OPEC döntés
Az olajexportáló országok szövetsége, az OPEC eddig napi 30 millió hordónyi olajat termelhetett ki, ezt most 31,5 millióra emelték. Ráadásul most csatlakozik Indonézia a szervezethez, és az ő kitermelés még benne sincs az új kvótában.
A ténylegesen kitermelt mennyiség már az elmúlt egy évben meghaladta a megállapodás szerinti 30 millió hordót, ami minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy az ár fokozatosan a 45 és 50, majd az utóbbi időben a 40 és 45 dollár közti sávba csúszott. Az ár így 10 éves mélypontra esett, de hozzá kell tenni, hogy a 10 évvel ezelőtti árrobbanás előtt a 20 dollár körüli ár volt a jellemző, és akkor egyensúlyban volt a piac.
Ezen az áron is bírja a többség
A dollár inflációja pedig nem volt túl nagy azóta, így reálértékben sem sokkal több az akkori 20, vagy 40 dollár, vagy a mostani. Ez azért lényeges, mert a mostani 40 dolláros olajár kitermelői szempontból még nem elfogadhatatlan, legalábbis az OPEC tagállamok többsége számára. Az átlagos kitermelési költség sok helyen 10 dollár körül van, így a fájdalom inkább csak abban jelentkezik, hogy nem lehet elkölteni olyan sok pénzt, mint a bőség, a 100 dolláros ár éveiben.
Az OPEC tagországokon kívül ugyanakkor vannak olyan kitermelők, akiknek lassan már nem éri meg az olaj felhozatala, így a kínálat az ő oldalukról óhatatlanul csökken, ha tovább esik az ár. Ugyanakkor az OPEC, mint láthatjuk, pótolja ezt a kiesést, és Oroszország is csúcsra járatja a kitermelését.
Nem mindenki tagállam örült a döntésnek: Venezuela és Ecuador inkább korlátozást szeretett volna, mintsem bővítést. Venezuela még a magas árak időszakában sem volt képes gazdaságát egyensúlyban tartani, most pedig végképp bajban van az állandó túlköltekezés miatt.
Túlkínálat
Közben az olajkészletek rekord magasságba emelkedtek, az iráni olajminiszter szerint napi 2 millió hordó többlet van kitermelésben a fogyasztáshoz képest. Ebből következően nem zárható ki, hogy tovább esik az olajár. Tulajdonképpen komoly alsó korlát akkor jelentkezik, ha már egyre több kitermelőnek nem éri meg a működés, azaz ennél a napi 2 millió hordónál jóval több esik ki a kínálatból.
Ez a szint vélhetően valahol 20 dollár körül lehet, bár odáig azért nem valószínű, hogy rövidtávon leesne az ár. Valamennyit a kereslet is növekszik az alacsony ár hatására, de messze nem annyit, mint pár évtizede, amikor még nem számított a környezetszennyezés. Most a széndioxid kibocsátás egyre inkább limitáltabb, ezért az olaj felhasználása nem növekszik már jelentősen alacsony árnál sem.
Benzinár
Az autósok kereslete rugalmasabb lenne, ők jóval több benzint vennének alacsony árakon, de a benzin árában a legtöbb helyen olyan magas az adótartalom, hogy csak viszonylag mérsékelten csökken az ár még nagy olajár esés mellett is.
Így van ez nálunk is, ahol a helyzetet a dollár erősödése és a forint gyengülése is rontotta az elmúlt időszakban, így a benzinár jóval magasabb, mint mikor 10 évvel ezelőtt fölfelé érte el az olaj a 40 dollárt. Mindazonáltal, ha a jelenlegi trend kitart, a hazai benzinár is megközelítheti a lefelé a 300 forintot, egy-egy olcsóbb kútnál még akár 2-essel kezdődő árat is láthatunk, bár azt feltehetően nem tartósan.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
