajtóhírei alapján idegesebb lett a hangulat a pénzügyi világban. A Credit Suisse bukása révén pedig a bajok megjelentek Európában is, mégpedig egy akkora pénzintézetnél, amelyik stratégiai méretűen számít.

Az aggódókat nem nyugtatták meg az érvek, melyek szerint a hírekben szereplő amerikai (közepes méretű) bankok és a CS bukása között nincs érdemi kapcsolat. Lehet, hogy ez igaz, ám a Lehmann Brothers hirtelen csődje annak idején mégis eléggé távoleső vidékekre sugározta ki az amerikai jelzálogfinanszírozás és értékpapírosítás belső bajait. Az amerikai lakáspiaci helyzet és mondjuk a magyar állam finanszírozásának 2008 őszi gyors megrendülése között talán nem volt közvetlen logikai kapcsolat, a krízis mégis súlyosan érintette a magyar gazdaságot, noha a korábban még megmentett bankoknak, majd végül az amerikai állam által meg nem mentett nagybanknak a „toxikus aktívái” alig voltak jelen a magyar pénzügyi szereplőknél. Az akkori turbulenciák közepette leállt a magyar állampapírok iránti kereslet, és végül az EU-Valutaalap közös mentőcsomagja kellett ahhoz, hogy a magyar állam megtarthassa nemzetközi fizetőképességét.

A közvetlen szál mellett ugyanis az áttételes hatások is kritikussá tudnak válni. Az ingatag makrogazdasági helyzetű magyar államot okkal találta meg a pénzügyi baj.

A Credit Suisse ügye is meglehetősen távol áll tőlünk: a túl nagyra nőtt, bonyolult szerkezetű és túlságosan sok részpiacon tevékenykedő nemzetközi bankcsoport már korábban is sokat szerepelt a hírekben, és nem a legjobb okokból; még banki viszonylatban is nagynak számító pénzbüntetéseket kapott egy sor szabálytalanság miatt. A bank jó ideje komolyan veszteséges volt; erről a betétesek is értesültek, és kezdtek elmenni a pénzükkel.

A 167 éves Credit Suisse az amerikai Silicon Valley Bank és a Signature Bank összeomlása nyomán sodródott válságba. Fotó: Depositphotos
A 167 éves Credit Suisse az amerikai Silicon Valley Bank és a Signature Bank összeomlása nyomán sodródott válságba. Fotó: Depositphotos

A betétkiáramlás elvileg csak likviditási gond, amelyre van válasza a modern pénzügyi rendszernek: a jegybank mint végső hitelező átsegítheti az egyébként szolvens pénzintézeteket a kellemetlen pillanatokon. Ha azonban rossz költséggazdálkodás vagy egyéb ok miatt a szolvencia is kétségessé válik, akkor a gondos jegybanknak mérlegelnie kell a körülményeket: tartósan veszteséges intézményt nem szabad mesterségesen életbe tartania. Sokatmondó volt, hogy a svájci jegybank véges nagyságú pénzügyi támogatást jelentett be a CS bajainak nyilvánosságra kerülésekor.

Ezek tehát eseti ügyek. Összességükben mégis jeleznek valamit a világ mostani pénzügyi viszonyairól. A betétek kiáramlása akkor válik meneküléssé, ha alappal vagy alap nélkül, de riasztó hírek terjednek el; ám a híreken túl, vagy azok mögött a pénzfolyamatok meglódulásának általános makrogazdasági okai is vannak a hirtelen módosuló viszonyok között.

A legfőképp változás az infláció visszatérése. A pénzügyi világ legstabilabbnak gondolt szereplőit is megviselte az infláció hirtelen megugrása 2021-től, és főleg az annak nyomán nagy késéssel, de erőteljesen megindított jegybanki kamatemelés.

A monetáris politikai szigorítás azért késett, mert a FED, az Európai Központi Bank másfél éve még várt-várt, hogy az árindexeket hirtelen megemelő egyedi ügyek kifussanak, és a piaci mozgások révén helyreálljon a viszonylagos árstabilitás: addig pedig „átnéznek” az átmenetinek gondolt ár-csúcson. Ám a fogyasztóiár-rindex újabb csúcsokra ért fel, az infláció hamarosan beleépült a várakozásokban.

