|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében.
Így számolnák a kártalanítást
A Quaestor Károsultak Közösségének javaslata szerint a kártalanítás alapja a kötvények bekerülési értéke legyen, ne a névértéke. A kártalanítás számításának módja a semmis kötvényvásárlásokból eredő követelések esetén legyen a bekerülési érték, annak törvényes kamatai, viszont csökkentve a kifizetett vagy jóváírt nettó hozammal.
A károsultak indítványa szerint a kárrendezés a követelések április 22-i állapotára, a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolási eljárásának megindulásának napjára vonatkozzon. Kérik, hogy a kártalanítás terjedjen ki a Quaestor ügyfélszámlákon letétben lévő összegekre is. A letéti ügyfélszámlákon lévő összegek esetén ne számoljanak fel törvényes kamatot sem.
Az MNB-t is bevonnák
Javasolják, hogy a kárrendezésért 6 millió forintig - 20 ezer euróig - a Befektetővédelmi Alap (Beva) feleljen, illetve, hogy vizsgálják meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonását a 6 millió feletti kártalanításba.
A Quaestor Károsultak Közössége hangsúlyozza: javaslatukat kompromisszumos megoldásként ajánlják. A károsultak lemondanak követelésük egy részéről, a törvényes kamatok érvényesítéséről arra az időszakra, ami a kárrendezés elhúzódásából adódik.
Orbán már szólt: így nem lesz általános kártalanítás
Miután az Alkotmánybíróság több ponton is alaptörvény-ellenesnek minősítette a Quaestor-törvényt, a kormánynak most át kell azt dolgoznia. (Emiatt egyébként újra asztalhoz ülnek a Bankszövetséggel is.) Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök azt közölte: az Alkotmánybíróság döntése alapján nem általános kártérítésben kell gondolkodni, hanem a pontos elszámolás rendszerét kell kidolgozni, ez pedig bonyolult feladat. Elmondása szerint ezen most rengeteg jogász dolgozik az Igazságügyi Mnisztériumban.
Ő is tárgyalt a Budapestre érkezett uniós küldöttséggel a források megnyitásáról. 
