Míg korábban csak flörtölt a 3 százalékos szinttel az amerikai 10 éves államkötvény hozama, és a hírek szerint akkor is leginkább csak azért, mert Oroszország szórta ki amerikai állampapírjait, most nagy lendülettel áttörte a korábbi szintet a hozam és 3,2 százalék fölé emelkedett, 7 és fél éve először.
|
| 10 éves amerikai államkötvány hozama hosszabb távon |
Nem tudni, hogy ezúttal is egyéni szereplőnek köszönhető-e a folyamat (esetleg Kína jutott az oroszhoz hasonló döntésre a szakadatlan amerikai vámemelések hatására), vagy ezúttal a FED határozott kamatemelési ciklusa tudatosodott jobban a befektetők széles körében, és kiszórják kötvényeiket.
Mit vesznek helyette?
Kérdés ugyan, hogy mit vesznek helyette, ennél magasabb hozam csak rendkívül kockázatos kötvényekben érhető el, mint az argentin, a török vagy akár az orosz, az indiai és az indonéz államkötvények, bár utóbbi három 8 százalékos hozamukkal és az első kettőnél kevésbé megviselt mögöttes gazdaságukkal akár vonzó is lehet, igaz, hogy az indonéz és az indiai valuta heves leértékelődésen esett túl a dollárhoz képest, így az árfolyamkockázat jelentős.
|
| Dollár/indiai rúpia. Magas hozam, még nagyobb leértékelődés |
Európai helyzet
Ami meglepő, hogy néhány európai ország 10 éves papírjának hozama ilyen körülmények között még mindig egy százalék alatt van, igaz, hogy ezek jelentősen megemelkedtek az elmúlt napokban, és a korábbi 0,6-0,7 százalékkal szemben már az egy százalékhoz közelítenek, köztük az osztrák, a francia, és a belga kötvények. Még a német kötvény hozama is felemelkedett 0,55 százalékig, ami ugyan igen kevésnek tűnik, de az elmúlt időszakban jellemző 0,4 százalékhoz képest jelentős elmozdulás.
Ha a folyamat tartós lesz, akkor vélhetően az európai kötvényhozamok tovább fognak emelkedni, jelezve, hogy a piac már nem tolerálja a kamatmentes világot. Az EKB év végén befejezi végre eszközvásárlási programját, melyet az év utolsó három hónapjára már amúgy lefelezett havi 30-ról 15 milliárd euróra, így ez a keresleti elem ki fog esni az eurózónás kötvényeknél, csökkentve az árat, növelve a hozamot.
Kamatemelés
Az EKB az első kamatemelést csak jövő év közepére tervezi, de ha ezek a folyamatok tartósak maradnak, ráadásul az infláció is meglódul, akkor ennek előrehozására kényszerülhet, vagy ha nem ezt teszi, utána gyorsabb ütemet kell diktálnia a kamatemelési ciklusban, ahogy ez Amerikában is történt: komótosan indítottak, de aztán bele kellett húzniuk, most negyedévente emelnek 25 bázispontot. Ha pedig az EKB erre az útra lép, akkor az MNB is követni fogja, és búcsút inthetünk a hosszúra nyúlt kamatmentes időszaknak.
Ideiglenes tűzszünet lép életbe. 