Amikor már nemcsak az élelmiszer és az energia drágult meg nagyon, de a termékek széles körében is jelentősen megemelkedtek a termelői és fogyasztói árak, a jegybankok végül azt tették, amit tenniük kell: kezdtek kamatot emelni. Ettől valamint a kínálati oldali gondok enyhülése nyomán az EU legtöbb országában a fogyasztóiár-index már 2022 októbere-novembere tájékán elérte a csúcsot, és az európai dezinfláció azóta is szépen alakul. A legfrissebb, 2023. áprilisi amerikai adatok is adnak alapot az óvatos optimizmusra, hiszen a 4,9 százalék már nem hangzik annyira rémisztő árindexnek, mint az akár csak két-három hónappal korábbi.

Annál nagyobb a kontraszt a magyar inflációs szint és az európai árfolyamatok között, jelezve, hogy esetünkben sajátos árfelhajtó tényezők léteznek – egyben azt is, hogy a nemzetközi pénzügyi mozgások, zavarok most különösen előnytelen egyensúlyi helyzetben érik a magyar gazdaságot.

Az viszont általános jelenség, hogy a megemelkedett kamatszint, meg a mögöttes erőteljes infláció 2021 és 2022 során alaposan átrendezte a pénzügyeket. A korábbi évek mesterségesen alacsony kamatszintet hoztak – átmenetileg. Az átmeneti jelleg azonban csak utólag derül ki az érintettek sokasága számára, Az egyének, üzleti szereplők a napi döntéseiket abban a közegben hozzák meg, amely körbe veszi őket. Két éve pedig a következő volt a realitás: az állampapírok hozama alig nulla feletti, infláció a fejlett világban nincs, a hitelkamat olcsó, a jegybankok lendületesen hitelezik a bankokat, a vállalatokat, sőt áttételesen a közszférát, azaz monetizálják az államadósságot.

Mindez tudottan csak egy darabig mehet. Addig viszont mennie kell, tekintettel a Covid miatti nagy leállás sokkjára, az újraindítás szükségességére.

A gazdaságba öntött pénz egy ideig nem látszott inflációsnak; ez félrevezette a szakma egy részét is. Megerősödtek azok a részben logikailag hibás, részben naiv hangok, amelyek szerint a modern gazdaság túllépett az inflációs szakaszon, a jegybankárok csak riogatnak, az államadósság nem gond, hiszen nulla körüli-alatti kamatláb mellett nincs reális terhe a deficitnek. A pénzügyek irodalmában új monetáris elméletről írtak (NMT), amelyben az államok különösebb gond nélkül teremthetnek pénzt, mindaddig, amíg vannak kihasználatlan erőforrások – azon pedig mindig vannak.  

2021 közepétől aztán megváltozott a világ. Igazából visszaváltozott: az infláció visszatért, a kamatok emelkedésnek indultak. Az áremelkedést ösztönözte a gazdaságba pumpált sok állami pénz, az addigi olcsó hitel. Másfelől viszont a kapacitásgondok kis kiéleződtek a Covid-utáni újraindulás nyomán. A kínálati és keresleti viszonyok együttes hatására pedig erőteljesen megindultak felfele az árak.

Az új realitások közepette a fejlett piacgazdaságokban a negatív kamatok átmeneti szakasza lezárult. Az addigi fél- vagy egyszázalékos hozamú állampapírok után megjelentek a kettő, három, majd öt százalékos dollárkötvények. Akik korábban jobb híján az előző instrumentumokba fektették a megtakarításukat, most a kötvényekein vesztenének, ha el szeretnék adni azokat. Ha viszont tartják a lejáratig az egy százalékos hozamú papírt, akkor visszajön a tőke és némi csekély kamat – nem nagy üzlet, de nem kell realizálni a veszteséget.

