Hogyan vásárolhatsz macerák és különadók nélkül bitcoint?

(Fotó: Eidenpenz József)

A bitcoin és más kriptodevizák árfolyama harmadára-negyedére csökkent a december közepi csúcs óta. A kapitalizáció, vagyis a kriptodevizák összértéke, amely 826 milliárd dollár körül tetőzött január elején, most annak 32 százaléka, 266 milliárd. A bitcoin a 19 600 dollár körüli csúcsról mostanáig 6900-ra esett.

Vannak, akik azt jósolják, hogy a végállomás a nulla közelében lesz, mások újabb fellendülést várnak. A bitcoin árára adott jóslatok nulla vagy száz dollártól százezer, sőt félmillió, egymillió dollárig szóródnak, így aligha vehetők komolyan. Pár ezer vagy pár tízezer dollárt azonban különböző számításokkal – forgalom alapján, vagy a felhasználók száma alapján – elég sokan ki szoktak hozni. (Árfolyam-előrejelzésekről írtunk nemrég itt»»», valamint itt»»».)

“Én hiszek a Bitcoinban, vissza is fogok szállni pozícióba vagy 12 ezernél, vagy 3 ezernél… amelyiket eléri előbb…“ – idéz egy befektetőt a Variance blog. Ahogy ebből is látszik, az egyik stratégia szerint nagyon olcsón igyekszik vásárolni a befektető (fundamentálisan gondolkodik). Más befektetők meg akkor, ha már van egy felfelé mutató mozgás, határozott, erős trend (technikai, vagy chartista megközelítés). Jelenleg mindenesetre a két említett érték között van az árfolyam, majdnem félúton.

Adózási horror és biztonsági para

Hogy venni érdemes, vagy eladni, nem tudjuk, de az biztos, hogy a vétel az emberek többsége számára komoly problémákat vet fel. Először a vétel mikéntje: Bankkártyával? Kripto-tőzsdén, banki átutalással? Ismerőstől? De még fontosabb az azt követő biztonságos tárolás: Hardveres pénztárca? Webes? Számítógépeden tárolt? Papírra nyomtatott? (A harveres vagy az offline papíros ajánlott.)

Ehhez jönnek még a horrortörténetek, hogy eladásnál a magyar adóhivatal a bevétel majdnem harmadát kéri majd a zsebébe, és még a bekerülési árat sem vonhatod le, ami abszurd. A megoldás: hagyományos tőzsdén, úgynevezett szabályozott piacon vásárolni valamilyen terméket, alap jegyeit, certifikátot, befektetési társaság részvényeit, melyek árfolyama a bitcoint vagy más kriptót követi.

Bitcoint a svájciaktól

Az USA-ban már régóta dolgoznak azon, hogy úgynevezett ETF-eket (tőzsdén kereskedett alapokat) hozzanak létre a kriptodevizákra, mindez ideig eredménytelenül. Ugyanakkor más országokban már túlléptek ezen, illetve egyes cégek megkerülték ezt a kérdést valamilyen termékkel.

Az egyik európai szereplő a svájci Vontobel bankház, amely először 2016 őszén, jóval a tavaly év végi őrület előtt dobott a piacra egy certifikátot. A VN5MJG jelzésű, a frankfurti tőzsdén forgó sorozat ára egy év alatt 116,65 euróról 572 euróra (4,9-szeresére) nőtt. A bitcoin éves áremelkedése eközben azonban 5,61-szoros volt (1220 dollárról 6849-re). A nagy különbség oka nem világos, lehet a papírra nehezedő eladási nyomás, ami eltéríti az árat a mögöttes értéktől.

Arbitrázslehetőség?

Az értékpapír azonban júliusban lejár, elszámolás következik, akkorra elvileg a különbségnek ki kéne egyenlítődnie. A bankház egyébként tavaly ősszel VL3TBC jelzéssel újabb, lejárat nélküli sorozatot hozott forgalomba.

Érdekesen oldották meg a tavaly augusztusi “forkot”, amikor a bitcoin-láncból levált egy másik, a bitcoin cash (BCH), és a bitcoin-tulajdonosok automatikusan kaptak egy BCH-t is. A Vontobel minden befektetőnek adott ingyen minden papírja után egy BCH-certifikátot, amely most is eladható a tőzsdén, VL3NBC jelzéssel, de nem vásárolható.

Skandináv ethert vegyenek

Most márciusban azonban VL99BC néven egy új BCH-certifikátot is forgalomba hoztak, amelyet most meg lehet vásárolni. (A bitcoin cash hasznáról megoszlanak a vélemények, miután a problémák egy része, melyek orvosolására létrehozták, lassan megoldódhat a “normál” bitcoinnál is. Ezt a bitcoinhoz képest sokkal jobban eső BCH-árfolyam is jelzi.)

