Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Komoly fordulat megy végbe az energetika világában, ami nem csak a megújuló energiaforrások részarányának növeléséről szól. Ezt igyekszik okos megoldásokkal kihasználni a magyar tőzsdén jegyzett ALTEO – a társaság jelenlegi portfóliója csúcsra jár, ezért el is kezdték a további növekedést szolgáló beruházásokat. Kovács Domonkost, a társaság M&A és tőkepiacok igazgatóját a megújuló energiatermelés magyarországi kilátásai mellett arról is kérdeztük, mire számíthatnak a részvényesek.
Kovács Domonkos, az ALTEO M&A és tőkepiacok igazgatója

Privátbankár.hu: Nemrég adták ki a 2016-os évről szóló jelentést, az EBITDA mutató csoportszinten 62 százalékkal, az árbevétel 33 százalékkal növekedett 2016-ban. A tevékenységnek melyik része volt az, ami leginkább hozzájárult az eredmény bővüléséhez?

A tavalyi növekedést illetően érdemes kiemelni: a számok valóban szépek, de ez annak is köszönhető, hogy a 2015-ben akvirált Synergy-portfólió már az év mind a 12 hónapjában hozzájárult az eredményekhez, míg a megelőző évben ez csak 8 hónapban volt igaz. A 2016-os évünk emellett annyiban mindenképp kiemelkedő volt, hogy a 2 milliárd forint fölötti EBITDA a jelenlegi erőművi és tevékenységi portfóliónk csúcsteljesítményéhez, eredménytermelő kapacitása maximumához közeli. Ebből a szempontból tényleg nagyon sikeres volt a tavalyi év.

A szokatlanul hideg tél sem jött rosszul az energiaszolgáltatóknak...

Ez nem teljesen igaz, mert a szélsőségesen hideg idő már inkább problémákat okozott az energiaszektorban – nem nálunk, de rendszerszinten azért voltak erőművi leállások, emiatt az áramárak rendkívül volatilissá váltak, nagyon alacsony szintről hirtelen kilőttek. A januári számokba ez azért már belerondított, ami a 2017-es évet érintheti majd. Ugyanakkor pont az az ALTEO Group egyik erőssége, hogy a jól diverzifikált erőművi és tevékenységi portfólió képes kiegyenlíteni, kompenzálni az egyes tevékenységeket érő negatív hatásokat. Ennek köszönhető a stabil működés, illetve egyes tevékenységek tekintetében a rendszeres, dinamikus növekedés is.

Hogyan teljesítettek tavaly az üzletágak?

Kettőt emelnék ki: különösen sikeres volt a KÁT-rendszeren kívülre termelő erőműveink és a virtuális erőművünk tevékenysége, valamint nagyon jó évet zárt az energia-kiskereskedelmi üzletágunk. A villamosenergia-kereskedelmi tevékenység jó teljesítménye mellett a tavalyi negyedik negyedévben elindítottuk a gázkereskedelmi tevékenységünket is, ami szintén hozzájárul a jó eredményhez. Szolgáltatási és megújulóenergia-termelési üzletágaink szintén hozták az elvárt számokat, de ezek új ügyfelek, új projektek nélkül nem tudnak növekedni, fix keretek között viszont stabilan jól működnek.

Nemrég zárult egy 2,15 milliárd forintos kötvénykibocsátás, melynek célja a lejáró kötvények finanszírozása volt. Nyilván a tőkebevonás hagy mozgásteret további beruházásokra, akvizícióra is készülnek ilyesmire most, hogy elérte maximumát a meglévő portfólió teljesítménye?

A jelenlegi év fő feladata a részvénykibocsátás során bevont pluszforrások, valamint a meglévő pénzállományunk befektetése. A sikeres kötvény-refinanszírozásnak köszönhetően a befektetésre fordítható források összege nem csökkent, ami azért fontos, mert esetünkben a növekedés leginkább új projektek segítségével biztosítható. A zártkörű kötvénykibocsátás során komoly túljegyzés történt, ami azt bizonyítja, hogy a befektetők továbbra is bíznak a vállalatunkban, és annak növekedésében. Ez mindenképpen jelzésértékkel bír a kisbefektetők felé is, növelheti bizalmukat a vállalat iránt.

A menedzsment fókusza az új befektetéseken van, vannak is már elindult, ígéretes projektjeink: belevágtunk egy nagyjából 1 milliárd forint értékű naperőművi beruházásba és egy depóniagázos fejlesztésbe. Elsősorban tehát a megújuló energetika terén vagyunk jelenleg aktívak. Természtesen nem fogunk megállni itt, amikor a részvénykibocsátást zártuk, a befektetők felé azt képviseltük, hogy az elkövetkező 2-3 évben egy közel 12-15 milliárdos befektetési, beruházási programot akarunk megvalósítani. Ennek a befektetési programnak a sikeres megvalósítása lehet a következő időszak növekedésének táptalaja.

