8p
A forintgyengülést figyelő pénzügyi elemzők egy cseppet sem csodálkoznak azon, ami történik. Hosszabb távon pedig további gyengülést várnak, hacsak az MNB nem lép valamit, amely sokak szerint le van maradva más jegybankokhoz képest. Ráadásul az egésznek a közgazdasági magyarázata is egyszerű.

Alig másfél hónapja még 313 forint alatt is előfordult az euró, de bő két hete is 320 alatt volt, múlt héten pedig pár fillérre megközelítette a 325-öt is. Mi lehet ennek az oka?

Több hazai brókercég és bank nyilatkozatai szerint a forintgyengülést mindenki természetesnek, az MNB politikája logikus következményének tekinti. Van olyan is, aki arra is céloz, hogy ez még csak a kezdet. Például a Trendmonitoron, a K&H Bank blogján Hajósi Péter azt írta, “tegnapi döntésével az MNB leheletnyit szigorított csak a monetáris kondíciókon, és hosszabb távon is a laza kamatpolitika mellett tette le a garast. Ezzel kinyitotta az ajtót a forintgyengülés előtt”.

Csakhogy ez még március 27-én született, 319,95 forintos euró mellett, már akkor világos volt tehát a szakember számára, hogy itt forintgyengülés lesz. Bár márciusban a jegybank óvatos lépést tett a szigorítás felé, és többek között 10 bázisponttal (0,1 százalékponttal) -0,05 százalékra emelte a kamatfolyosó alját, ez csak jelzésértékűnek bizonyult.

Hosszabb távon gyengülhet a forint

“Marad tehát a nagyon laza kamatpolitika, ami a forintot továbbra is érzékennyé teszi minden külső elbizonytalanodásra”, “a mostani, gyenge globális környezet ellensúlyozására a magyar gazdaságpolitikának nincs nagyon más eszköze, mint a forintgyengülés”. “Véget ért tehát a forint elmúlt hetekben látott szárnyalása, és újra felfelé vesszük az irányt” – írták március végén, és április végére sem sokat változott a helyzet.

Hosszabb távon inkább forintgyengülésre, mint erősödésre lehet számítani – írta április utolsó napján a K&H Bank közleménye. Nemzetközi gazdasági lassulás várható, a befektetési környezet pedig rizikósabb, ha komolyabb válságtól nem is kell tartani.

Nő a gyengülés kockázata

“Bár a Magyar Nemzeti Bank rendszerint közli, nincs árfolyamcélja, csakis az inflációra figyel, az látszik, hogy a jelenlegi környezetben a 320 forint körüli eurót tartják a legmegfelelőbbnek” – véli a K&H. A következő pár hónapban jelentősebb forintgyengülés vagy erősödés nem várható. “A forintgyengülés kockázata 1-2 éves időtávon fokozottabb” – mondta Németh Dávid vezető elemző.

Szerinte ugyanis a bérek emelkedését a cégek egy része nem tudja követni a termelékenység fokozásával, ezért veszítenek a versenyképességükből. Túlfűtöttségre utaló jelek vannak a gazdaságban, 2020-ban és 2021-ben az uniós források kisebb támogatást adnak majd a gazdaságnak. A belső fogyasztás élénkül a béremelkedés és a hitelek miatt. A folyó fizetési mérleg többlete eltűnhet vagy negatívba fordulhat a szaldó.

Szigorítani kell?

Az Equilor Befektetési szerint a jegybank múlt heti közleménye nem tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy az erőteljes inflációs nyomás miatt rövid távon további monetáris szigorítás jöhet. Ezért kezdett a megjelenését követően gyengülni a forint árfolyama.

A hazai inflációs nyomás márciusban tovább erősödött, élénk a fogyasztás, emelkednek az üzemanyagárak a drága kőolaj miatt. A következő negyedévekben további monetáris szigorító lépésekre lehet szükség.

Megdobhatja az inflációt

“Amennyiben a kommunikáció hosszabb távon kiváró állásponton maradna, további gyengülhet a forint, mely szintén felfelé mutató kockázatként jelentkezhet, mert hiába visszafogott jelenleg az importált infláció, egy további 2-3 százalékos forintgyengülés már érezhető hatást válthat ki” – írta az Equilor.

