Ha Amerika erőteljesen visszahúzódik a világkereskedelmen és a pénzügyi rendszeren belül, legalábbis Trump elnöksége alatt, akkor ez közvetve az amerikai államkötvényhozamok további erősödéséhez és a dollár gyengüléséhez vezethet a globalcapital.com által megkérdezett szakértők szerint.
Politikai döntés is
A különböző országok devizatartalékai között jelentős a dollár aránya, és ezen leginkább amerikai állampapírokat vesznek. Igen ám, de egy jegybank nem csak aszerint hoz döntést a devizatartalékokról, hogy befektetési szempontból mennyire előnyös, hanem politikai szempontok is szerepet játszanak. Ha egy ország baráti, sőt szövetségesi viszonyban van Amerikával, nagyobb arányban tart dollár eszközöket, ha viszont megromlik a viszony, akkor már sokkal kevésbé szívesen teszik ezt. Erre remek példa volt, amikor idén év közben Oroszország szinte egyszerre kiszórta amerikai államkötvényeit, leverve annak árfolyamát, ekkor emelkedett meg hirtelen 3 százalékig a 10 éves amerikai állampapír hozama, sok év után.
Hogy a mostani újabb nagy hozamugrásban, melynek során 3,23-ig szaladt fel az érték, van-e hasonló tényező, azt nem tudjuk, mindenesetre több olyan országgal romlott Trump kapcsolata, mellyel korábban kiegyensúlyozott volt: ezek közül a legfontosabb Kína, amely az amerikai állampapírok legnagyobb befektetője, vagy Törökország, mellyel NATO-tagként sok évtizede szoros kapcsolata állt fenn a szuperhatalomnak. A szakértők felsorolják még Németországot, Japánt, Dél-Koreát, Szaúd-Arábiát és Tajvant mint lehetséges eladókat.
Ha nem maradna szövetséges
Egy számítás szerint, ha Amerika jelenlegi, vagy inkább közelmúltbeli szövetségesei semleges országként kezdenének Amerikára tekinteni, tartalékaikon belül 30 százalékponttal csökkentenék a dollár arányát, ami azt jelentené, hogy 800 milliárd dollár összegben dobnának a piacra amerikai állampapírt, ami a hosszabb hozamoknál 80 bázispontos emelkedést okozhatna.
Elsőre ugyan nem tűnik valószínűnek, hogy mindenki kiszórna ennyi amerikai kötvényt, de egy-egy országgal előfordulhat, hisz Oroszország is kiszórta 100 milliárd dollárnyi kötvényét, fel is verte vele a hozamot. Így egyáltalán nem irreális, hogy ha ebből az okból mások is eladnak, az valóban jócskán megtolhatja a 10 éves állampapír hozamát, ami a nemzetközi hitelek drágulásához és a befektetési kedv csökkenéséhez vezethet világszerte, és persze már a részvénypiacot is komolyabban megviselné, amiből épp ma kaptunk ízelítőt.
De mit vesznek helyette?
Az említett országok, illetve jegybankok persze nem csak az amerikai állampapírt adnák el, hanem magát a dollárt is más valutára cserélnék. Ilyen mennyiségnél ez már a dollár komolyabb gyengülését is okozhatja, igaz, hogy ennek Trump fölöttébb örülne, és végső soron valóban logikus folyamat egy olyan ország esetében, amely komoly kereskedelmi hiányt halmoz fel. A kérdés csak az, hogy más valuták, mint az euró vagy a kínai jüan át tudják-e venni a dollár szerepét, vagyis az eladó országok hajlandók-e más valutából ilyen mennyiséget megvenni.
Legalábbis erről beszélt a Salrom igazgatója csütörtökön. 