A jövőbeni tervek között szerepel esetleg egy nyilvános kötvénykibocsátás is?

A növekedési lehetőségeink finanszírozási igényétől függően abszolút. A nyilvános kötvénykibocsátásról való döntés a befektetési terveink finanszírozási igényén túl függ a kibocsátás méretétől, valamint attól, hogy mennyire akarjuk gyorsan és egyszerűen kibocsátani a kötvényeket, és mennyire vagyunk készek arra, hogy akár egy jobb árazás érdekében a zártkörű értékesítésnél azért bonyolultabb, munkaigényesebb nyilvános kibocsátás révén egy szélesebb befektetői körből vonjunk be forrást. Amikor úgy látjuk, hogy annyira előrefutottunk a befektetésekkel, hogy további forrásigényünk keletkezik, felmerül természetesen a nyílt kötvénykibocsátás lehetősége is. De tovább megyek: az ALTEO fejlődésének és sikereinek köszönhetően más lehetőségek is adottak, bízom például abban, hogy 2-3 év múlva meg tudunk jelenni a piacon egy másodlagos nyilvános részvénykibocsátással is, a jelenleginél jobb árazással. Már ott vagyunk a tőzsdén jó pár éve, az első nagy lépéseket sikeresen megtettük, így haladunk tovább a megkezdett úton.

Az ALTEO tevékenységének része a megújuló és hagyományos energia is milyen arányban járulnak hozzá ezek a vállalati eredményekhez?

A közvetlen költségek levonása utáni eredményességünkben (bruttó fedezet) a megújulók részaránya elég jelentős, 20 százalék körüli, de a jelenlegi ALTEO-portfólión belül a profitabilitást illetően azért nem a megújuló energiatermelés bír a legnagyobb jelentőséggel. A bruttó fedezetünkben ennél számottevően nagyobb, közel 40%-os súlyt képvisel a virtuális erőművünk által koordinált és összefogott modern és rugalmas, földgáztüzelésű energiatermelés, valamint szintén 30% feletti a súlya az energetikai szolgáltatásoknak. Ez egy nagyon fontos sajátossága az ALTEO-nak: mi inkább vagyunk ún. smart energy energia szolgáltató, mint pusztán megújuló energetikai cég. A smart energy szolgáltatás pedig pontosan azokra az alapokra épül, amit a német szakkifejezéssel Energiewendének nevezett folyamat is megtestesít. A kulcsgondolat ebben az, hogy a lehető leginkább környezethatékony módon, a legtisztábban, de akár a legrugalmasabban, az ügyfelekhez közel telepítve nyújtsuk a leghatékonyabb és egyben megbízható energiaszolgáltatást – nem feltétlenül megújuló energiával, hanem akár az erre kiválóan alkalmas földgáztüzelésű kiserőműveinkkel is.

Ami a távlatokat illeti: a smart energy koncepció minden elemében tervezünk növekedést, az energetikai hatékonyság, a megbízhatóság, a környezettudatosság hármasát szem előtt tartva, minden befektetési tevékenységünk ehhez kapcsolódik. Mi egy innovatívan működő vállalat vagyunk, és versenyelőnyünk többek közt ennek is köszönhető. Ennek megfelelően további gázmotoros kiserőművek megvásárlása, a virtuális erőmű bővítése, adott esetben külföldi piacon történő megjelenés is szerepel a tervek között, de befektetésekre készülünk az energetikai szolgáltatási üzletágban is például akár ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásainkhoz kapcsolódóan, vagy akár más szolgáltatók megvásárlása révén is. Úgy tűnik, a megújuló energetika most nagyobb lendületet kap végre Magyarországon, köszönhetően a METÁR bevezetésének, ezért az első beruházásaink is ezen a területen indultak meg egyelőre. Rövid és középtávon persze lehet kisebb eltolódás a megújulók felé, de tendenciájában nem kívánunk változtatni a portfólió és az eredményesség összetételén.

Kovács Domonkos

Ha már a METÁR-t említette: hogyan fekszik a hazai szabályozás alakulása az ALTEO-nak?

Mi az a METÁR? A KÁT, azaz a „kötelező átvételi rendszer” a megújuló energiaforrásból és hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzésének egyik eszköze, amelynek keretében a termelő a piaci árnál magasabb, jogszabály alapján meghatározott átvételi áron értékesíti a villamos energiát a rendszerirányítónak a beruházás megtérülését biztosító előre meghatározott időszak végéig, vagy termelési összmennyiség kihasználásáig.

