|
| Horváth István |
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a cég rendszeres elemzésében emlékeztet arra, hogy bár a Fed és az EKB is a likviditásbővítés irányába mozdult el, ez nem okozott tartós javulást a piacokon. Rövidtávon szerinte pozitívum lehet, ha a Fed újabb lépésre (pénznyomtatásra) szánja el magát. Ez átmenetileg ugyan gyengítheti a dollárt, ugyanakkor az eurózóna adósságproblémái miatt a következő hónapokban is a zöldhasú maradhat a legstabilabb deviza.
A forint árfolyamát az EU-IMF tárgyalások hivatalos megkezdése már pozitívan befolyásolta. Ez a hatás a megállapodás esetleges őszi megszületésével tovább fokozódhat, ezzel együtt a biztonsági hitelkeret a forint sérülékenységét is tompíthatja. Ez a K&H elemzése szerint azért is fontos, mert a hazai fizetőeszköz a világ egyik legérzékenyebb devizája, így a hazai és világgazdaság történéseire a többi devizához képest sokkal intenzívebben reagál.
A nyersanyagpiacok
A K&H szerint a nyersanyagpiacot a továbbiakban is a romló növekedési kilátások miatt mérséklődő kereslet határozza meg. Így az energiahordozók – főként az olaj – ára a következő hónapokban csökkenhet, míg az ipari nyersanyagok esetében stagnálás várható, hiszen a fejlett országok csökkenő keresletét a feltörekvő országok továbbra is átlagon felüli növekedése egyelőre egyensúlyban tartja. Az első félévben lejtmenetbe kapcsolt arany ára az erősödő növekedési és pénzügyi kockázatok miatt a második félévben magára találhat.
Tőzsde
Horváth István szerint jelenleg mind hazai, mind nemzetközi szinten alacsony értékeltségűek a részvények, ezért egyre inkább érdemes lehet befektetni vállalati papírokba. Ugyanakkor az eurózónában a továbbra sem megoldott államadósság problémák, míg idehaza a gyenge növekedési kilátások komoly kockázatot jelentenek, ami rövidtávon magában hordozza akár a jelenlegi árfolyamszint további esését is, ezért a részvényeket tőkevédett befektetések formájában ajánljuk.
Monetáris politika
A K&H befektetési igazgatója szerint hazai szinten a jegybank további kamatdöntő lépéseit leginkább az EU-IMF tárgyalások előmenetele befolyásolja. A várhatóan ősz folyamán tető alá hozott megállapodás csökkentheti az állampapír hozamokat, ezzel együtt pedig teret nyithat a kamatcsökkentés előtt. Ugyanakkor az MNB nemrég frissített inflációs jelentése, valamint a jövő évre tervezett újabb jövedéki adó emelések az inflációs kockázatok emelkedését vetítik előre, ami keresztbe húzhatja a várt monetáris lazítást. Nemzetközi szinten jól látható, hogy mind a fejlett, mind a feltörekvő piacokon napirenden van a jegybanki politika lazítása a gazdasági növekedés támogatása érdekében, hiszen a kínai és a brazil jegybankot követően nemrég az angol jegybank és az EKB is az alapkamat csökkentéséről döntött. A sornak azonban előre láthatóan koránt sincs vége, hiszen a növekedési kilátások további romlása esetén akár újabb kamatcsökkentések várhatók.
A K&H elemzése mindenekelőtt óvatosságra int, ezért a kockázatkerülést javasolják és a biztonságosabb eszközök felé terelik a befektetőket. Azt javasolják, hogy a részvényeket súlyozzuk alul a portfolióban.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
