|
| Fotó: MTI/AP/Pétrosz Karadjiász |
A görög bankokból a Sziriza kormányzásának kezdete óta több 10 milliárd eurót vitt el a betétesek szemfülesebb része, persze az EKB terhére. Bölcsek voltak, mert látták, mit művel az új kormányuk, és hogy ez milyen veszélyekkel jár. Be is igazolódtak félelmeik: Ciprasz addig feszítette a húrt, amíg a bankokat be kellett zárni.
Jogi zűr
Most újranyithatnak majd a bankok, és persze megint csak az EKB által csöpögtetett pénzzel gazdálkodhatnak, hacsak a görögök vissza nem viszik pénzüket a bankokba. De vajon ezek után akad-e olyan épeszű ember, aki visszateszi pénzét az oroszlán szájába? Gyanítjuk, hogy nincs, ellenben rengeteg lehet még, aki elvinné, amit 3 hétig elzártak tőle.
Így egyúttal két probléma vetődik fel. Az egyik, hogy az EKB olyan bankoknak hitelez, melyek már nem tekinthetők fizetőképesnek, hisz hetek óta zárva vannak, és ha kinyitnak, akkor is csak igen limitált szolgáltatást fognak nyújtani. Ezzel az Európai Központi Bank egyértelműen szabályt sért, teszi ezt azért, mert rövidtávon jobbat nem tud kitalálni. Nem akarják ugyanis, hogy miközben mentőcsomagról tárgyalnak, a görög polgárok egy fillért se vehessenek fel elméletileg létező pénzükből.
Ki fizessen?
Ez igen ártalmas az eurózóna szempontjából, miután azt jelenti, hogy a jegybank működése nem hibátlan, a szabályok áthághatók, politikai szempontok felülírják őket. Lesz azonban a közeljövőben egy még nagyobb gond: a görög bankokat fel kell tőkésíteni, hogy ismét működőképesek legyenek. Kérdés, hogy ez hogy fog lezajlani, és mi történik a betétesekkel és a bankok részvényeseivel?
A betétesek már rövidtávon is meg vannak rövidítve, hisz tényleges megtakarításukból csak limitáltan vehetnek fel, de legalább elméletben megvan a számlapénzük. Követelésük megmarad, és ha rendeződnek a dolgok, hozzájuthatnak pénzükhöz előbb vagy utóbb. Addig is ők a bankok legnagyobb hitelezői. Komolyabb bajban akkor vannak, ha ciprusi mintára nekik is részt kell venniük a bankmentésben, vagyis ha betéteiket egy bizonyos összeg fölött egyszerűen elveszik.
A ciprusi példa
Cipruson azt a megoldást találták ki, hogy a 100 ezer euró fölötti betéteket nyelik le. Ez ott azért tűnt politikailag valamennyire elfogadható megoldásnak, mert az ilyen nagy betétesek döntő része külföldi volt, a ciprióták rendszerint jóval kisebb összeggel rendelkeztek. Ez a megoldás az ötletelések szintjén Görögországban is felvetődött, de itt ez nem tűnik járható útnak. 100 ezer euró fölötti megtakarítása itt ugyanis ugyancsak keveseknek van, viszont épeszű külföldi már régesrég nem tartott ott pénzt, így gyakorlatilag nem lenne mit elvenni.
Ha tehát érdemi pénzt akarnak begyűjteni, jóval kisebb összeghatárban kell gondolkozni. A legnehezebb napokban fel is röppentek olyan pletykák, hogy ez 8 ezer euró lenne. Ezzel két gond van: egyrészt ez már tényleg nagy tömegeket érinthet, a megtakarítók széles körének kifosztását eredményezi, másrészt Európa-szerte 100 ezer euró a banki betétbiztosítás határa, így kissé fura lenne az ez alatti összegeket elszedni.
A részvényesek
További kérdés, hogy ha a betétesek beszállnak a költségekbe, akkor mi lesz a részvényesekkel? A Wall Street Journal szerint egy, az év elején érvénybe lépett szabály, a BRRD szerint a bankok feltőkésítése érintheti a részvényeseket és a kötvényeseket is. Amennyiben a bank betéteseitől is elvesznek valamennyit, akkor a befektetők is buknak, mert a szabályozás szerint a betétesekre csak akkor kerülhet sor, ha a részvényesek és a kötvényesek már a kasszához járultak, vagyis ha megtörtént pl. a részvények erőteljes felhígítása tőkeemelés révén.
A szabály ugyanakkor úgy szól, hogy mindez akkor érvényes, ha adófizetői pénz nélkül történik a bankmentés. A mostani tervek szerint 25 milliárd eurót fordítanak a bankmentésre, melyet első körben egyértelműen az európai adófizetők állnak, ugyanakkor a tervek szerint ezt a görög privatizációból befolyó pénzekből visszafizetik.
Bezsákoltak
Az előző mentőprogramokat a részvényesek egy része megúszta, sőt a rövid távú felpattanásban kereshettek is rajta, ha időben kiszálltak. Kérdés, hogy most is megmarad-e ez a lehetőség? Az elmúlt hónapokban mindenesetre több befektetési alap is bevásárolt a görög bankokba arra számítva, hogy a csőd közeli állapotban olcsón vehetnek, aztán a kimentés után zsebükben a nyerővel távozhatnak. Persze elsősorban arra számítottak, hogy a görög kormány még időben egyezséget köt a hitelezőkkel, és nem kerül sor a tőkekorlátozásokra.
A nyugatot eszkalációval fenyegette, ha szerinte nem értik meg a helyzetet. 
