A kemény lépések után Donald Trump egyet mindig visszatáncol a Kínával szemben vívott kereskedelmi háborúban, azt remélve, hogy az aktuális ellenfél majd szintén gesztust gyakorol, és enged az álláspontjából. A helyzet azonban valójában, hogy ezeket a gesztusokat Peking inkább az amerikaiak gyengeségének véli, és a kínaiaknak eszük ágában sincs megegyezni. Sőt, pénteken ők is tettek egy meglehetősen barátságtalan lépést, bejelentették, hogy Kína mintegy 75 milliárd értékű amerikai importcikkre vet ki pótvámokat. A kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága indoklásában azt közölte, ezt az ázsiai országból származó árucikkekre kivetett legutóbbi amerikai büntetővámok miatti ellenlépést teszik.
A mostani lépéstől függetlenül Donald Trump jó ideje érzékeli, hogy a kereskedelmi háború akár hosszabb ideig is eltarthat, nem véletlen tartja nyomás alatt az amerikai jegybankot immár hónapok óta. Az elnök azt szeretné elérni, hogy a Fed ismét ultralaza monetáris politikát folytasson, gy támogatva az amerikai gazdaság növekedését. A Twitteren érkező rendszeres kritikus megjegyzések azonban eddig többé-kevésbé leperegtek a Fed elnökéről, Jerom Powellről. A függetlenségét hangoztató jegybank lépéseit eddig a gazdasági adatok, és nem Trump határozták meg. Éppen ezért a befektetők a Fed elnökének minden komolyabb szereplésére odafigyelnek, abból ugyanis több információt remélnek a kamatpolitikát illetően, mint Trump posztjaiból.
Aktív politikát ígért Powell
Jerom Powell pénteken az egyik tekintélyes gazdasági konferencián, Jackson Hole-ban szólalt fel. A Federal Reserve elnöke most megismételte azon ígéretét, hogy "megfelelően cselekszik" az amerikai gazdasági növekedés fenntartása érdekében, amely egyébként a leghosszabb az Egyesült Államok történetében. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kockázatok megnövekedtek, mióta a központi bank legutóbb júliusban ülésezett. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvét egyébként a napokban ismerhette meg a közvélemény, amely azt tükrözte, hogy megosztottak voltak a döntéshozók, egyesek nagyobb csökkentés mellett kardoskodtak, volt aki szinten tartást javasolt. A kamatdöntő nyíltpiaci bizottság (FOMC) végül 25 bázisponttal, 2,00-2,25 százalékra csökkentette az irányadó dollárkamatsávot. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy ketten nagyobb, 50 bázispontú kamatcsökkenés mellett érveltek az alacsony az infláció miatt. Mások viszont úgy vélték, hogy jobb lenne tartani a kamatot, mivel az amerikai gazdaság a viszonylag gyenge tavaszi teljesítmény után magától is erősödni kezdett.
Powell mai beszédében azt mondta: "Figyelemmel kísérjük a fejleményeket, és folyamatosan értékeljük azoknak az Egyesült Államok gazdasági kilátásaira gyakorolt hatásait és mérlegeljük a szükséges monetáris politikai lépéseket". Az elnök szerint az FOMC júliusi ülése óta eltelt három hét meglehetősen eseménydús volt, elég csak a Kínából származó termékekre kivetett új vámok bejelentését említeni, de a globális gazdasági lassulásra is újabb bizonyítékokat láttuk, hiszen Németországban és Kínában is a korábbiaknál gyengébb makrogazdasági adatokat publikáltak.
A jegybankok sem találkoztak még ilyen helyzettel
Powell szerint a Fed előtti legnagyobb kihívás, hogy a monetáris politika úgy támogassa a fenntartható növekedést, hogy közben az erős munkaerőpiac továbbra is fennmaradjon, sőt esetleg az eddig passzívakat is be tudják vonni. Emellett azt is fontosnak tartja hogy az infláció szilárdan 2 százalék körül legyen. Utóbbi megjegyzés egyébként, arra fele mutatna, hogy a kamatokat nem fogják csökkenteni, ám arra is tett utalást, hogy a szeptemberi újabb vágás gyakorlatilag eldöntött dolog.
Az elnök arra is rámutatott, hogy ő és a Fed többi vezetője számára nincsenek olyan közelmúltbeli precedensek, amelyeket előkapva kész választ adhatnának a jelenlegi helyzetre. Sőt a kereskedelmi háború is egy olyan új fejlemény, amelynek hatásaival az utóbbi évtizedekben a monetáris politika nem találkozott.
Powell azt is elmondta, hogy ugyan a monetáris politika hatékony eszköz, amely támogatja a fogyasztói kiadásokat, az üzleti beruházásokat és a közvélemény bizalmát, ám nincs „kész szabálykönyve” a mostanihoz hasonló történésekre. Ígéretet tett arra, hogy megpróbálják áttekinteni a várható eseményeket. Emellett arra fognak összpontosítani, hogy a kereskedelem alakulása hogyan befolyásolja a gazdasági kilátásokat, és emiatt miként kell módosítani a monetáris politikát célkitűzéseik elérése érdekében.
Mire megnyugodtak volna a tőzsdék, Trump "robbantott"
A kommentárok megjegyezték, hogy két témát nagyon tudatosan került a Fed elnöke. Egyrészt nem említette, hogy az amerikai gazdaságot recesszió fenyegetné. Másrészt az utóbbi hetekben a tőzsdéken pánikot okozó kötvényhozamoknál kialakult inverzióról sem ejtett szót. Pedig a szakértők rendre azt emlegetik, hogy ez a helyzet, vagyis amikor a rövid futamidejű kötvények hozama magasabb a hosszú papírokénál, az a gazdasági visszaesés legbiztosabb jele volt a múltban. A Fed vezető beszédének hatására a tőzsdéken az esés némileg mérséklődött, ám a napon belüli emelkedés nem tartott sokáig.
Powell beszédére Donald Trump is reagált a Twitteren, ahol azt írta, a Fed SEMMIT SEM tesz. A befektetők azonban nem emiatt, hanem egy másik elnöki megnyilvánulás miatt kezdtek pánikolni, és kezdtek agresszív eladásokba. Trump ugyanis a fent jelzett mai kínai lépésre válaszul azt közölte, kezdeményezi, hogy az amerikai cégek minden lehetséges lépést megtegyenek annak érdekében, hogy alternatívát keressenek a kínai beszállítókat lecseréljék. Egyelőre konkrétumok nem ismertek, de könnyen lehet, hogy adminisztratív eszközöket is bevet majd a kormányzat annak érdekében, hogy az amerikai cégek alternatívát találjanak a kínai partnerek helyett, ez pedig olyan új fejezetet nyithat a kereskedelmi háborúban, amelynek hatása jelen pillantaban nehezen felmérhető.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