Ám mi van akkor, ha egy pénzintézet a betétesek pénzét alacsony kamatozású állampapírba fektette még a Covid-időkben, viszont most a betétek kiáramlása miatt kénytelen készpénzzé tenni a nem vonzó kötvényeket? Akkor a bank veszteséget realizál. Ha magánbank, csökken a nyeresége, morognak a tulajdonosok. Ha viszont a tőzsdén van a pénzintézet (és pontosan ez az említett bajba jutott bankok esete), ahol folyamatos a vagyonérték mérése a piaci értékelés (mark-to-market) eszközével, ott megjelenik az aktíva-oldal zsugorodása. És ha valóban el is kell adni kötvényt az aznapi piacon a forrásoldali szűkülés miatt, bekövetkezik a veszteség. A negyedéves veszteségről közzétett hír pedig visszahat a bank, pénzintézet tőzsdei árfolyamára, annak újabb esése viszont azt a betétest is távozásra sarkallhatja, aki egyébként maradt volt.

A történtek megmagyarázható módon megviselték az amerikai pénzintézeti rendszert. A kamatszint gyors emelkedése azonban mindenhol bajokkal jár. Nehéz és költséges az aktívaoldali alkalmazkodás, ám érthetők a forrásoldalon a betétesek (és tulajdonosok) körében fellépő mozgások is. A banki zavarokról érkező távoli hírek alapján jogos a kérdés: az egyedi turbulenciák nem állnak-e össze tényleges bankválsággá?

Újabb bankválság nem látszik valószínűnek. Az, hogy a FED legutóbb nem halasztotta el a már kilátásba helyezett újabb kamatemelést, szintén arra utal, hogy az amerikai monetáris politika irányítói nem ítélik olyannak a hitelintézeti szektor egészének a helyzetét, hogy irányt változtassanak. Ha ugyanis a kamatemelés helyett most a tartás mellett döntöttek volna, az a pénzügypolitikai pálya módosításával lett volna egyenértékű, egyben akár annak a beismerése, hogy az amerikai pénzügyi közvetítő rendszer törékeny.

Nem mindegy, hogy kezeli a bankcsődöket a Fed. Fotó: Depositphotos
Nem mindegy, hogy kezeli a bankcsődöket a Fed. Fotó: Depositphotos

De talán itt meg is áll a FED; mert noha a maginfláció még mindig elég magas, de a lakossági inflációs várakozásokra inkább hat a fogyasztási kiadások árindexe (headline inflation), és ha az érezhetően javul, az a kamatemeléssel együtt segít az áremelkedési ütem gyors mérséklődésében. Ha pedig nem emelkednek tovább az amerikai kamatok, akkor a feltörekvő piacokon és a fejlődő világban sem szükséges még magasabbra emelni a saját jegybanki kamatjaikat a maguk sokkal kockázatosabb viszonyai között. Ezért is szaporodtak meg a célzások nálunk is arra, hogy talán az MNB-nek nem kell sokáig a térségben egészen abszurd magasnak számító 18 százalékos rövid betét-eszközt alkalmaznia.  

És ez átvezet a magyar ügyekre. Az elemzők az eddig kipattant pénzügyi bajokon túl mind több figyelmet fordítanak arra, hogy a konkrét ügyektől távolabb levő országok, gazdasági szereplők jelenleg milyen állapotban vannak, és mennyire vannak kitéve másodlagos sokkoknak. Jelenleg a magyar forintárfolyamot viszonylagos nyugalom jellemzi, ám az lehet vihar előtti csend is. A forintárfolyam mostani stabilizálásához azonban mindeddig a hasonló helyzetű országokhoz képest igen magas jegybanki kamatszint fenntartása volt szükséges. Az viszont hátrányos a beruházásokra nézve: mind az ipari, mind a lakossági beruházások, építkezések adatai jelzik is a magyar konjunkturális helyzet romlását.

A mostani magyar kamatszint egyértelműen recessziós hatású. Amúgy is valószínűleg recesszióban van a gazdaság: a részadatok alapján az valószínűsíthető, hogy a tavalyi év második felében kifejlődő technikai recesszió folytatódik a 2023-as év első hónapjaiban. Ilyenkor viszont a kormányon belül, az üzleti körök felől erősödik a nyomás a jegybankon a kamatmérséklésre. Nagy kérdés, hogy ennyire bizonytalan külső környezetben, és a magyar geopolitikát, gazdaságpolitikát övező ekkora kérdőjelek közepette lehetséges-e úgy levinni a kamatokat, hogy azt nem sínyli meg a forint árfolyama.    

