|
| Székely Gábor, Appeninn |
Elindult a Privátbankár és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) közös rendezvénysorozata, a „BÉT Akadémia - Professzionális Befektetői Fórum”, melynek célja, hogy első kézből kapjanak az intézményi befektetők információkat a tőzsdei cégekről. A BÉT Prémium kategóriájában jegyzett Appeninn operatív igazgatója, Székely Gábor elmondta, cége az ingatlanpiacon réspiaci szegmensekben aktív.
Az ingatlanpiacon a hozamot örökjáradék-képlettel számolják, gyorsan meg lehet ítélni egy ingatlan értékét, ha tudjuk, mennyi az ingatlan pénztermelő képessége és CAPEX-igénye (capital expediture, tőkeráfordítás).
Agyő, svájcifrank-hitelek
A cég 2009-ben 2,5 milliárd forintos tőzsdei kapitalizációval indult, most kilencmilliárd forintnál tart. Eddig alapvetően B kategóriás irodaházakat vásároltak kb. tíz százalékos hozamszint mellett, ezek bérbeadásával igyekszik növekedést elérni. Ingatlanainak száma 14 darab, bruttó összértékük 64 millió euró. „Ha nem csinálnánk semmit, akkor is évente négy százalékkal nő a cég nettó eszközértéke, a bankhitelek tőketörlesztése következtében, de erről persze nincsen szó – folyamatosan keressük a befektetési lehetőségeket” – mondta el Székely.
A társaság 66 százalék idegen forrással és 34 százalék saját tőkével dolgozik, 33,6 millió eurónyi kölcsönnel, aminek 98 százaléka 1,7-3,7 százalék közötti kamatozású. A cég 2015-ben szabadult meg az utolsó svájcifrank-hitelétől is, ami négymillió euró nyereséget jelentett.
Osztalékpapírrá válni
A cég részvényeinek 52,7 százaléka a közkézhányad, 21,1 százaléka az alapító Lehn Consulting AG, 8,5 százalék a Wallis-csoport, 17,7 százalék az E-Milorg Kft. kezében van, amint elhangzott, mindkettő mögött a leggazdagabb 50 magyar listáján levő magánszemélyek állnak. A cég hosszú távon szeretne osztalékpapírrá válni, és tervezi azt is, hogy valamikor nyilvános úton vonjon be további tőkét a magyar tőkepiacról.
Az Appeninn a SZIT-té (szabályozott ingatlanbefektetési társaságok) alakulás gondolatával is foglalkozik, ami számos előnnyel járna, de a szabályozás egyes részei egyelőre nem felelnek meg neki. Például az, hogy egy projekt maximális mérete az ingatlanvagyon 20 százaléka lehet, valamit a törvényi szabályozás megfelelő stabilitást biztosítva írja elő az egyes működési követelményeket.
Még mindig van magas hozam
A 2016-os évben az irodapiacon „egyértelmű volt az árak növekedése”, beindultak az irodaház-fejlesztések is. Bécshez viszonyítva tizedannyi iroda van Budapesten – mondta az igazgató. Szerinte Magyarországon még mindig lehet 7-8, akár 10 százalékos bérletidíj-hozamú befektetéseket találni.
|
| Tardos Gergely, OTP |
Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezető elemzője szerint kiegyensúlyozott gazdaságpolitika esetén (vagyis „ha a gazdaságpolitika nem szúrja el”) sokáig tarthat az ingatlanpiaci fellendülés Magyarországon. A lakásvásárlás hajtóereje a jövőbe vetett bizalom ezért a piacot nagy amplitúdójú és hosszú ciklusok jellemzik. Hosszú távon lényegében csak a lakosság jövedelme számít, rövid távon azonban nagyok a kilengések. A legtöbb országban, Magyarországon is a havi jövedelem 1-1,5-szeresébe kerül egy négyzetméter lakás.
Nekem nyolc éves a ciklus
A magyarországi lakáspiaci ciklusok mintegy nyolc év hosszúak, erősen érzékenyek a gazdasági ciklusokra és a hitelkínálatra is. Az építkezések időigénye miatt a kínálat csak 1-2 éves késéssel reagál a keresletre. A hazai ingatlanpiac 2016-ban átlépett az érett fellendülés szakaszába, a lakásár-indexek emelkednek, az építkezések elindultak, devizahitel alig van a rendszerben – mondta el a szakember.
Sok szűk esztendő után
Most ott állunk nagyjából, mint 2000 környékén, az akkori érett szakasz kezdetén. Közel egy évtizedes ingatlanpiaci lejtmeneten vagyunk túl. Az inflációval, a béralakulással korrigálva pedig még nem tekinthetőek magasnak a hazai lakásárak.
Az iroda- és ipari ingatlanok piacán a kereslet évek óta erős, a kínálat eddig alig bővült, most indulnak a fejlesztések. A bérleti díjak az elemző várakozásai szerint felfelé fognak menni, így még bőven van tér a fejlesztések előtt is.
(A sorozat első része itt olvasható az Alteo-ról és általában az energiaszektorról, a tőzsdén levő közepes és kisebb vállalatok jövőjéről.)
