Csütörtökön ismét estek a főbb nyugat-európai indexek, és a tengerentúli piacok sem mutattak túl derűs képet, hiszen az S&P 500 index 1,02, a Dow Jones 1,15, míg a Nasdaq Composite 0,68 százalékkal csökkent. Ráadásul a kontinens főbb piacain pénteken is inkább stagnálást láthattunk, hiszen a DAX -0,2 százalékos elmozdulásban volt dél körül, míg a párizsi és a londoni tőzsde mutatója minimális pluszban állt.
Ennek ellenére némileg a trenddel szemben mozgott a Budapesti Értéktőzsde, a BUX ugyanis 1 százalékkal kapaszkodott feljebb, amiben az OTP mozgásának oroszlánrésze volt. A bankpapír ugyanis 2,5 százalék feletti erősödést mutat. Felfelé mozdult a Richter is, amely 1,2 százalékkal nőtt. Esett viszont a Mol, amely 0,8 százalékkal került lejjebb és a Magyar Telekom is, amely 1,1 százalékot veszített. Különösebb fundamentális hír nem látott napvilágot, amely indokolná az OTP megugrását, inkább azzal lehet a mozgást indokolni, hogy a részvény túladottá vált az elmúlt napokban.
A hazai vállalati hírek közül ugyanakkor említést érdemel, hogy a 4iG az izraeli Kommunikációs Minisztérium előzetes jóváhagyásával és a felek új megállapodásával összhangban, a korábban közölteknek megfelelően megszerezte a Space Commmunications Ltd. 9,5 százalékát.
Napvilágot látott a Mol-vezér, Hernádi Zsolt részéről egy érdekes nyilatkozat. Az Infostartnak elmondta, csupán a véletlennek volt köszönhető, hogy nem volt zavar az ellátásban és várhatóan már nem is lesz. Szerinte a régiós finomítók átállása a Brent olajra az Ural típusú olajról 500-600 millió dollárba kerülne, valamint azt is elmondta, hogy a Mol-nak drága az üzemanyagár-sapka és nem a kormánynak. A költségeknek ugyanis a 60-70 százalékát a cég állja.
A magyar gazdasághoz kapcsolódó hír, hogy a miniszterelnök főtanácsadója, Orbán Balázs szerint nem olyan rosszak a hazai gazdasági fundamentumok, mint ahogy azt néhány közgazdász állítja, és szerinte nincs szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beavatkozására. Ha már IMF, akkor viszont érdemes megemlíteni, hogy a pénzügyi intézmény szerint jelentősen lassulhat a világgazdaság. Éppen ezért csökkenteni fogják a jövő évi gazdasági előrejelzéseit az IMF, ezt Krisztalina Georgieva vezérigazgató jelezte egy konferencián. Az új riport jövő héten jelenik majd meg, idénre maradhat a 3,2 százalékos növekedés a világon átlagosan, míg 2023-ra változtatni terveznek az eddigi 2,9 százalékos bővülési előrejelzésen. Továbbra is nagy a bizonytalanság a piacokon, a recessziós félelmek is tovább nőttek az elmúlt időben, valamint az inflációt sem tudták egyelőre letörni a jegybankok világszerte.
Ahogy azt már jeleztük, a tőzsde és főleg az OTP ugyan erősödik, a forint viszont képtelen erre, pénteken dél körül is 423 forintnál többet kellett fizetni egy euróért. Az Equilor Befektetési Zrt. hírlevelében azt írta, csütörtökön arra a hírre, hogy Magyarország várhatóan megkapja a két hónapos haladékot, melyről október 13-án dönthetnek az EU igazságügyminiszterei, csak ideiglenesen tudott erősödni a hazai fizetőeszköz. A sajtóhírek szerint a tagállamok jelentős része támogatná, hogy hazánk több időt kapjon, ezzel az október 19-i határidő december 19-re tolódhatna és több ideje lenne az Orbán-kormánynak, hogy bizonyítsa, kész mindent megtenni a jogállamiság helyreállításáért és a korrupció felszámolásáért.
A nemzetközi vizekre evezve, fontos hír jelent meg a Twitter lehetséges felvásárlása kapcsán. Szerdán úgy nézett ki, hogy révbe érhet Elon Musk friss ajánlata, csütörtök este viszont jött a hír, amely ismét bizonytalanságot hozott. Elon Musk ügyvédei azt nyilatkozták, hogy a Twitter elutasította az üzletember friss ajánlatát, azonban ez kicsit paradox módon nem az üzlet teljes felrúgását jelenti. A fő kifogása egyébként a Twitter menedzsmentjének nem az ajánlattal van, hanem további garanciákat szeretnének kapni, azt követően, hogy Musk egyszer már meggondolta magát és megpróbált elállni egy korábban tett ajánlattól.
A pénteki események kapcsán külön figyelmet érdemelnek a délutáni amerikai munkaerőpiaci adatok. Mint arról a KBC Equitas az emlékeztetőjében ír: a múlt hét során 219 ezer új munkanélküli segélykérelmet nyújtottak be az Egyesült Államokban, ez 29 ezres növekedést jelent az egy héttel korábbi eredményekhez képest. Emellett az elemzők ennél lassabb ütemű növekedést vártak, hiszen a konszenzus 204 ezer kérelmet becsült előzetesen. Ma két további fontos adat érkezik az USA-ból, az egyik az NFP, a másik pedig a munkanélküliségi ráta, ezeket kiemelten figyelhetik most a befektetők.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
