A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1443,06 pontos, 2,88 százalékos emelkedéssel új csúcson, 51 626,62 ponton zárt kedden, az OTP szintén történelmi maximumot ért el, a részvény ára 840 forinttal, 5,04 százalékkal, 17 520 forintra nőtt. A magyar piac keddi nagy ugrását a szakértők a várnál erősebb GDP-adattal magyarázták, amelynek köszönhetően a gazdaságunk ledolgozta a járvány miatti visszaesést. Ennek kapcsán a jegybank korábbi alelnöke, jelenleg miniszterelnöki főtanácsadó, Nagy Márton úgy értékelt, hogy csak Svédországban, Lengyelországban és Romániában állt helyre a gazdaság teljesítménye még Magyarország mellett, így ebben az "éllovasok" között van az ország.
Árral szemben úszik a magyar piac
A BUX és az OTP kiugró teljesítménye azért is volt figyelemreméltó kedden, mert a vezető nyugati tőzsdék jellemzően eséssel zártak. Londonban ugyan 0,34 százalékkal végzett magasabban az FTSE-100 index, de a frankfurti DAX 0,05 százalékkal csökkent, míg a CAC-40 Párizsban 0,28 százalékkal gyengült. Milánóban 0,87 százalékos, Madridban 0,73 százalékos indexcsökkenéssel fejeződött be a keddi tőzsdenap. A Wall Street mutatói is lefelé tartottak. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 282,12 ponttal, 0,79 százalékkal, 35 343,28 pontra csökkent. Az S&P 500-as mutatója 30,16 ponttal, 0,67 százalékkal gyengült, és 4449,5 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 137,6 ponttal, 0,93 százalékkal esett vissza és 14 656,2 ponton zárt.
A nemzetközi piacokon a vegyes makroadatok okoznak hullámzást, hiszen hétfőn a kínai ipari termelés vártnál kisebb mértékű növekedéséről közzétett adatok vetették vissza az árfolyamokat világszerte. Majd kedden az Egyesült Államokban nyitás előtt publikált vártnál gyengébb kiskereskedelmi jelentés okozott bizonytalanságot. Ugyanakkor az ipar kapcsán jó hírek is érkeztek, hiszen szintén kedden hozták nyilvánosságra az ottani ipari termelés júliusi számait. Ez a várt 0,5 százaléknál nagyobb, 0,9 százalékos mértékben emelkedett júliusban az előző havi 0,2 százalékos növekedés után.
Ráadásul szerdán Németországból is érkezett egy pozitív hír, miszerint rekordnagyságúra duzzadt júniusban a német feldolgozóipar megrendelésállománya a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdai jelentése alapján. Júniusban ár-, szezonális és naptári kiigazítással 2,8 százalékkal emelkedett az előző havihoz képest a német feldolgozóipari vállalatok megrendelésállománya. A belföldi megrendelések 4, a külföldiek 2,2 százalékkal emelkedtek júniusban az előző havihoz képest. A megrendelésállomány 2020 júniusa óta folyamatosan nő és az idén júniusra a feldolgozóipari vállalatok 7 havi termelését biztosító tételre halmozódott fel, ami a felmérés 2015 januári kezdete óta a legmagasabb érték.
Mindezek ellenére a nyugat-európai piacokon továbbra is mérsékelt pesszimizmus a jellemző. Szerdán az első két kereskedési óráját követően a német DAX, a londoni FTSE és a francia CAC40 mutatója is 0,2 százalék körüli mínuszban állt.
A magyar piacon viszont továbbra is kitart az optimizmus, hiszen a BUX szerdán is erősödni tudott. A tőzsde legfontosabb mutatója megközelítette az 52 ezer pontos szintet, ami értelemszerűen újabb történelmi rekordot jelent. A növekedés egyébként leginkább az OTP papírjainak köszönhető, a bankrészvény szerdán is közel másfél százalékkal erősödött, és már 17 900-on is járt, igaz, onnan némileg visszajött. A Richter 0,6 százalékot erősödve 9100 forintig jutott, a Telekom pedig 0,7 százalékos pluszban állt, 433 forinton. A blue chipek közül csak a Molt tartózkodott délelőtt mínuszban, fél százalékos gyengülést követően, 2400-on.
A 350-es szinthez közelít a forint
A hangulat persze változhat, délután a piaci szereplők leginkább az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed legutóbbi ülésének a jegyzőkönyvére fognak figyelni. A befektetők ebből próbálják megfejteni, hogy a mennyiségi lazítási program (angol nevének rövidítésén: QE) meddig dübörög még a mostani szinten, óriási likviditással ellátva a piacot. A pénzcsapokat ugyan nem fogják elzárni, de a Fed több vezetője is tett arra utalást, hogy belátható időn belül megkezdődik a tapering, vagyis a mennyiségi lazítás kivezetése, a kötvényvásárlási program keretében felszívott volumenek csökkentése.
Utóbbi egyébként több szempontból is hathat az amerikai és a világpiacokra. Az alacsonyabb likviditás ugyanis jó eséllyel csökkenti majd a tőzsdéken elkölthető dollármilliárdokat, a piacon lévő rengeteg pénz ugyanis szinte biztosan szerepet játszott abban, hogy annak egy része részvényekben csapódott le, egyre feljebb tolva az árfolyamokat. Amennyiben megindul a tapering, az várhatóan a devizapiacokra is hatással lesz, hiszen a közgazdasági logika szerint dollárerősödést fog majd hozni. Az izmosodó dollár az árupiacok számára általában nem sok jót szokott hozni, hiszen korábban ilyenkor csökkenni szokott a nyersanyagok dollárban számolt ára. Ezeken túl is van még egy számunkra is fontos következmény, az erősödő dollár ugyanis a feltörekvő devizákra, így a forintra is rossz hatással szokott lenni, azok árfolyamát más vezető eszközökhöz, így például az euróhoz képest is rontja.
Ha már a devizaárfolyamok vizére eveztünk, érdemes kiemelni, hogy a forint szerdán elkezdett „szemezni” a lélektaninak tekinthető 350-es szinttel, a délelőtt során 350,60 is volt az euróval szemben a keresztárfolyam. Az elmúlt napokban lépésről-lépésre erősödött a magyar fizetőeszköz, amelyben vélhetőleg szerepet játszott, hogy most épp nincs újabb külpolitikai konfliktusunk az EU-val, miközben a magyar gazdaság állapota látványosan javul. Az erősödést támogatja az is, hogy a szakértők a július végi kamatemelés után augusztusban újabb 30 bázispontos növekedést várnak, így az MNB-alapkamat másfél százalékra ugorhat. Hogy onnan milyen ütemben folytatódik a monetáris szigorítás, az a következő hónapok gazdasági folyamatainak függvénye, ugyanakkor az elemzők közül többen év végére 2 százalék körüli kamatszintet várnak, ami értelemszerűen újabb emeléseket feltételez.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
