Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tegnap viszonylag távolra tette a “tapírt” (tapering), azaz a gazdaságélénkítő program kivezetését. De legalábbis megszűnt az ezzel az üléssel kapcsolatos bizonytalanság, félelem, idegesség. Ez az első jó hír mára. A kínai állam is segített, és a bajban levő Evergrande ingatlanóriás törleszti esedékes tartozását, ez a másik szuper esemény.

Így már tegnap egy százalékos emelkedéssel zártak a vezető amerikai tőzsdeindexek, ma pedig a jó hangulat folytatódik. A nyugat-európai indexek is egy százalék körüli, de inkább afeletti pluszban vannak, kivéve Londont, ahol 0,7 százalék a nyereség. Az Evergrande két számjegyű ugrást produkál Kínában, bár az ottani indexek csak szolidan mennek fel.

Itthon a BUX index 1,1 százalékos emelkedését az OTP 1,5, a Mol 0,3 és a Richter 0,9 százalékos drágulása okozza elsősorban. A 4iG négy, az Opus és a Waberer’s három százalék körüli többletet mutat. Az OTP közgyűlési előterjesztéseket, a 4iG első féléves prezentációt tett közzé.

A forint viszont nem tartozik a nyertesek közé, ma is kissé tovább gyengül, 355,30 az euró. Este erősödött, ma újra süllyed a dollár, az euró/dollár 1,1730. Az árupiacon vegyes a kép, az arany és az ezüst kissé lefelé tart, az ipari fémek drágulnak, az olaj stagnál.

Merre tovább, forint?

Megoszlanak a vélemények a forint várható árfolyamával kapcsolatban a vártnál kisebb keddi kamatcsökkentés után. Ami annak is köszönhető, hogy van, aki a nemzetközi környezetből, van, akik a hazai kamatpolitikából indul ki.

Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő vezető stratégája szerint a következő hónapokban

a forint és a feltörekvő piaci devizák – köztük a brazil reál, a török líra – inkább fokozatosan veszítenek értékükből középtávon a negyedik hullám okozta bizonytalanságból adódó nemzetközi befektetői hangulat miatt.

Az Equilor Befektetési Zrt. szakemberei viszont azt mondták, az MNB szigorítási sorozata hatott a forintra az utóbbi időben, a kamatemelési ciklus elhozhatta a sok éves forintgyengülési ciklus végét.

Ez maradhat a következő hónapokban, de akár 2022-ben is, kisebb mozgások mellett stabil árfolyammal.

Jön a kamatemelés Amerikában?

A Federal Reserve tegnapi közleménye és Jerome Powell sajtótájékoztatója nem szolgált meglepetéssel. A 18 főből álló FOMC tanács előrejelzései már annál inkább – írja az Erste Befektetési Zrt. A júniusi 7-ről mostanra 9-re emelkedett azon jegybankárok száma, akik legalább egy kamatemeléssel számolnak 2022-ben.

Sőt, feltehetően ugyanaz a kilenc jegybankár legalább négy kamatemelést vizionál 2023 végéig, míg júniusban csak öten számoltak ekkora ugrással. Mivel a jegybankárok 3,8 százalékos munkanélküliségi rátára és 2,2 százalékos PCE inflációra számítanak 2022-ben, kifejezetten valószínűnek tűnik, hogy jövőre legalább egy kamatemelést látunk az USA-ban.

Pénzt pumpál a kínai jegybank

Az Evergrande likviditási problémái miatt a kínai központi bank 17 milliárd dollár értékű extra jüanlikviditást biztosított, hét és 14 napos repo-ügyletek keretében – írta a KBC Equitas. Az extra pénz a január végi-február eleji időszakban nyújtott plusz likviditással mérhető össze, így a jegybank nyolc hónapja nem pumpált ekkora mennyiségű pénzt a bankrendszerbe.

Az Evergrande részvényei is emelkedtek, eleinte több mint 30 százalékkal, mivel a befektetők arra spekulálhatnak, hogy sikerül kezelnie az adósságválságot a cégnek.

Szó sincs buborékról az igazi tech-részvényeknél?

Cathie Wood sztáralapkezelő (Ark Investment) és Rob Arnott (Research Affiliates) között vita alakult ki egy konferencián arról, hogy buborék van-e a technológiai részvények piacán. A forradalmi újításokat, teljes iparági váltást, töréseket okozó (“diszruptív”) technológiai cégek Wood szerint nincsenek buborékban.

Az öt technológia:

• a DNS-szekvenálás,
• a robotika,
• az energiatárolás,
• a mesterséges intelligencia
• a blokklánc-technológia,

melyekre a cége összpontosít, együtt fejlődnek, és egymást is erősítik. Ezt a befektetők gyakran figyelmen kívül hagyják.

A platformok konvergenciája különösen jó a Tesla számára (TSLA), mivel a felsoroltak közül hármat is alkalmaz, az energiatárolást, a mesterséges intelligenciát és a robotikát – mondta Wood.

Rob Arnott, a Research Affiliates alapítója és elnöke úgy definiálja a buborékot, hogy olyankor valószínűtlen feltételezéseket kell alkalmazni az aktuális árfolyamok igazolására.

Közeleg a bankszektor csúfos vége?

Ám a buborékok azonosításának kockázata az, hogy a valószínűtlen feltételezések sem jelentenek egyben lehetetlent. Példája az Amazon, ami “szörnyű befektetés volt a 2000 -es években”, mára pedig az egyik legnagyobb vállalat lett.

A buborékok túlélhetik a szkeptikusokat, ezért legyen mindenki óvatos a shortolásukkal – tanácsolja.

Egy dologban azonban a két szakember egyetértett. Mindketten azt mondják, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektor megérett arra, hogy megsemmisítő változások következzenek be. (“Disruption”, töréssel, megsemmisüléssel járó mélyreható változás, forradalom.)

Emelték a Richter célárát

Ma megjelent elemzésünkben a korábbi 9805 forintról 9930 forintra emeltük a Richter részvényeire vonatkozó 12 hónapos célárfolyamunkat – írta az Erste Befektetési. (A papír jelenleg 8635 forinton forog.)

Ez az időfaktornak és a kissé megemelt eredményvárakozásnak köszönhető. Az ajánlás továbbra is felhalmozás.