Elkényelmesedtek
Az teljesen természetes, hogy az olajár mozgása ellentétesen érinti a kitermelő és a felhasználó országokat. A kitermelők többsége az extrém magas, 100 dollár fölötti olajár mellett elkényelmesedett, nem gondolván a jövőre, szórták a pénzt. Ők persze most bajban vannak, mert nem foglalkoztak azzal, hogy mi lesz, ha az ár visszaesik. A felhasználók viszont fellélegeznek: pl. Egyiptomnak és Indiának óriási könnyebbség az alacsony ár.
Most tehát a kitermelőkre jár rá a rúd, különösen kormányaikra. Venezuela már hosszabb ideje bajban van, hisz Hugo Chavez őrültségeit még végtelenül magas olajár mellett sem lehet megvalósítani, utóda, Maduro pedig nyakába kapta a teljes csődöt, eső olajár mellett. Így most van rá esély, hogy a közelgő választásokon az ország népe megszabadul ettől a zavaros társaságtól, és az ellenzék mellett dönt.
Bajban a kormányok
Kanada egy viszonylag új versenyző, de az olaj ma már exportjának negyedét, GDP-jének tizedét teszi ki, így igencsak döntő az olajár. A konzervatív miniszterelnök, Stephen Harper népszerűsége nagyot esett, jó eséllyel el is bukja az ugyancsak közelgő választásokat. Az olajáresésről ugyan nem ő tehet, de a nép a kormányon kéri számon az eredményt.
Nigéria még inkább függ az olajtól, és ott ugyan most voltak választások, de máris kegyetlenül szenved a kormány, hisz beruházásokat kell leállítania, késik az állami alkalmazottak fizetése stb. Sajnos sok ország nem tud ellenállni annak a csábításnak, hogy az emelkedő áraknál ne kezdjen osztogatásba, hanem készüljön fel az alacsony árak időszakára.
A kivételek
Ezt még leginkább Oroszország tette meg, okulva a 98-as válságból, és óriási valutatartalékot épített ki. Ezzel a megoldással tompította a hatásokat, vagyis sokkal előrelátóbb volt, mint a legtöbb olajország vezetői. Természetesen ott is összességében komoly kiadáscsökkentés és életszínvonal esés lett, de Putyin népszerűsége nem csökkent
Még egy ország, pontosabban országrész van, ahol az olajbevételek visszaesése nem járt a kormányzó erők népszerűségének csökkenésével. Ez pedig Skócia, ahol a függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt népszerűsége még nőtt is, és taroltak a választásokon, jóllehet a függetlenség most fájdalmas lenne nekik. Egész Nagy-Britanniának ugyanis összességében kedvező az olajáresés, a független Skóciának viszont nagyon rossz lenne, mivel az olajra számítottak, mint fő bevételi forrásra.
Az ok
Mi lehet az oka, hogy az oroszok és a skótok ilyen erősen összezárnak vezetőik mögött, miközben más olajországokban elégedetlenség és a kormányok elkergetése zajlik? Úgy tűnik, egyértelműen a nacionalizmus. Az oroszoknak Putyin frissen állította vissza nagyhatalmi önbecsülésüket, és ezt lehet, hogy élethosszig méltányolják neki. Ráadásul az ukrán válság kapcsán a hidegháborús retorika is előkerült, így az amerikai fenyegetettség gondolata is vezetőjük mögötti összezárásra inspirálja a népet.
A skótokban pedig elszabadult a büszke nemzeti érzés, és ezt nem könnyű elfojtani, vagy akár mérsékelni. Erősebb a nacionalizmus, mint az életszínvonal féltése. Persze ha újra konkrétan felmerülne a kiválás kérdése, lehet, hogy újra osztanának-szoroznának, mint ahogy ezt tavaly is tették.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