A KÁT-ot részben felváltó METÁR egy új megújuló energiatermelési támogatási rendszer, melynek keretében a termelők pályázati úton, az előállítás módja alapján differenciáltan juthatnak támogatáshoz. A termelők a szabadpiacon, versenykörülmények közt értékesítik a villamos energiát, azonban a tőzsdei referenciához kötött piaci ár és a pályázat során az ellőre meghatározott paraméterek mellett megállapított megtérüléshez szükséges pályázati ár különbözetét kapja meg a termelő támogatás formájában a beruházás megtérüléséig.

Mi úgy látjuk, a METÁR teljes mértékben összhangban van az EU törekvéseivel, szabályozási gyakorlatával. Az energiapolitikát nem mi határozzuk meg, a feladatunk az, hogy alkalmazkodjunk hozzá, hogy az adott kereteken belül a leghatékonyabbak tudjunk lenni, illetve hogy a részvényeseinknek a lehető legnagyobb megtérülést biztosítsuk. Eddig az nem volt egyértelmű, hogy a fejlesztéseket hogyan indítsuk el, bizonytalanságot okozott, hogy vártuk a METÁR-t. Tavaly elfogadták a törvényt, ha megszületik hozzá az összes, a részletkérdéseket szabályozó végrehajtási rendelet, akkor komoly fejlődés, és ezzel párhuzamosan egy több százmilliárd forintos beruházási boom indulhat meg.

Közben azért a piac megtalálta annak is a módját, hogy a KÁT keretein belül is fejlesztések indulhassanak: épülnek az országban új biogázüzemek, mi is részt veszünk egy ilyen üzemeltetésében. Napenergiában is elég jelentős mozgolódás van, amit kiteljesíthet a METÁR.

Ha a megújuló energetika egyre jobb üzlet, nem félnek attól, hogy tömegesen jelennek majd meg az új konkurensek?

Azért, ha valaki konkrétan erőműveket akar létesíteni, ott a tőkeigény jelent egy erős belépési korlátot… De persze legyünk realisták: ha ez egy lukratív, vonzó befektetési lehetőség lesz, akkor természetesen lesznek új versenytársaink. Konkurencia azonban most is van, de helyt állunk a versenyben. Egy olyan stratégiát kell képviselnünk, amely garantálja, hogy nyerni tudunk: folyamatos racionalizálásra, költséghatékonyság-javításra igenis szükség van. Az mindenesetre kedvező, hogy az ALTEO Group tőkével nagyon jól el van látva, az energetikában e nélkül igazán komoly dolgot nem lehet letenni az asztalra. Jelentős pénzállománnyal rendelkezünk ahhoz, hogy tudjunk növekedni, piaci pozíciónkat erősíteni – ezt ráadásul adott esetben projekthitelekkel, kötvényekkel is meg tudjuk támogatni.

Mennyire reálisak a megújulók arányának növelésére vonatkozó célkitűzések?

Azt gondolom, hogy a magyar törekvés, amely 2020-ig a megújulók 14,65 százalékos részarányának elérését tűzte ki, 2030-ra pedig 30 százalék környékére emelné a rátát, reális és megvalósítható – ezt tudja kezelni a magyar energetikai rendszer. Ugyanakkor a cél eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség. Egyrészt növelni kell a kapacitásokat az arány növeléséhez, másrészt pótolni kell majd azokat a korábban épített megújuló erőműveket, amelyek idővel elkezdenek kiesni a termelésből.

A már említett energiapolitikai környezet most nagy erőforrásokat szentel az atomenergiára – mennyiben jelent ez konkurenciát a megújuló energiának?

A kormányzati szándék a később kieső paksi kapacitás pótlása, nem pedig növelése. Elképzelhető persze, hogy a beruházás ütemezése úgy alakul, hogy lesz átfedés a régi és az új reaktor működésében, és akkor várható némi többlettermelés. Paks azonban nem azt a típusú energiaellátási igényt tudja kielégíteni, amiről a megújuló erőművek vagy a földgáztüzelésű kiserőművek szólnak. Az ALTEO erőművi termelésének a volatilitás a természetes része, a földgáztüzelésűeknél is jellemző a flexibilitás – a kereslet ingadozására játszva tudunk egy könnyen igazítható energiaszolgáltatást kínálni az ügyfeleknek. Az atomerőmű viszont úgynevezett baseload, folyamatos energiatermelésre alkalmas, nem olyan rugalmas a szabályozása, mint a mi szolgáltatásainknál – egy más típusú energia, egy más típusú termék, és természetesen a hazai villamosenergia-ellátás szerves része.

Hogyan lehet egyáltalán piacra vinni a megújuló energiát?

A szakma elég széles körben alkalmazza a már említett Energiewende kifejezést: az energetikában van egy fordulat, a nagy hálózati rendszerekről az egyedi, rugalmas igényeket kiszolgáló rendszerek, a megújuló illetve minél tisztább energiaforrások felé. Mint minden forradalmi változás, az Energiewende is teremt új kihívásokat: a régi, nagy erőműveket kiszolgáló hálózati rendszerek nem teljesen felelnek meg az új típusú energiaszolgáltatásnak. Két megoldás lehetséges: vagy a nagyrendszereket alakítják át óriási befektetésekkel, hogy tudják kezelni az igények rugalmas kiszolgálását, vagy a piaci szereplőket terelik olyan irányba, hogy ők maguk tudjanak segíteni a nagy hálózatnak a kiegyenlítés megoldásában.

Mi az ALTEO-nál úgy döntöttünk, nem várunk arra, hogy a nagy hálózati rendszerszolgáltató kidolgozza a saját megoldásait: magunk kínáljuk fel a piac számára a kiegyenlítés lehetőségét. Ahhoz, hogy a megújuló erőműben megtermelt energiánkat ki tudjuk vinni a piacra, biztosan rendelkeznünk kell kiszabályozási képességgel, amire viszont a gázüzemű kiserőműveink kiegészítve a virtuális erőművünk termelés vezérlési és koordinációs képességeivel kiválóan alkalmasak.

Mit ígérhet a társaság azoknak, akik azt fontolgatják, hogy megvegyék az ALTEO-részvényeket?

Alapvetően fel kellett ismernünk a magyar piac kihívásait, specialitásait. Hiába látjuk, hogy az amerikai piacon akár nulla közeli eredménnyel rendelkező, vagy veszteséges működés mellett is, csak növekedési sztorit ígérve óriási tőkét tudnak bevonni egyes tőzsdére lépő cégek, nálunk mi ezt úgy tapasztaljuk, máshogy működik: az egyik sajátossága a magyar piacnak, hogy a növekedést valamiféle osztalékfizetési képességgel kell összehangolnunk – ez egyfajta elvárás a befektetők részéről. Ezért ameddig azt látjuk, hogy a növekedési terveinket, az ahhoz kapcsolódó befektetéseinket nem befolyásolja hátrányosan, addig a nyereségünk egy részét törekszünk osztalékként kifizetni a részvényeseinknek egy bizonyos elfogadható, a bankbetétekhez mérhető hozamot biztosítva. Részvényeseinknek fix kamatot persze nem ígérhetünk, de amíg van rá lehetőség a növekedésünk visszafogása nélkül, addig teret kívánunk biztosítani az osztalékfizetésnek. Ennek jegyében 2015 után részvényenként 120 forintot fizettünk, a 2016-os eredmény után pedig azt a javaslatot terjesztettük a közgyűlés elé, hogy 130 forintos osztalékot fizessünk a részvényeseknek. Ez 8 százalékot meghaladó növekedés a tavalyi egy részvényre jutó osztalékhoz képest.

