|
| (Fotó: Pixabay.com) |
Egy hónapja jelentette be a Facebook, hogy új területre lép, és 2020-ban bevezetik a Libra nevű kriptodevizát. Előzetesen azt mondták, hogy ennek révén azokat szeretnének bankolási lehetőséget nyújtani, akik rendelkeznek okostelefonnal és internetkapcsolattal, ám olyan fejlődő országban élnek, ahol a banki infrastruktúra elmaradott. A Facebook becslése szerint 1,4 milliárd ilyen potenciális felhasználó él a fejlődő országokban. Ez ugyanakkor felvet számos olyan kérdést, hogy ha az adott országban nincs megfelelő bankrendszer, akkor miért akarnánk ezek az emberek online intézni a pénzügyeiket, hogyan kerül a pénzük a virtuális számlára, illetve kinek fizetnek majd ilyen módon.
Éppen ezért számos elemző gondolja azt, hogy a fejlődő országok mellett a fejlett világban is szeretnének komoly piaci pozíciókra szert tenni. Így az sem véletlen, hogy mind a politikusok - az amerikai elnök, Trump mellett a pénzügyminisztere - és gazdasági csúcsvezetők - a Fed elnöke, Jerome Powell - is arra intett, hogy a kriptoeszközök területét előbb szabályozni kellene, és csak azt követően jelenjen meg a Libra.
Ugyanakkor a napvilágot látott információk alapján sok szakértő megkérdőjelezi, hogy a Libra még kriptodevizának nevezhető-e. Ha megnézzük, akkor kiderül, hogy a Libra és a Bitcoin valójában nagyon különbözőek, és nem véletlenül merülnek fel előbbi kapcsán kérdőjelek. Nézzük melyek a két eszköz között a legfontosabb különbségek.
Eltérő technológia
Az egyik legnagyobb különbség a mögöttes technológiában rejlik. A Bitcoin mögötti rendszer az úgynevezett blockchain-nen alapul. Ennek során a Bitcoinnal folytatott tranzakciókat névtelenül rögzítik, és mindegyik tranzakció egyedi azonosítást kap, amely visszakövethető, de gyakorlatilag nem hamisítható. Az adatokat viszont nem egy központi adattárba tárolják (ahogy ez mondjuk egy bank esetén történik), hanem a lényegében a résztvevők gépei által alkotott számítógépes hálózaton létrehozott adatbázisban gyűjtik, ami decentralizált. Ezzel szemben a Libra sokkal inkább a hagyományos banki technológiához sokkal közelebb álló főkönyvi technológiát alkalmazza. A jelenlegi információk alapján a blokkláncba nem írhat bárki információt, csak azok, akik előzetesen jogot kapnak erre. Itt jön be a Libra Association, a svájci székhelyű szervezet, amelynek a Facebookon kívül nagyon sok óriásvállalat lesz a tagja, mint a Mastercard, a Visa, a Vodafone vagy éppen az Uber. Ezek a cégek a tagságért fejenként 10 millió dollárt fizetnek. A Libra így egy olyan, "nem választott szövetség" által vezetve hoz létre egy centralizált struktúrát, amely kizárólag olyan nagy szervezetekből áll, amelyek megvásárolták a szavazati jogokat.
A szakértők épp a fentiek miatt mondják azt, hogy a Libra nem lesz kriptodeviza, hiszen azokra az a jellemző, hogy ott a hálózat bárki számára hozzáférhető és karbantartható, aki megfelelő hardverrel és internet-hozzáféréssel rendelkezik. Éppen az az egyik ismérv, hogy nem egy verifikált, "megbízható" mögöttes intézményrendszer biztosítja a működést, hanem nagyon sok ismeretlen felhasználó, akik viszont olyan it-kapacitást tesznek a rendszerbe, és a hitelességet a block rendszerben használt igen bonyolult titkosítási eljárás adja.
A felhasználási célok is eltérnek
Míg a Bitcoin egy olyan informatikusok által létrehozott rendszer, amely a szerintük kevésbé megbízható pénzügyi szisztémával szemben kíván alternatívát nyújtani, addig Mark Zuckerberet és csapatát egészen más cél mozgatta. A Facebook nem valamiféle "partizán akciót", hanem egy jól átgondolt üzleti projektet szeretne megvalósítani, és egy olyan virtuális világbankot létrehozni, ahol a hagyományos bankokat kikerülve - de például kártyaszolgáltatókat (Visa, Mastercard) vagy online fizetési rendszert (Paypal) bevonva - lehetne pénzügyi tranzakciókat bonyolítani. Ebből a forgalomból pedig a résztvevők várhatóan elég komoly summát húzhatnak majd le.
