Járvány, válság? A Wall Streeten csak nevetnek

Rekordszintre jutott a Nasdaq 100 indexe, amely jelentős részben a technológiai vállalatok részvényeit foglalja magában. Persze ez a mutató is esett a járvány globális elterjedése idején, február 19-től március 23-ig több mint 30 százalékkal zuhant. Azóta viszont gyakorlatilag töretlenül erősödik, hiszen két hónap alatt 43 százalékot ugrott. A szakértők persze megosztottak, hogy mennyire indokolt a mostani rally, a reálgazdasági adatok ugyanis még messze nem festenek olyan optimista képet, mint amilyet a tőzsdeindex tükröz. Az amerikai munkanélküliségi mutatók továbbra is óvatosságra intenek, a heti munkanélküliségi adat ismét a vártnál jobban nőtt, emellett a tartós munkanélküliek száma is bővült.

Tetézi a bajt az Egyesült Államokban, hogy a járvány továbbra is viszonylag sok új fertőzöttel jár, miközben a rendőri brutalitás elleni tiltakozások miatt számos városban rendkívüli állapotot hirdettek. Ha valakinek pedig mindez nem elég, akkor ott van az ismét mélypontra jutott amerikai-kínai viszony.

Újabb mosolyszünet van a két világhatalom között (Fotó: Brendan Smialowski / AFP)

A piacok viszont úgy tűnik, hogy az összes rossz hírt negligálják, vagy a rosszakból is a pozitívumokat hallják ki. Nehéz megjósolni, hogy meddig tart a mostani fellendülés, hiszen a bizonytalanságoktól eltekintve is nagyon sok részvény vált erősen túlértékeltté.

Ugyanakkor a Nasdaq 100 számára felhajtóerőt jelent, hogy ez a benchmark az egyik legforgalmasabb ETF-hez (QQQ Trust). Ha pedig valaki azt megvásárolja, akkor az indexben lévő részvények árfolyamát is felfele hajtja. A március vége óta tartó emelkedés egyik nagy sztárja az Amazon, amelynek az átlagosnál nagyobb súlya van a Nasdaq mutatójában és az S&P 500-as indexben is. Az Amazon részvényeseinél is jobban jártak azok, akik a márciusi mélyponton a PayPal papírjait vették, az online fizetési szolgáltató részvénye azóta 85 százalékkal ugrott meg.

Lefele tartottak az európai piacok, esett a BUX is

Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek csütörtökön. A londoni FTSE-100 mutató 0,64 százalékkal, a frankfurti DAX-index 0,45 százalékkal, a párizsi CAC-40 index pedig 0,21 százalékkal gyengült szerdai záróértékéhez képest.

A magyar piacon minimális lett a zárásra a veszteség, a BUX 56,98 pontos, 0,15 százalékos csökkenéssel, 37 260,06 ponton fejezte be a napot. A Mol és az OTP gyengült, a Richter és a Magyar Telekom erősödött az előző napi záráshoz képest. Más kérdés, hogy a BUX-ban legnagyobb súlyt képviselő OTP az elmúlt két hétben mintegy 20 százalékot erősödőtt.

A Mol 45 forinttal, 2,24 százalékkal 1967 forintra gyengült, az OTP-részvények ára 110 forinttal, 0,97 százalékkal 11 280 forintra eset. Ezzel szemben a Richter-papírok árfolyama 200 forinttal, 2,95 százalékkal 6970 forintra nőtt.

Tovább élénkít az EKB

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az EKB a korábbi 750 milliárd eurón túl 600 milliárd eurót szán gazdaságélénkítésre. Az EKB nemcsak az összeget növelte, hanem azt is jelezte, hogy a PEPP-program határidejét az év végéről 2021 június végéig kitolja. Emellett a meglévő eszközvásárlási program (APP) havi 20 milliárd eurós vásárlásaival együtt az év végéig fennáll a 120 milliárd eurós nettó eszközvásárlási ideiglenes keretösszeg is.

Az EKB idén mély euróövezeti recesszióval számol, és úgy véli, hogy az idei gazdasági visszaesést csak részben sikerül ledolgozni jövőre. Christine Lagarde, az EKB elnöke csütörtökön azt mondta, hogy az euróövezet idei GDP-je 8,7 százalékkal csökken, miután Európa döntő része tavasszal két hónapra gyakorlatilag leállt a koronavírus miatt. Az EKB eddigi becslésében 0,8 százalékos idei gazdasági növekedés szerepelt.

Jövőre az euróövezet gazdasága alapforgatókönyv szerint 5,2 százalékkal, 2022-ben pedig 3,3 százalékkal nő. Eddig az EKB 2021-re 1,3 százalékos, 2022-re pedig 1,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.

Az EKB felülvizsgálta inflációs előrejelzését is. Az új becslés szerint az euróövezetben idén 0,3 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, ami elmarad a korábbi előrejelzésben szereplő 1,1 százaléktól és az EKB 2 százalék körüli inflációs céljától.