|
| Tüntetők tiltakoznak Isztambul belvárosában az erőszak ellen az ankarai kettős robbantásos merénylet estéjén, 2015. október 10-én. (Forrás: EPA/Sedat Suna) |
A török tőzsde vezető indexe 0,4 százalékos mínuszban állt ma a hétvégi robbantásos merényletek után, ezzel az idén már 5,5 százalékos esésen van túl. Az év nagy részében lefelé csorgott, de még inkább leértékelődött, ha dollárban vagy euróban számolunk: a török líra ugyanis összesen mintegy 15 százalékot veszített értékéből például az euróhoz képest. Euróban tehát húsz százalék felett van a török részvények értékvesztése.
A török eszközöket elsősorban a politikai bizonytalanság nyomasztja: a június eleji választásokon nem sikerült abszolút többséget szereznie a kormányzó AKP pártnak, és a koalíciós tárgyalások sem vezettek eredményre. November elsejére új választásokat írtak ki, csakhogy a közvélemény-kutatások szerint alig történt változás a választók véleményében.
Közben az ország, amelyben több mint kétmillió, főleg szíriai és iraki menekült is él, gyakorlatilag hadba lépett. Egy 33 áldozatot követelő július végi robbantásos merénylet után egyszerre kezdte bombázni a kurdokat és az iszlám államot.
Az oroszok nemrégiben történt hadba lépésével is csak éleződött a helyzet, a két ország például a török légtér megsértése miatt vitatkozik egymással. A hétvégén a Hurriyet Daily című lap már az orosz közreműködéssel épülő atomerőmű sorsával foglalkozott, nem biztos, hogy az oroszok fogják felépíteni.
Az orosz gázszállítások is kérdésessé váltak, a Török Áramlat nevű gázvezetékkel együtt. A Bloomberg szerint Törökország a Gazprom gázóriás második legnagyobb partnere Németország után, ami azt is jelenti, hogy az ország energiaellátásának nagy része, ötöde függ az oroszoktól.
A szombati súlyos merénylet, amelyben 97 ember halt meg, megosztja a politikusokat. A fő gyanúsított az Iszlám Állam ugyan, de az ellenzék a kormányzó pártot is felelőssé teszi. Mindenki attól tart, hogy az erőszak csak fokozódni fog, pedig eddig is mindennaposak voltak a kurdok és a török rendőrség, hadsereg közötti összecsapások, majdnem minden nap meghalt pár ember.
A Handelsblatt tudósítása szerint a Németországban élő törökök közössége egyenesen attól tart, hogy a radikalizálódó kurd és török szervezetek Németországra is kiterjesztik tevékenységüket, ott is merényletektől tartanak. A polarizálódás, a társadalom két táborra szakadása már azóta tart, hogy Erdogan elnök hatalomra került – írják.
Gyakoriak a tüntetések, a kurdok és törökök Németországban is az utcára vonulnak, ha történik valami, és nem is mindig legális felvonulásokat tartanak. A közösségi oldalakon is érezhető a feszültség növekedése.
Magyarországnak nyilván nem tenne jót, ha Németországban terrorcselekmények történnének, és az sem, ha a fokozódó erőszak miatt még több, Törökországban élő menekült döntene úgy, hogy továbbmegy Európa felé.
Szerinte a BRICS-együttműködés nem ír elő kölcsönös segítségnyújtást fegyveres agresszió esetén. 
