Mark Zuckerberg. (MTI/AP/Eric Risberg) |
Milliárdosok jótékonysága
Az utóbbi időben gyakori, hogy a vállalkozásukból extrém mód meggazdagodott vállalkozók koruk előrehaladtával gigantikus vagyonuk jelentős hányadát jótékonysági célokra fordítják. Ezt tette Bill Gates és Warren Buffett is, Soros György pedig évtizedek óta támogat oktatási intézményeket és egyéb szervezeteket.
Normál esetben létrehoznak egy jótékonysági alapítványt, melynek működése viszonylag szigorúan szabályozott, ezzel szemben viszont adókedvezményeket vehet igénybe. A lényeg, hogy az alap, ha már valami belekerült, már csak jótékonysági célra fordíthatja a vagyont, sőt az is meg van határozva, hogy évente egy részét kötelezően adományozni kell, nem állhat ott a pénz a végtelenségig.
Nem alap
Zuckerberg és neje viszont nem jótékonysági alapot hoznak létre, hanem LLC-t, Limited Liability Companyt, vagyis kft-t. Innentől kezdve pedig mindenről beszélhetünk, csak jótékonyságról nem, hisz az csak egy lehetőség, valójában a kft. akármit csinálhat a részvényekkel, vagy az azokból befolyó pénzzel. Hogy ebből mennyi lesz ténylegesen jótékonyság, az majd csak utólag derül ki.
Ráadásul most az egész összeghez lépest csak egy limitált mennyiséget helyez Zuckerberg a kft-be, azaz nincs meghatározva, meddig kellene az egész részvényállománynak odakerülni. Lehet, hogy majd csak 50 év múlva, elég fiatal még a főnök úr, ráér.
Bármit megtehet
Nézzük, mire is jó a kft, mennyivel növeli meg Zuckerberg lehetőségeit, illetve mik vele a céljai. A lényeg abból a nyílt levélből derült ki, melyet születő gyermekéhez írt. Tulajdonképpen maga az eljárás kissé morbidnak tűnik, hogy valójában egy a világnak szóló bejelentést tesz ilyen módon, miközben gyermeke a levelet talán 7-8 év múlva tudja elolvasni, a legjobb esetben 15 év múlva meg is érti, mit közöltek a szülei a világgal.
Na de továbblépve a formaságokon: egyértelmű, hogy részt szeretne venni Zuckerberg a politikában,ha máshogy nem, támogatói formában, ami a jótékonysági alapok számára tiltott. Emellett szó van arról, hogy az esetlegesen képződő további profitot is céljaik megvalósítására használják, vagyis fontos szempont, hogy profitorientált lehessen a szervezet, ami a jótékonysági alapnál megint csak nem lehetséges.
Emellett akár vegyesvállalatba is beszállhat a cég, amit a hagyományos módon nem tehetne meg, és végül, talán a legfontosabb: egy jótékonysági szervezetnek vagyona 5 százalékát kell elajándékoznia évente. Így viszont Zuckerberg olyan ütemben adományozhat, és az adományozó céget is olyan ütemben tölti fel, ahogy óhajtja. Hogy ezek után tényleg a világ egyik legnagyobb jótevőjéről van-e szó, vagy csak a hírnevet zsebeli be most, az a távoli jövő kérdése marad.