Miután az angol font a tavalyi népszavazás óta nagyot zuhant mind az euróhoz, mind a dollárhoz képest, a brit polgárok megijedtek, hogy a tényleges EU-kilépési folyamat után újabb esés jöhet, ezért fontjaikat elkezdték kiszórni, és dollárt, eurót kezdtek venni. A Reuters szerint Londonban a Canary Wharfon üzemelő pénzváltó irodák kedden délutánra ki is fogytak a valutakészletből a szokatlanul nagy forgalom miatt. Az egyik iroda beszámolt egy olyan ügyfélről, aki házat szándékozik venni Spanyolországban, de most gyorsan megvette hozzá az eurót, félvén a font esetleges további hanyatlásától.
Máshol szokott előfordulni
Ilyen pánikszerű valutavásárlásokra a szegényebb országokban szokott sor kerülni, ahol a kormányok gyakran túlköltekeznek, fedezetlen hazai valutát nyomtatnak, melyből érthetően menekülnek a polgárok. A font sterling azonban a világ öt tartalékvalutájának az egyike, mondhatnánk azt is, hogy az ötödik legkomolyabb valuta, és amíg a kínai jüan nem szerepelt az IMF tartalékvaluta-kosarában, a negyedik volt. De hiába negyedik-ötödik valuta, a valutát használó ország olyan példátlan lépésre szánta el magát az uniós kilépéssel, melynek következményei felmérhetetlenek, így az ijedelem érthető.
A Soros-ügylet
Egyszer ugyan volt már hirtelen font-zuhanás, még 1992-ben a német márkával szemben, amikor a font árfolyama kötött volt az európai árfolyamokhoz képest, de rendkívül alulértékeltté vált. A kormány és a jegybank azonban nem akart változtatni, inkább devizatartalékaik kifogytáig védték az irreális árfolyamot, és akkor Soros György elhíresült akciójával le is arbitrálta az elkerülhetetlen összeomlást. Akkor a lakosság fel sem fogta, miről van szó, hisz hirtelen 30 százalékot esett az árfolyam, ezért a váltók átmenetileg be is szüntették a váltást. Utána azonban hamar rendeződött a helyzet, a font erősödésnek is indult, hisz egyszeri korrekcióról volt szó, a fundamentumok nem változtak.
Példátlan helyzet
Most azonban nagyon is, pontosabban senki sem tudja, mennyire. Az Egyesült Királyság egy jól működő gazdasági övezet, szervezet része, melyen belül majdnem minden gazdasági és pénzügyi tevékenységre olyan szabályok vonatkoznak, mintha azok belföldiek lennének. Ha ebből kilépnek, az 500 milliós piac hirtelen 65 milliósra redukálódik, ami megfelelő megegyezések híján elképesztő veszteségeket és visszaesést okozhat.
|
| Angol font/dollár, 10 év |
A cégek és a befektetők más sokkal kevésbé félnek az árfolyamváltozástól, úgy gondolják, hogy a tavalyi 15 százalékos leértékelődés nagyjából beárazta az eseményeket. Egyes cégek viszont igen aggasztónak találták, hogy a brit kormány rászánta magát a kilépés megindítására anélkül, hogy látszana, mi következhet később. A légitársaságok közül a Ryanair és az Easyjet aggódik, az autógyárak közül a Ford és a Minit gyártó BMW jelezte, hogy ha nem születik elfogadható megállapodás a kilépő ország és az EU között a legtöbb gazdasági tevékenységre, akkor ellehetetlenülhet az exportra történő angliai autógyártás, a légiforgalom pedig 2019-ben akár le is állhat a szigetország és a kontinens többi része között.
Győz-e a józan ész?
Ezzel persze nem csak az adott cégek veszítenének sokat, de egy ilyen helyzet magát az Egyesült Királyságot is erősen visszavetné gazdaságilag. Kérdés, hogy mindezeket átgondolva a londoni kormány egy, a gazdasági kapcsolatokat kevésbé tönkretevő megállapodásra fog-e törekedni az eddigi keménykedés után. Ha nem, és a legrosszabb forgatókönyv következik be, akár a font is kaphat még egy sallert, és akkor igazuk lesz azoknak, akik tegnap világ két legnagyobb valutáját választották.
Kambodzsa elfogadta Trump tűzszüneti felhívását. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
