Rekordszinten az S&P 500
Tovább emelkedett kedden a New York-i Értéktőzsde egyik legfontosabb mutatója, az S&P 500-as index. Igaz, csak szerény mértékben tudott fentebb kúszni, de ez így is elég volt arra, hogy történelmi rekordot érjen el. Az új csúcs 3394 pont, igaz onnan némileg lentebb csúszott, de a délután folyamán így is a hétfői záróértéke felett tudott maradni az index.
Az S&P 500-as február közepén érte el az eddigi legmagasabb értékét, azt követően viszont a koronavírus-járvány miatt pillanatok alatt összeomlott az index, és alig egy hónappal később már több, mint 30 százalékkal lentebb járt. Március 23-án érte el a lokális mélypontját, onnan viszont a Fed „kerül, amibe kerül” döntését követően, amelyben korlátlan eszközvásárlást jelentettek be, nagyon gyorsan megfordult a mutató.
Így áprilistól június közepéig gyakorlatilag említésre méltó korrekció nélkül dolgozta le az index a korábbi veszteség nagy részét. Igaz, azóta inkább egyfajta sávozást láthatunk a papírok jelentős részénél, és szinte csak a technológiai óriások szárnyalásának köszönhetik az irányadó mutatók a további növekedést. Hasonló a helyzet egyébként kedden is, hiszen az Amazon 3 százalékos és a Google 1,5 százalékos emelkedésének köszönhető elsősorban az irányadó index rekordja. (Korábban itt írtunk arról, hogy a tőzsdeindexek a súlyozásuk miatt manapság meglehetősen torz képet festenek a piacokról.)
A márciusi mélypont óta az S&P 500 összességében több mint 54 százalékkal emelkedett. Mindezt úgy, hogy az amerikai GDP a második negyedévben soha nem látott összeomlást produkált, hiszen közel 33 százalékkal zuhant. A szakértők éppen emiatt erősen eltérő véleményen vannak a piaci helyzet értékelésekor. Egyesek úgy vélik, hogy a technológiai óriáscégek (Facebook, az Amazon, az Apple, a Netflix és a Microsoft, amelyek mindegyik legalább 25 százalékkal drágult idén, de még a gyengébben teljesítő Google/Alphabet papírok is 15 százalékkal emelkedtek), a válság idején is növekedni tudtak, így paradigmaváltást látunk, és ezek a technológiai részvények olyan masszív növekedést produkálnak, ami indokolttá teszi az árfolyamemelkedésüket. Mások viszont úgy gondolják, hogy csak egy maroknyi vállalat tudott jobban teljesíteni, de ezek sem tudnak a végtelenségig növekedni, ahogy azt a részvények árazása már-már mutatja. Így szerintük a növekedés ellenére óriásig lufi alakult ki a tőzsdéken.
Más kérdés, és ezt még a szkeptikus szakértők is elismerik, hogy nagyon nehéz a további folyamatokat megjósolni. Jelenleg ugyanis a piacok gyakorlatilag minden hírre emelkedéssel reagálnak. A jó híreket értelemszerűen megveszik, ám ha valami negatívum lát napvilágot, arra sem reagálnak eladással. Ez ugyanis csak azt erősíti bennük, hogy a nagy jegybankok, elsősorban az amerikai Fed továbbra is kitartóan ontja a likviditást a piacokra, ahogy az amerikai kormányzat is újabb és újabb gazdasági mentőcsomagokkal fog előrukkolni, amelyek további impulzusokat adhatnak a tőzsdéknek.
Újabb vevőjelölt a TikTokra
Jellemző egyébként, a piaci értékítéletre, hogy kedden az egyik komolyabb árfolyamemelkedést elérő vállalat az Oracle lett. A háttérben pedig csupán annyi van, hogy sajtóhírek szerint a Microsoft és a Twitter mellett az üzleti szoftverek piacán erős vállalat is beszállt a TikTok videomegosztó közösségi hálózat amerikai ágának megszerzéséért folyó versenybe.
A TikTok a kínai ByteDance vállalatcsoport tulajdonában van, amely a platform Kínában működő, cenzúrázott verzióját, a Douyint is üzemelteti. Csaknem egymilliárd felhasználója van szerte a világon. Az Oracle együttműködik több olyan amerikai befektetővel, amelynek már van részesedése a ByteDance csoportban, köztük a General Atlantic-kel és a Sequoia Capital-lel. A hírt megszellőztető Financial Times próbálta megszólaltatni az érintetteket, de sem a kínaiak (ByteDance és a TikTok), sem az Oracle nem kommentálta az értesülést.
Nagy bukók a mélyben
A keddi nap egyik érdekes híre volt, hogy a norvég állami nyugdíjalap, a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapja 188 milliárd norvég koronát (21,27 milliárd dollárt) veszített befektetésein az első fél évben a koronavírus-járvány következtében - derült ki az alapot irányító norvég központi bank kedden közzétett beszámolójából. Ami azt jelzi, hogy hiába vannak a nagy tőzsdeindexek látszólag magas szinten, ha valaki másképp diverzifikált, és nem súlyozta túl a technológiai részvényeket, akkor bizony megégette magát a mostani válságban.
A nyugdíjalap eredményéből az is kiderült, hogy az idei első fél évben a részvénybefektetéseken 6,8 százalékos veszteséget szenvedte el, ami jócskán meghaladta például az ingatlanokon elszenvedett 1,6 százalékos mínuszt. Pedig a társaság rendelkezik erősen növekvő papírokkal is, de az alulteljesítő olajrészvényekben is jelentős összegeket tartottak. Mint közölték az első fél évben az olajipari vállalatok teljesítettek legrosszabbul, értékük 33,1 százalékkal csökkent az olajárak lejtmenetének következményeként, míg a legjobb teljesítményt a technológiai cégek nyújtották 14,2 százalékos emelkedéssel. Az egyes vállalatokat tekintve a legjobb befektetésnek az Amazon, a Microsoft és az Apple bizonyult, míg a legrosszabbnak a Shell, valamint a bankok közül az HSBC és a JP Morgan Chase.
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
