Egy kisgyerek képével kezdi cikkét a Der Spiegel német hetilap szombati száma, kérdése: lesz-e ő 130 éves? A kutatók egy része szerint igen. Egy német hajógépész nemrég 114 éves korában halt meg, ezzel világcsúcsot állított be. Vajon mi volt a titka? És egyáltalán hány évig élhet egy ember?
New Yorki tudósok néhány évvel ezelőtt arra a következtetésre jutottak, hogy az ember még a legkedvezőbb körülmények között sem nagyon élhet tovább 115 évnél. Ehhez az említett csúcstartó nagyon közel került. Most azt próbálják kideríteni, hogy mi az aggastyánok titka. Valahol, az életmódban, az anyagcserében vagy a genetikai örökségben kell a hosszú élet és egészség rejtélyének megírva lennie – gondolták a kutatók.
A címlapsztori szerint a kutatások már látványos sikereket tudnak felmutatni. A laboratóriumi állatkísérletekben az élet meghosszabbítása sokszor sikerült. Gyógyszerek, hormonok és génmanipuláció kombinációjával tudták gyümölcslegyek, egerek, halak öregedését késleltetni. Ezzel ezek az állatok egyre újabb és újabb korrekordokat állítanak fel.
Fiatalság-elixír?
Bizonyos fonálférgek élettartamát pedig sikerült megtízszerezni. Sőt egyes öreg kísérleti állatokat sikerült visszafiatalítani is. Német tudósok fiatal halak bélflórájából készített fiatalító koktéllal érték ezt el. Amerikai kollégáik pedig fiatal egerek vérében találtak egyfajta fiatalság-elixírre utaló jeleket.
Bár még nem is mindegyik eljárás működési mechanizmusát ismerik, eljött az ideje az emberkísérleteknek is – írják. A hatóságok azonban egyelőre elutasítják, hogy az öregedés leküzdése terápiás cél legyen. Így a tudósok egyelőre az életkorhoz kapcsolódó panaszok kutatására koncentrálnak. Például Kaliforniában alzheimer-betegeknek emberi vérplazma-enzimet fecskendeznek be.
Fiatalodás, mint mellékhatás?
Másutt az állatkísérletekben már bevált anyagokat például makula-degeneráció kezelésére próbálják felhasználni. Lehet, hogy egyes felhasznált anyagoknál mintegy mellékhatásként fog fellépni az élet meghosszabbítása, ahogy a New Yorki gerontológus, Nir Barzilai kísérleteinél is remélik.
A gépektől eltérően az élőlények rendelkeznek azzal a képességgel, hogy magukat javítsák meg. A szervezetben olyan mechanizmusok dolgoznak, amelyek a károkat elhárítják. Emiatt biológiai oldalról az örök élet nem tűnik lehetetlennek – írja a hetilap. Ám a természetnek normális körülmények között nincs oka arra, hogy halhatatlan teremtményeket hozzon létre.
Nem az aggastyánok élete abnormális?
Inkább a jó túlélő képességű és sikeres szaporodással kecsegtető utódok létrehozása a cél. Az utódok létrehozása után az idősebbek élete elveszíti biológiai jelentőségét. De az élet meghosszabbítása ennek ellenére lehetséges.
A kutatók sok ezer magas kort megért aggastyán genetikai anyagának kiértékelése után sem igazán tudják, mi okozhatja a kiugróan hosszú életet. Egyszerűen nem találtak semmi különöset. Az anyagcseréjük például általában makkegészséges, ellentétben a legtöbb, civilizációs betegségekben szenvedő átlagemberétől. Ezért azt feltételezik, hogy nem az ő genetikai anyaguk különleges, hanem talán a többiekében van túl sok hiba. Erre utal különböző állatok, például egyes halak genetikai anyagának tanulmányozása is.
A biológiai óránk
Egy Steve Horvath nevű amerikai kutató fedezte fel a sejtjeinkben levő biológiai órát, amely mutatja, hogy mennyi időt töltöttünk eddig el az életben. Jobban mutatja a biológiai öregedést, mint az életéveink száma. A nagyon túlsúlyos emberek például gyorsabb ütemben öregednek. A rendszeres mozgás viszont a biológiai vagy epigenetikus órát lelassítja.
Mások már azt kutatják, hogyan lehetne ezt az órát teljesen átállítani. Találtak már olyan fehérjéket, amelyek képesek az órát az embrionális állapothoz visszaállítani a sejtekben. (Egy japán kutató, Shinya Yamanaka 2012-ben meg is kapta az orvosi Nobel-díjat hasonló kutatásaiért.) A módszer egérkísérletekben működött ugyan, de a sejtek egy részében rák alakult ki. Már emberi szövetekkel is próbálkoznak. A módszer még csak sejtek és szövetek esetében működött.
Az első 130 évesek
Az első gyermek, aki meg fogja élni a 130 éves korát, ma már megszületett – mondta az egyik tudós. Az újabb és újabb orvosi kutatások segítségével minden egyes hónappal, amit túlélünk, körülbelül egy további hetet nyerünk az életünkhöz. Az öregedés kutatása azonban ezt erősen felgyorsíthatja.
Mások felteszik a kérdést: akarjuk egyáltalán az emberi életet tetszés szerint nyújtani? “Akarjuk, hogy Németország az aggastyánok köztársasága legyen?” – hangzik a provokatív kérdés. Hogyan működne ilyen körülmények között a nyugdíjrendszer? Hogyan lehet megakadályozni, hogy csak gazdagok részesüljenek az örök ifjúság áldásaiból?
Időskori fájdalmak tömkelege
Erkölcsi kötelességünk-e azokat a borzasztó fájdalmakat, amelyek sok időskori betegséggel járnak, megszüntetni vagy a lehető legkisebbre csökkenteni? És ha az életkorral csak a fájdalmakat hosszabbítjuk meg? Időseknél gyakran előfordul, hogy mire az orvosok egy betegséget megszüntettek, már jelentkeznek is a második tünetei. Majd a harmadiké.
Ezért sok kutató nem annyira az élet meghosszabbítására koncentrál, mint inkább arra, hogy az idősek minél több időt tölthessenek jó egészségben haláluk előtt. Vagy arra, hogy az ifjúságot a megfelelő életmóddal hosszabbítsák meg.
Németországban 1980-ban 975 száz évnél idősebb ember élt. A számuk 2000-ben már 5699, 2017-ben pedig 14 194 volt. Húsz év múlva a becslések szerint 140 ezren lesznek.
A napokban benyújtották azt a törvényjavaslatot, amely alapján minden településen ATM-nek kell lennie. 
