A 2012. novemberétől kötelezővé tett európai bejelentési kötelezettségnek megfelelően továbbra is vezeti a felügyeleti szerepet ellátó MNB a magyar részvényekre szóló jelentősebb short (eladási) pozíciók adatbázisát. Ebből kitűnik, hogy az utóbbi hónapokban erősen nőtt az OTP-részvények esésére játszó short pozíciók értéke, különösen december közepe táján, január második felében és február elején.
Október óta az OTP alaptőkéjének 5,6 százalékáról 8,5 százalékára nőtt az állomány értéke, minden eddiginél jóval nagyobbra. Az ügyletben szereplők valószínűleg főként angolszász hedge fundok. Mivel az OTP-nek 280 millió darab részvénye van, egy százalékpontnyi részvénymennyiség 2,8 millió darabot jelent, ami 4000 forintos árfolyamon 11,2 milliárd forintot jelent. Az adatok egyébként valószínűleg csak az EU-ban bejegyzett intézményi befektetők műveleteit tartalmazzák, az USA-ban például másik adatszolgáltatási rendszert használnak. Így a határidőre eladott OTP-részvények száma valójában ennél magasabb, akár jóval magasabb is lehet.
Ha az adatszolgáltatás kezdete óta kibogozzuk a short állomány adatait, és összehasonlítjuk az árfolyammal, akkor nehéz egyértelmű összefüggést észrevenni. Például 2013. júliusában, amikor Csányi Sándor elnök-vezérigazgató OTP-részvényeinek jó részét eladta, a short állomány nőtt ugyan, de nem kiugró mértékben. A részvények 2014 márciusi árfolyamvölgyében magas volt a short-állomány, a 2014. augusztusi mélypontnál viszont lassan csökkenőben volt. Most magas a short-állomány, ugyanakkor az árfolyam is magas.
(Korábbi írásaink: Apu, kik azok a shortosok és miért harcolunk ellenük?
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