A brókercég szerint a 324-325-ös tartományt követően már csak a 330-as szint jelent további akadályt, de várakozásuk szerint a 325-330-as tartományban a jegybank szóbeli intervencióval élhet. Ugyanis egy viszonylag kiszámítható, ugyan széles sávban mozgó, de stabil forint árfolyam a hazai gazdaság érdeke.

Meredek lejtőn a forint

“Félő, hogy a 330-as szint szignifikáns átlépése esetén már csak erőteljesebb lépésekkel lehetne fékezni az árfolyamgyengülést, és a mozgás az inflációs pályát is még feljebb tolná” – teszik hozzá.

Meredek lejtőn a forint - írta az Erste Befektetési hírlevele is a múlt héten. Szerintük 325 forintnál található egy erősebb technikai szint, ami átmeneti megállót jelenthet az elmúlt napok meredek forintgyengülését követően. (Eddig így is volt.) “Amíg továbbra is érdemben 3% feletti maginfláció van idehaza és a jegybank nem mutat hajlandóságot monetáris szigorításra, nem érdemes a forint komolyabb visszaerősödésére számítani” – írták.

Az Erste Befektetési szerint a forint gyengülésével “jelentősen elvált a régiós devizák mozgásától”. Annak ellenére, hogy a jegybank jóval erőteljesebben csökkenti a deviza swap tendereken a felkínált deviza mennyiséget, mint arra korábban számítani lehetett.

Nem emelkedik a bakközi kamat sem

Így csökken a forint mennyisége a gazdaságban és a bankrendszerben. Ennek ellenére sem tudja számottevően feljebb tornázni a rövid bankközi kamatlábat. “Mivel ezzel kapcsolatban semmi új dolgot nem mondott a keddi kamatdöntés utáni közleményében, ezért a piaci szereplők tovább adták a forintot” – magyarázta az Erste Befektetési.

A K&H Trendmonitor legújabb cikke arról írt, hogy a múlt héten “két régiós jegybankban is kamatdöntő ülést tartottak. Az egyikben emeltek, a másikban nem is gondolnak az emelésre”. A két ország helyzete hasonló, az infláció viszonylag magas. A külső környezet is hasonlóan érinti őket, az európai gazdaság nehézségei miatt aggódhatnak a jegybankárok.

Le van maradva az MNB?

“Az elmúlt két évben az egyik ország devizája stabil volt (2%-os sávon belül mozgott), a másiké nagyobb kilengéseket produkálva, 5%-ot gyengült az euróval szemben.” A cseh és magyar jegybankról volt szó, és a forint volt az, amely jóval nagyobbat gyengült, mint a korona.

(A grafikon azt mutatja, hogy húsz év alatt hány százalékkal lett drágább az euró, a zloty és a cseh korona forintban. Mindhárom deviza drágult, tehát mindegyikhez képest gyengült fizetőeszközünk.)

“A többség szerint le van maradva a hazai jegybank a ciklusban. A világban nálunk az egyik legnagyobb a különbség a rövid kamatok (gyakorlatilag 0%) és az infláció (3,7%) között, ami a forint árfolyamára már jó ideje gyengítő hatással van” – írják még.

Sávba várja a forintot a CIB

A CIB Bank hírlevele szerint a forintgyengülés ellenére “új hosszabb távú EUR/HUF-trend kibontakozását továbbra sem valószínűsítjük, alapesetben a 310-325-ös sávon belül maradhat a keresztárfolyam,   igaz, az utóbbi egy hónap folyamán annak mindkét szélét megközelítette”. Az utóbbi napok forintgyengülése szerintük “továbbra is összefüggésben volt az EUR/USD árfolyam újra 1,12 alatti süllyedésével, miközben a hazai monetáris politikai várakozások is a relatíve gyengébb forint irányába mutatnak”. Az állampapírpiacon a hosszabb futamidejű kötvények hozama nőtt.

A szentháromság és a forint

A lehetetlen szentháromságnak („impossible trinity”) vagy trilemmának nevezik azt a közgazdasági tételt, miszerint a jegybankok három dolog közül csak kettőt választhatnak: A független monetáris politika (benne a kamatszinttel), a szabad tőkeáramlás és a fix devizaárfolyam együtt nem lehetséges.