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Monetáris váltás előjele vagy csupán szakmai felismerés?
Bod Péter Ákos | 2023. augusztus 2. 05:49
A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.
Benchmark Bod Péter Ákos: a hitelminősítők várnak, de mire is?
Bod Péter Ákos | 2023. június 28. 05:33
A magyar stagfláció bekövetkezte kellemetlen meglepetésként érte azokat, akik nem észlelték a 2022 első felének adatai mögötti különleges mozgatókat. A hitelminősítők idővel reagáltak – de most kivárnak. Az európai gazdasági klíma jobb, mint ahogyan akár csak fél évvel ezelőtt is kinézett, a magyar ütemcsökkenés igen nagy. De nem itt találhatók a nagy bizonytalanságok, hanem a politikai kockázatok terén. Legfőképp: mi lesz az EU-kapcsolatokkal? Most minden elemző vár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amerikai államcsőd, a dollár térvesztése - vagy csak újabb belpolitikai csetepaté?
Bod Péter Ákos | 2023. május 26. 05:49
Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Figyelmeztetés jött a német gazdasági szereplőktől
Bod Péter Ákos | 2023. május 4. 05:36
Saját üzleti kilátásaikat kedvezőtlenebbnek értékelik a vállalatok, mint az elmúlt tíz évben bármikor - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúra-jelentéséből. Ugyanakkor sokan a mostani gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az MNB óvatosan lépked, csakhogy nem a monetáris politikán múlik a forint sorsa
Bod Péter Ákos | 2023. április 28. 05:47
Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a forint jelenlegi „erőssége” döntően azzal függ össze, a pénzügyi szereplők a likvid pénzüket most 18 százalék mellett helyezhetik el a jegybanknál.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szétterülő infláció, lassú ereszkedés – kockázatokkal
Bod Péter Ákos | 2023. április 14. 05:47
A magyar gazdaság 2023 első negyedéve stagflációs jellegű volt. Hogy eleget tesz-e a recesszió elfogadott meghatározásának, azt majd megállapíthatjuk, ha kijön a KSH gyorsbecslése a GDP alakulásáról. Amennyiben az első negyedéves GDP-volumenindex a 2022-es év negyedik trimeszterének adata alatt marad, akkor ez lesz most a sorban a harmadik recessziós negyedév. 
Benchmark Bod Péter Ákos: az inflációért a bérek felelősök vagy a profitok?
Bod Péter Ákos | 2023. április 6. 05:48
Az energiaárakra egyre kevésbé lehet fogni a továbbra is dübörgő magyar inflációt. A kormányzat a saját felelőssége helyett várhatóan másokat fog okolni. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a növekvő béreknek vagy a vállalati profitoknak mekkora árfelhajtó hatása van.
Benchmark Bod Péter Ákos: kezelhetetlen gondok lehetnek az uniós pénzek további csúszásából
Bod Péter Ákos | 2023. március 30. 05:47
A korábbi jegybankelnök azt a kérdést járja körbe heti elemzésében, hogy mi történhet a magyar gazdasággal az uniós források tartós kimaradása esetén?
Benchmark Bod Péter Ákos: A trendfordulók nem okoznak mindig válságot, de megviselik a bankok és ügyfelek egészségét
Bod Péter Ákos | 2023. március 23. 05:49
Az elmúlt napok hírei miatt sokan kezdtek aggódni a magyar bankrendszer miatt is, Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság általános állapota nem kifejezetten jó, de a bankrendszer helyzetét jelenleg nem ez határozza meg.
Benchmark Bod Péter Ákos: Pótolhatja-e az uniós támogatást az FDI? És a vendégmunkás-jövedelem?
Bod Péter Ákos | 2023. március 2. 05:44
A magyar kormány ugye sok mindent ígért az Európai Uniónak, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket az első adandó alkalommal felrúgja, ha éppen úgy tartja kedve. Így pedig nehéz lesz a befagyasztott uniós forrásokhoz valóban hozzáférni. Bod Péter Ákos elemzéséből kiderült, hogy a kieső brüsszeli pénzeket lehet-e pótolni akár a beáramló működőtőkéből, akár a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG