A nagyobb techcégek (ma este Microsoft és az Alphabet) gyorsjelentései előtt kivárás jellemezte a főbb piacokat a hét első kereskedési napján. Ennek megfelelően a három vezető amerikai index csak minimálisan mozdult el a pénteki záróértékeikhez képest. Az energiaszektor viszont felülteljesítő volt, így a KBC Equitas értékelése szerint érdekes szintekről várhatják az Exxon és Chevron részvényesei a pénteken esedékes jelentéseket.
A kedden elsőként kinyitott ázsiai börzék vegyes képet mutattak. Az egyik végponton a hongkongi tőzsde indexe állt, amely 1,77 százalékos mínusszal zárt, míg a másikon a Nikkei, amely egyedüliként tudott erősödni, még ha alig érzékelhető mértékben, 0,09 százalékkal is. Utóbbihoz volt közelebb a sanghaji börzebarométer, miután az „csak” 0,32 százalékkal esett.
Európa viszont már egyértelműen bal lábbal kelt. A kereskedés második órájának végére kivétel nélkül valamennyi index mínuszt szedett össze, a frankfurti DAX 0,08, a londoni FTSE 0,23, a párizsi CAC 40 pedig 0,6 százalékosat.
Az időjáráshoz tökéletesen passzoló rossz hangulat alól a BUX-index sem tudta kivonni magát. A 11 óra magasságában mutatkozó 0,44 százalékos mínuszt alapvetően a 0,68 százalékkal zuhanó Mol sara okozta, az OTP Bank 0,57, a Richter 0,25 százalékkal zuhant, míg a Magyar Telekom stagnált.
Meglehet, a Mol és a Richter esésében az is közrejátszott, hogy 12 havi célárfolyamát csökkentették. A Molét a Citi 3 300-ról 3 200 forintra, igaz, továbbra is vételre ajánlja, míg a Richterét az RBC Capital, 12 800-tól 12 600 forintra, noha változatlanul azok felülsúlyozását javasolja.
A befektetők ma vigyázó szemüket az MNB-re vetik. 14 órakor válik ismertté, hogyan döntött a Monetáris Tanács, valóban csökkent-e kamatot, igaz, nem a 13 százalékos alapot, hanem a kamatfolyosó felső szélén lévő egynapos fedezett hitelek 25 százalékos szintjét (egy biztos, a tavaly októberben az alapkamattól az irányadó szerepet átvett egynapos betéti kamatok 18 százalékos mértéke ma nem változik, arról ugyanis a Monetáris Tanáccsal erős személyi átfedésben lévő jegybanki igazgatóság hivatott dönteni, legkorábban e hét csütörtökjén).
A kamatdöntés befolyásolhatja a forint mozgását. Arra, hogy Virág Barnabás monetáris politikai alelnök belengette a csökkentést, a hazai fizetőeszköz viszonylag nagyobbat gyengült, az euróval szemben 370-ről egészen 378 fölé, ám később valamelyest korrigált, s három órával a döntés ismertté válása előtt 376 forint felett cserél gazdát az uniós pénz. Kedvező a forint számára a folyamatos dollárgyengülés, aminek hatására az euró-dollár ismét a lokális csúcsot közelíti.
Az Equilor Befektetési Zrt. arra számít, hogy a Monetáris Tanács az egynapos fedezett hitelek kamatát 300 bázisponttal, 22 százalékra csökkenti, miközben nem zárják ki, hogy ha viszonylag konkrét jelzéseket kapunk a jegybanktól a tényleges kamatvágás várható időpontjával kapcsolatban, az euró-forint jegyzése a 380-382-es ellenállási tartomány felé indulhat.
A világ más részein viszont még nem a csökkenés, hanem az emelés van napirenden. Így például az eurót használó 20 uniós országra hatást gyakorló Európai Központi Bank – igazgatósági tagja, Isabel Schnabel szerint – a jövő héten akár 50 bázisponttal emelheti a most 3,5 százalékos alapkamatát. Más kérdés, hogy ennek a piac jelenleg kicsivel több mint 20 százalékos esélyt ad, az alapszcenárió változatlanul a 25 bázispontos emelés – számolt be az Erste ma reggeli elemzése.
A következő amerikai kamatdöntést is 25 bázispontosra árazza a piac. Bár a KBC Equitas szerint kissé csökkentek a kamatemelési várakozások is, ennek is betudható, hogy tegnap csökkentek a kötvényhozamok, aminek következtében az amerikai 10 éves hozam szintje már 3,5 százalék alatt tartózkodik.
A japánok még nem tartanak a monetáris szigorításnál, Kazuo Ueda jegybankelnök még csak annyit mondott, hogy egyelőre fenn kell tartani az ultralaza monetáris politikát, de a Bank of Japan készen áll a kamatemelésre, ha a bérnövekedés és az infláció a vártnál nagyobb mértékben gyorsul.
Technikai értelemben ma kezdi meg működését az EU közös gázvállalási platformja – hívta fel a figyelmet az Erste. Mától május 2-ig rögzíthetik a gázkereskedő cégek a 2023 júniusa és 2024 májusa közti gázigényüket. Ezt követően összegzik a keresletet és ellenajánlatokat kérnek be. A tényleges üzletkötésekre május közepén kerül majd sor.
A nemzetközi gázelszámolásoknál irányadó gázár cikkünk megjelenésekor éppen csökken, egy megawattórányi TTF-típus a rotterdami árutőzsdén a hétfői záráskor csaknem 1,5 százalékponttal alacsonyabban forgott, 39,325 eurón.
A földgáz árának visszaesése miatt tekint optimistábban a jövőbe a Bundesbank, ami a német gazdasággal való szoros kapcsolata miatt a magyarok számára sem mellékes. A német jegybank tegnap megjelent havi jelentésében javított a német gazdasági kilátásokon, sőt az elmúlt negyedévben is mérsékelt növekedés lehetett az ipari termelés fellendülése miatt, ami növeli az esélyét, hogy elkerülhető a recesszió, mivel az ipar a korábban vártnál jóval gyorsabban talpra tudott állni. Az elmúlt időszakban megugrottak az ipari megrendelések, az iparcikkek kereslete átléphette a ciklikus mélypontját. A magas foglalkoztatottság továbbra is támogathatja a fogyasztást, a következő hónapokban a munkanélküliségi ráta enyhén csökkenhet. Ugyanakkor az infláció továbbra is visszafogja a fogyasztást, ráadásul a mögöttes árnyomás még nem futott végig a gazdaságon.
Az olaj viszont erősödik, mindkét fajta 0,13-0,13 százalékkal, az észak-amerikai könnyűolaj, a WTI közel 78, az északi-tengeri Brent pedig majdnem 83 dollárra.
A nemesfémek árfolyama is lefelé tart. Az aranyé kevésbé, mindössze 0,05 százalékkal, de így is a 2 ezer dolláros lélektani határ alatt tanyázik, az ezüst viszont masszívabban, 0,9 százalékkal értékelődött le, unciája (1 uncia=31,1035 gramm) 25 dollárnál csak hajszálnyival kóstál többet.
A kriptoeszközök közül a Bitcoin 0,11 százalékkal ér többet, 27 409 dollárt, ezzel szemben az Ethereum 0,47 százalékkal kevesebbet, 1823 dollárt.
Délelőtti pénz- és tőkepiaci körképünket néhány érdekesebb céghírrel zárjuk.
A regionális bankpánikban megütött First Republic Bank árfolyama 22 százalékot zuhant, miután közzétette a gyorsjelentését. Abban ugyanis az szerepelt, hogy betétállománya március végére 41 százalékkal, 104,5 milliárd dollárra csökkent. Nem hatott, hogy a menedzsment azzal próbálta nyugtatgatni a piacot, hogy azóta megállt a betétkiáramlás. Mint ahogy az sem, hogy a bank bevétele és profitja a piaci várakozásoknál jobb lett-
A UBS profitja az első negyedévben 52 százalékkal 1,03 milliárd dollárra zuhant amiatt, hogy a svájci bank 665 millió dollárral növelte céltartalékát egy amerikai lakossági jelzálogfedezetű értékpapírokkal kapcsolatos peres ügy miatt. A bevételek 6,7 százalékkal csökkentek 8,75 milliárd dollárra, míg a működési költségek 9 százalékkal emelkedtek 7,2 milliárdra. A CET1 tőkemegfelelési mutató 13,9 százalékos volt az első negyedévben az előző év 14,1 százalékához képest.
A vártnál jobb EPS-ről és magasabb árbevételről számolt be a Coca-Cola. Az egy részvényére jutó első negyedéves eredménye a vártnál 3 centtel nagyobb, 68 cent lett, a tisztított, organikus bevétel növekedése pedig 12 százalék, szemben a várakozásokban szereplő 9,62 százalékos konszenzussal. Úgy tűnik, a cégnek sikerült keresztülvinnie az áremeléseket, ami nem csökkentette a keresletet, sőt az még emelkedett is a negyedévben. Az idei évre továbbra is 7-8 százalék közötti organikus bevételnövekedést prognosztizál a menedzsment, ez lefedi az elemzői konszenzusban szereplő 7,84 százalékos értéket. A devizamozgások viszont negatívan befolyásolhatják az eredménytermelést. A kereskedést jól indította a részvény, végül azonban 0,2 százalékos mínuszban zárt.
1 milliárd dollárral, 7-9 milliárdos sávba emelte a 2023-as beruházási tervét a Tesla. Azután, hogy autóinak árát már többször csökkentette az elmúlt időszakban, ami nyomást helyezett a marginokra. A Tesla részvény 1,5 százalékos csökkenéssel fejezte be a hétfői napot.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