Egy másik európai megoldás az XBT Provider nevű, valószínűleg e célból létrehozott alapkezelő társaság ETP-családja. (ETP=Exchange Traded Product.) Saját szóhasználatuk szerint ezek is certifikátok (“exchange-traded tracking certificates”), amelyeket a Nasdaq amerikai tőzsde skandináv érdekeltségére, a Nasdaq Nordic-ra vezettek be. Ilyen értékpapírok vannak jelenleg bitcoinra és etherre, svéd koronában és euróban is.

Zcash-től a ripple-ig

(Pixabay)

Némileg nyugtalanító lehet, hogy tavaly az XBT Providert a Nasdaq megbüntette egy sor szabálytalanság miatt. A cég védekezése szerint ez még a tulajdonos-váltás előtt történt (ősszel megvette egy Global Advisors nevű társaság).

Az USA-ban a Grayscale Investments nevű cég bocsát ki sorozatban kriptodeviza-befektetési társaságokra részvényeket, a bitcoinhoz (GBTC) március elején a bitcoin cash, az ether, a litecoin és a ripple is csatlakozott. Korában már volt ethereum classic és zcash is a listán, valamint egy “top 10 crypto” esernyőalap-szerűség is (Digital Large Cap Fund néven).

Tőzsdén kívül nem jó

Ezeknek azonban van egy nagy hátránya, ami adóügyi, jogi problémákat okozhat: a OTCQX tőzsdén kívüli platformon forognak, nem tőzsdén. Így vélhetően nem helyezhetők a magyar TBSZ-re sem, adózásuk kedvezőtlenebb lehet. (A működési forma “investment trust”, a befektetési alapok és részvénytársaságok egyfajta keveréke.)

Ami viszont vonzó, hogy a GBTC részvény árfolyama egy év alatt majdnem pontosan nyolcszorosára emelkedett. Ennek is az lehet az oka, hogy az árfolyam nem mindig tükrözi pontosan a bitcoin-árfolyamot. Egyrészt a túlkereslet vagy túlkínálat eltérítheti a részvényt a mögöttes befektetéstől. Másrészt a társaság feltöltése bitcoinnal, vagy azok értékesítése is késhet a beáramló vagy kiáramló tőkéhez képest.

Túldrágított részvények?

A “market performance” menüpont alatt a cég maga is ad ehhez adatokat. Eszerint április 10-én a részvény piaci árfolyama 11,05 dollár volt, a mögöttes bitcoinok értéke azonban csak 6,77 dollár. Nem éppen vételi jelzés a megfontolt befektetőknek, viszont fokozott vevői nyomásra utal.

(Forrás: Grayscale)

Az Investing.com március végén azt írta, mostanában sok új kriptodevizás befektetési lehetőség indult. Ilyen a Coinbase Index Fund, a Bitwise Asset Management's Hold10 Index, a Reality Shares és az Amplify ETF-jei.

Részvények kriptók helyett

Ezek közül az Amplify Transformational Data Sharing (BLOK) a kriptodevizákkal, blokklánccal foglalkozó társaságok részvényeibe fektet, nem kriptodevizákba. Hasonlóan részvényalap a Reality Shares Nasdaq NexGen Economy ETF (BLCN) is. Mindkettő kapható hazai brókercégeknél is.

A Coinbase nemrég indult alapja viszont egyelőre csak amerikai állampolgárok számára elérhető. Ugyanez a helyzet a Bitwise HOLD 10 Private Index Fund-al, amely a tíz, legnagyobb kapitalizációjú kriptodevizát tartja.

Kanada is felzárkózik

Egy Harvest Portfolios nevű alapkezelő január végén kapott engedélyt Kanada első blokklánc-ETF-ének létrehozására – írta a Coinbase. A Blockchain Technologies ETF (HBLK) azonban szintén részvényalapnak tűnik. A First Trust Portfolios Canada és az Evolve Funds Group szintén ETF-et készítenek elő (BLCK, illetve LINK). A First Trustnak egyébként már van egy részvényalapja az USA-ban LEGR jelzéssel.

A kockázatokról és mellékhatásokról

A különbpző certifikátok, alapok, befektetési társaságok amellett, hogy megmentik a befektetőket a kriptodevizák sokszor körülményes kezelésétől és biztonsági kockázataitól, új kockázatokat visznek a rendszerbe. Főként az úgynevezett kibocsátói kockázatot, tehát a kibocsátó  csődjének lehetőségével is számolni kell.

Másrészt egy bitcoin vagy ether szakszerű tárolása lényegében semmibe sem kerül (csak egy offline számítógép, esetleg egy nyomtató kell hozzá egy kis időre). Ezeknél az alapoknál, certifikátoknál viszont évi 2-4 százalékos kezelési költséggel valószínűleg számolni kell, plusz számlavezetési díjak, brókerjutalékok, a tőzsdei vételi-eldási árfolyamok közötti marzs.