Remélhetőleg ahogy a növekedésünk folytatódik, és az eredményeink felfutnak, amit mi számottevő mértékben a befektetéseink megvalósulásával inkább két-három éves időtávon várunk, az árfolyam is igazodik ehhez. Addig is, mi mindent megteszünk a magunk részéről, hogy javuljon a befektetői bizalom, emelkedjen a papírok likviditása – ennek érdekében folyamatosan vizsgáljuk az ezt támogató tőkepiaci akciók lehetőségét is. Meggyőződésem, hogy a magyar tőkepiacnak új lendületet a sikeres midcap befektetési történetek adhatnak, ennek szeretnénk az ALTEO Grouppal mindenképpen éllovasai lenni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Részvény / Deviza / Áru Drónfejlesztő cégbe szállt be a 4iG - estére elgyengült a forint
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 26. 18:33
Jó volt a hangulat az európai tőzsdéken, a BUX is szépen emelkedett - igaz, viszonylag kis forgalom mellett. Tőzsdezárás után jelentette be a 4iG, hogy bevásárolta magát egy drónos cégbe; a forint gyengült estére.
Részvény / Deviza / Áru Mol-céláremelés érkezett. Tesla kontra Nio, vagy egy nevető harmadik?
Eidenpenz József | 2021. január 26. 11:38
Mínuszból pluszba fordultak az európai tőzsdeindexek, talán mert az AstraZeneca cáfolta az oltásával kapcsolatos rémhíreket. Alaposan megemelte az Erste a Mol célárát, de nem igazán lát további emelkedési potenciált. Az egyik kínai autógyártó számai sokkal jobbak lehetnek a Tesla és a Nio eredményeinél. Joe Biden is a hazai ipart fejlesztené, csak másképp. Aggódnak a kisbefektetők, és ez jó.
Részvény / Deviza / Áru A nemzetközi hangulat rántotta a mélybe az OTP-t
Privátbankár.hu | 2021. január 25. 19:20
A reggeli nyitás után még optimizmus jellemezte a tőkepiacokat, délután azonban fordult a kocka és mínuszban zárt a magyar piac. A befektetők félelmei ismét felerősödtek, a járvány kezelése éppen úgy kérdéses, mint az, mikorra sikerül leküzdeni annak hatásait.
Részvény / Deviza / Áru Megjött a W alakú recesszió, életveszélyes gyúelegy készül IPO-ból és kriptodevizából
Eidenpenz József | 2021. január 25. 11:44
Nem találják az irányt a tőzsdék, de Amerikában pluszban kezdődhet a kereskedés. Az év elejét több fontos gazdaság recesszióval kezdheti, bár Magyarországon a konjunktúraindex emelkedett. A Nio új ezer kilométeres akkumulátoraival nemcsak a Teslának, de a német gyártóknak is konkurenciát jelent. Óriási gyorsjelentés-dömping jön a héten. Egyre több kriptodeviza-vállalkozás készül hagyományos részvénykibocsátásra, ami tovább növeli a tőkepiaci buborékkal kapcsolatos félelmeket.
Részvény / Deviza / Áru Bezuhant az arany és az olaj ára
MTI | 2021. január 22. 18:34
Erősen esett pénteken a nemesfémek és az olaj világpiaci ára. A nyugat-európai tőzsdék is mínuszban zártak, a BUX sem kerülhette el a zuhanást.
Részvény / Deviza / Áru Másnaposság a részvénypiacokon, leeresztett a bitcoin-lufi ötöde
Eidenpenz József | 2021. január 22. 11:54
Elromlott a hangulat a nemzetközi tőzsdéken, másnaposság jelei láthatók a Joe Biden beiktatásával kapcsolatos optimizmus után. De nemsokára a piacra jöhet sok százmilliárd dollárnyi új kereslet a lakosságnak kiosztott csekkekből. Pedig szinte mindenki úgy gondolja, hogy buborékot fújnak. Sok Teslát adtak el Kaliforniában, Kínára és elektromos autókra figyel a BMW. Több oka lehet a bitcoin-korrekciónak.
Részvény / Deviza / Áru Jó napot zárt a BUX - köszönhető a Richternek
MTI | 2021. január 21. 17:53
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 147,03 pontos, 0,33 százalékos emelkedéssel, 44 250,43 ponton fejezte be a csütörtököt.
Részvény / Deviza / Áru Trump volt a tőzsdebajnok, vagy Obama? Megvan az eredmény
Eidenpenz József | 2021. január 21. 12:06
Jól fogadták a piacok Joe Biden elnöki beiktatását és első 17 aláírt rendeletét, a pozitív hangulat ma is tart, Európa-szerte emelkednek az indexek. A BUX is beállt a sorba, négy részvényből három pluszban van. Az EKB ülésére várnak, nagy kérdés, mit mondanak majd az euróról. Donald Trump alatt kevésbé emelkedett az S&P 500 tőzsdeindex, mint Obama alatt, de a kérdés bonyolultabb.
Részvény / Deviza / Áru Hogyan zárták a szerdát a budapesti parketten?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 20. 19:02
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 506,60 pontos, 1,14 százalékos csökkenéssel, 44 103,40 ponton zárt szerdán.
Részvény / Deviza / Áru Mi lesz itt idén? Mibe fektessünk?
Eidenpenz József | 2021. január 20. 17:46
A legnagyobb kockázatot a koronavírus elleni oltás elérhetősége jelenti, az EU-ban csak a harmadik negyedév végére érhető el a gazdasági növekedés szempontjából is megnyugtató átoltottsági szint – mondja az Equilor Befektetési Zrt. Addig a korlátozások és azok feloldása maradnak fókuszban, amit a szolgáltatóipar és a turizmus szenvedhet meg leginkább. A magyar gazdaság felpattanhat idén, négy százalékos bővülés várható. Az euró maradhat a 355-365 forintos sávban, de év vége felé megcélozhatja a 370-es szintet.
Friss
hírlevél