Éppen ezért szemben a Bitcoin vagy az Ether kiszámíthatatlan árfolyammozgásával a Libra viszonylag fix árfolyammal fut majd. A pénznem a legfontosabb devizák és egyéb eszközök kosárához lesz kötve. Így elkerülhetőek lesznek a nagy kilengések, amelyek a fizetési funkciót ellehetetlenítik.
A Privátbankár korábbi írásában a Libra bemutatása apropóján már megjegyeztük, hogy az ingadozó árú kriptodevizák azért nem lehetnek pénzek (fizetőeszközök), mert nem alkalmasak értékmérésre. Ha egyik nap tíz százalékkal többet ér valami, mint a másik napon, akkor nem lehet hozzá viszonyítani más dolgok értékét. Ezt küszöbölik ki az úgynevezett stabil érmék (“stablecoin”), amelyekből van többféle, és amilyen várhatóan a Facebook eszköze is lesz. Van, ami egy az egyben átváltható valamilyen másik pénzre, így nem is igazán változik az árfolyama.
Az is jelentős különbség, hogy a Bitcoin egy korlátos eszköz, maximálisan 21 millió egység lesz belőle forgalomban, így nagyobb kereslet hatására értelemszerűen az ára emelkedik. Ezzel szemben a Libránál a mögöttes szövetség egyfajta jegybanki tevékenységet fog betölteni, hiszen a kereslet és a kínálat függvényében változtatják a forgalomban lévő mennyiséget, illetve ezáltal fogják tudni fixen tartani az árfolyamot.
Eltérő szabályozási kérdések
Ha megnézzük a Libra legfontosabb ismérveit, akkor azt láthatjuk, hogy az eszköz egész közel áll a ma is használt fizetési eszközökhöz, míg a Bitcoin sokkal inkább hasonlít egy ritka árupiaci termékre, amelynek árfolyama egy-egy "divathullám" szárnyán a magasba röppen.
Bár az amerikai elnök Donald Trump Twitter üzenetei sokkal inkább szoktak lózungok lenni, mint vitára érdemes felvetések, a napokban közölt véleménye a Libra kapcsán mégis az utóbbi kategóriába sorolható. Az amerikai elnök ugyanis annak a véleményének adott hangot, hogy ha a Facebook bankká akar válni, annak sincs akadálya, csupán meg kell felelnie a pénzintézetekre vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek. Illetve ha megvan a felügyeleti engedélyük, akkor be kell tartaniuk az amerikai, illetve ha a nemzetközi piacokra is kilépnek, akkor azon országok bankokra és pénzforgalomra vonatkozó jogszabályait.
Abban viszont eltér a szakértők véleménye, hogy a Libra és a kriptoeszközök szabályozására történő felhívás miről is kell, hogy szóljon. A médiában megjelenő nyilatkozatok szerint a kriptodevizáknak kellene jogszabályi környezetet alkotni, amelyben működhetnek, annak érdekében, hogy az eszközök tulajdonosainak jogai biztosítva legyen. Egyúttal viszont azt is ki kell küszöbölni, hogy a kriptoeszközöket törvénytelen (pl. drogügyletek) cselekmények finanszírozásához, illetve az ezekért való fizetéshez használják. Ez persze messzire vezet, hiszen feszegeti az anonimitás kérdését, ami a kriptopénzek egyik vonzereje.
Ugyanakkor a Libra kapcsán a szakértők szerint a bloklánc kapcsán is szükség lenne szabályozásra. Míg a Bitcoin kizárja a pénzügyi közvetítők részvételét, és ahogy fent jeleztük bárki részt vehet benne, de a titkosítás miatt nem nyúlhat a rendszerbe, addig a Libra modellje teljesen más. Itt ugyanis a "fekete doboz" helyett a Libra Association révén többeknek lenne rálátása a folyamatokra. A Facebook előéletét ismerve pedig sokakban felmerül, hogy "ultraérzékeny adatok" (mennyi jövedelmünk, elkölthető pénzünk van, mire és hol költünk, stb.) kerülnének ezeknek a vállalatoknak a kezébe. Ráadásul hiába próbálta a közösségi oldal a saját felelősségét relativizálni, és a Cambridge Analyticára tolni a felelőssége a korábbi adatkezelési botrányban, kevesen bíznak abban, hogy a felhasználóktól "lenyúlt" pénzügyi tranzakciós adatokat nem adna el, vagy használna a Facebook. Így a kriptoeszközökön messze túlnyúló szabályozásra lenne szükség, ráadásul globális szinten.
A szakértők ráadásul szerda óta, amikor a Libra projekt vezetőjének meghallgatását tartották még szkeptikusabbak lettek. Szerintük ugyanis David Marcus, a kriptoeszköz élén álló vezető ugyan jól csengő kijelentéseket tett a törvényhozók előtt, de azokat az aggályokat, amelyek az utóbbi években a Facebook tevékenységét kíséri nem tudta eloszlatni.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
