| A vártnál jobb gyorsjelentést közölt az OTP a harmadik negyedévről, amikor 42,5 milliárd forint adózott nyereséget ért el. Részletek>>> |
Három cég, a Linden Advisors LP, a Morton Holdings Inc. és a Lansdowne Partners Limited jelentette be november első felében a PSZÁF-nál, hogy magyar részvényekre short pozíciókat tartott fenn. Mindháromnak voltak OTP-shortjai, összesen az alaptőke 3,14 százalékának megfelelő mennyiségben. Mivel a bank alaptőkéje 280 millió darab törzsrészvényből áll, ez mintegy 8,8 millió darab papírt jelent, melyek értéke 36,3 milliárd forintra rúghat. A PSZÁF-nál a Linden Advisors 0,75 százaléknyi Mol-shortot is bejelentett.
Az USA-ban is volt ötmillió darab
Az OTP tőkéjén belül ez talán nem nagy összeg, de annak fényében, hogy a Budapesti Értéktőzsdén a napi összforgalom sokszor csak naponta 2-3 milliárd forint, ennek a részvénymennyiségnek a visszavétele – az előre eladott papírok visszavásárlása – is jelentős ármozgásokat idézhetne elő. Az USA-ban egyébként már korábban is volt hasonló közzétételi kötelezettség, a Shortsqueeze.com oldal november hónapra keltezett adata szerint 5,12 millió darab OTP-részvényt shortoltak.
Ez inkább átlag alatti érték lehet, a napi.hu korábbi adatai szerint 2009 elején 13 millió, 2011 tavaszán 11 millió darab környékén volt a csúcs, a mélypontok pedig négymillió darab alatt, mint például idén tavasszal. A shortállomány kiépítése, azaz a részvény eladása rendszerint az árfolyam csökkenését, a leépítése, azaz a pozíciók zárása a korábban eladott részvények visszavásárlásával rendszerint az árfolyam emelkedését okozza.
Az EU-ban így megy ez
A hazai közzétételi kötelezettség november elejétől érvényes, amikor az EU-ban életbe lépett a meztelen shortolás tilalmára, a CDS-forgalomra vonatkozó új szabályozás is. Ahogy a PSZÁF rövid tájékoztatója erről írja:
„Az új szabályozás a short ügyletek esetén a szabályozott piacra és MTF-re (Multilateral Trading Facility) bevezetett részvények tekintetében bejelentési és/vagy közzétételi kötelezettséget ró a befektetőkre (természetes és jogi személyekre egyaránt), az állampapírok esetében bejelentési kötelezettséget, a CDS ügyletek esetében pedig a fedezetlen short ügyletekre tiltást fogalmaz meg. Alapkezelési vagy portfóliókezelési tevékenységet folytató jogalany, illetve csoport esetében a bejelentési és közzétételi kötelezettség – a vonatkozó technikai standardban meghatározottak szerint – összesítve számított short pozíciókra is fennáll.”
Meztelenül, kölcsönadva
A fedezetlen vagy meztelen short olyan értékpapírok eladását jelenti, amelyekkel még nem is rendelkezik a befektető. Később ezeket olcsóbban visszavásárolva nyereségre, drágábban visszavéve pedig veszteségre lehet szert tenni. (Egy adott határidő lejártával mindenképpen rendezni kell az ügyletet.) A másik, ritkábban korlátozott módszer során kölcsönvett értékpapírokat ad el a shortoló.
A shortolás tilalma vagy korlátozása szinte mindig akkor merül fel a hatóságokban, amikor valamilyen nagy esés következik be a tőzsdéken. Pedig a shortolás nem vagy csak ritkán előidézője a folyamatoknak, a shortolók általában éppen a már megindult trendeket igyekeznek követni és kihasználni. Ekkor lehet, hogy gyorsítják a folyamatot, ám amikor kiszállnak, vételekkel zárják a pozícióikat, akkor stabilizálólag hathatnak az árfolyamokra, sőt komoly emelkedést is okozhatnak.
Kijátszható indexeladással
További érv a shortolás tilalma ellen, hogy csökken a likviditás, a forgalom az adott részvénypiacon, és a befektetők bizalmát sem növeli, ha mesterségesen beavatkoznak a piaci folyamatokba. Ráadásul a tilalom általában kijátszható, ha részvények helyett részvényindexeket adnak el határidőre.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