1. Ha például a jegybank mesterségesen alacsony kamatszintet tart fenn, akkor a tőke, amely megfelelő hozadékot vár el, a szabad átváltás miatt máshová fog menekülni. Ez pedig a devizát is aláássa, így az árfolyam nem tartható fenn. A jelenlegi hazai helyzet elvileg ide torkollhat a jövőben, bár még egyelőre csak távolról hasonlít, hiszen sem különösebben nagyarányú forintgyengülés, sem tőkemenekülés nem tapasztalható. De lehet, hogy ha komolyra fordulna a helyzet, később majd úgy fogjuk értékelni, hogy az első jelek 2018-2019-ben már megmutatkoztak.

2. Ha viszont a devizaárfolyamot szeretnék mindenáron egy bizonyos szinten tartani, akkor a kamatot kell megfelelő szintre emelni, mert különben szintén elmenekülhet a tőke. Hasonló helyzetbe került Törökország tavaly őszre, amit durva kamatemeléssel oldottak meg.

3. Ha a kamatot is, az árfolyamot is meg akarnák szabni, akkor előbb-utóbb meg kell szüntetni a deviza szabad átválthatóságát. Ezt a gyakorlatot a magyar szocialista múltból, illetve a magyar forint konvertibilitása előtti időkből szintén jól ismerhetjük. Más diktatúrák vagy legalábbis erős állami beavatkozással működő gazdaságok jelenleg is vannak szép számmal, ahol nem konvertibilis a deviza, vagy csak korlátozottan.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 29780 29780 30280 -0,77% 0 0 10 762 983 320 HUF 2025-08-28 17:13:02
MOL 2950 2934 2970 -0,54% 0 0 3 586 229 114 HUF 2025-08-28 17:14:27
MTELEKOM 1960 1954 1974 +0,31% 0 0 152 265 688 HUF 2025-08-28 17:05:13
RICHTER 10490 10490 10670 -0,29% 0 0 1 374 004 750 HUF 2025-08-28 17:10:03
OPUS 581 576 587 +0,52% 0 0 69 408 788 HUF 2025-08-28 17:05:17
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Csütörtökön csak egy legény volt a gáton a parketten
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 18:06
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 480,13 pontos, 0,46 százalékos csökkenéssel, 103 751,98 ponton zárt csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru Óvatos üzemmódban indítottak az amerikai tőzsdék
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 16:29
Enyhe emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru BUX: mennyi élet van 100 000 pont fölött?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 14:51
Átlépte a lélektani határt a Budapesti Értéktőzsde indexe. A kezdetektől számított százszoros árfolyamnyereség óriási teljesítmény, de vajon van-e további szufla a magyar részvényekben vagy a gyenge hazai GDP, a közelgő választás, az infláció és az eddigi szédítő drágulás kifoghatja a szelet az OTP, a Mol, a Richter vagy a Telekom vitorlájából? – teszi fel és válaszolja is meg a kérdést Csahóczi Máté, a VIG Alapkezelő portfóliómenedzsere. Az alábbi írás az Alapkezelő blogján jelent meg.
Részvény / Deviza / Áru Volt már jobb napja is a tőzsdének
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 14:42
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,47 pontos nyitás után tovább csökkent csütörtökön kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru A világ kapitalistái csütörtökön sem pihennek, mozog a tőke
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 09:51
Indexemelkedéssel indult csütörtökön a kereskedés a főbb európai értékpapírpiacokon.
Részvény / Deviza / Áru Elégedetten hátradőlhet, ha meglátja, mi történt a forinttal
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 07:31
Erősödött a forint csütörtök reggelre a főbb devizákkal szemben az előző délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Részvény / Deviza / Áru Örülhetnek a Wall Street farkasai
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 06:54
Emelkedéssel zártak szerdán a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.
Részvény / Deviza / Áru Bajban lesz, ha most venne eurót
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 18:58
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Részvény / Deviza / Áru A Barátság vezeték újraindulását a befektetők is ünneplik
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 18:03
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 923,52 pontos, 0,88 százalékos csökkenéssel, 104 232,11 ponton zárt szerdán.
Részvény / Deviza / Áru Nehezen indult a szerda Amerikában
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 16:14
Enyhe csökkenéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG