Enyhén pozitív kezdésre lehetett számítani szerdán az európai értékpapírpiacokon. A főbb mutatók valóban pluszban kezdtek, ám a délelőtt folyamán ez elolvadt, és 11 órakor a frankfurti DAX már kisebb mínuszt mutatott, míg a londoni és a párizsi tőzsde vezető indexei minimális emelkedést jeleztek.
Ennél rosszabb volt a helyzet Budapesten, hiszen a BUX ugyan pluszban indította a napot, ám a késő délelőtti időszakra már közel 1 százalékos veszteségben állt. A kerékkötő az OTP részvénye volt, amely 1,3 százalékkal esett vissza, de a Mol és a Richter is gyengült. A nagyobb forgalmú részvények közül az Opus szerepelt délelőtt a legrosszabbul, hiszen 3,5 százalékot meghaladó mértékben zuhant. A vállalat egyébként kedden este tette közzé előző negyedéves számait.
A befektetők egyébként világszerte az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény kétnapos ülésének végét várják, és attól remélnek iránymutatást. Sokan tartanak attól, hogy a Fed esetleg szigorítani fog a jövőben, és erre a mostani ülésükön már utalhatnak is. Ennek valószínűsége azért nőtt meg az utóbbi időben, mert mind az áprilisi, mind a májusi inflációs adat meglepően magas lett az Egyesült Államokban, előbb 4,2 százalékos, majd a múlt hónapban 5 százalékos fogyasztóárindex-növekedésről adtak számot a statisztikák.
A Fed ülése kapcsán az Equilor elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy ma este jelennek meg a friss makrogazdasági prognózisok, illetve a Dot Plot ábra, ami már jelzésértékű lehet. Ez ugyanis egy olyan ábra, amely a monetáris tanácsi tagok véleményét jelzi a Fed jövőbeni alapkamat szintjéről. Ha a tagok többségének az a várakozása, hogy például negyed év múlva magasabb lesz az alapkamat, akkor ez általában be is következik, mivel az ő szavazataik alapján módosítják az alapkamatot. Emellett a jegybank elnöke, Jerome Powell is beszélni fog.
Az elemzők egyébként azon az állásponton vannak, hogy most aligha történik konkrét lépés, ám arra kaphatunk jelzéseket, hogy a jövőben mit és milyen ütemben változtathat az amerikai jegybank. Az Európai Központi Bank egy héttel ezelőtt a tőzsdék szempontjából meglehetősen pozitív üzenetet küldött, hiszen tartósan laza monetáris politikát jelzett előre. Ha azonban a Fed most a szigorítás felé tesz lépéseket, akkor az elmúlt egy hónap tőzsdei emelkedése után izgalmak jöhetnek a piacokon.
Az inflációs nyomás egyébként nem látszik enyhülni, többek között a nyersanyagok drágulása miatt. Szerdán reggel az olaj például újabb ugrást követően többéves csúcsok közelében mozgott. Szerda reggel az augusztusi határidős jegyzésekben az északi-tengeri Brent hordónkénti ára 58 centes, 0,78 százalékos pluszban, 74,57 dolláron állt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében, míg a New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta hordónként 72,66 dollárba került júliusi szállításra, 54 centtel, 0,75 százalékkal nőtt az ár. A délelőtt folyamán ugyan néhány centtel lentebb kerültek az árak, de így is emelkedést mutat mindkét olajfajta az egy nappal korábbi árakhoz képest.
Miután a járványhelyzet világszerte javulni látszik, és az oltási programok révén nő a védettek száma, így általános nézet, hogy az idei és a következő évek is erős gazdasági növekedéssel, és a nyersanyagok iránti erős kereslettel járnak. Nem véletlen, hogy az olaj esetében is mindenki további áremelkedésre számít. Az elemzők szerint a nyersolaj iránti kereslet várhatóan nagyon erőteljesen ugrik meg és már a jövő év második felében visszatér a koronavírus-járvány előtti szintekre az amerikai, az európai és a kínai gazdaság fellendülésével párhuzamosan.
Egyébként a nyersanyagárak növekedése számos helyen okoz fejfájást, számos országban probálják valamilyen módon visszafogni ezt. A kínai állami cégek külföldi nyersanyag-beszerzéseit például egyre jobban felügyeli az állam, igaz, közben ígéretet kaptak a nemzeti fémtartalékokhoz való hozzáféréséhez is. Az nem publikus információ, hogy az egyes ércekből Kína mekkora tartalékokkal rendelkezik. Ugyanakkor az Equilor beszámolója szerint a hír hatására nem meglepő módon a londoni fémjegyzések esésnek indultak, csakúgy mint a szingapúri vasérc ára. Kína az intézkedésekkel az inflációt szeretné kordában tartani, mely veszélyezteti a nagy ázsiai ország pandémiából való gazdasági kilábalását.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
