Szputnyik
Idén az orosz részvények és kötvények, legalábbis dollárban kifejezve, 15-20 százalékot hoztak, ami kimagasló a jelenlegi hozamszegény környezetben. Ráadásul a dollár közben erősödött, így euróban mérve még szebb az eredmény.
A fundamentumok pedig alig változtak tavaly óta, sőt, ami az olajárat illeti, az még alacsonyabb lett. Igen ám, de a sokkhatás tavaly egyszerre érte az orosz gazdaságot, a rubel túl mélyre esett, így a piaci pánik nagy lett, a kamatokat pedig hirtelen emelték meg az árfolyam védelmében és a hirtelen elszálló infláció megfékezésére.
Jól jött a tartalék
Csakhogy eközben ott volt az a nagyjából 500 milliárd dolláros összeg, amit az ország pont erre az esetre felkészülve tett félre hosszú éveken át, mégpedig nem csak akkor, amikor már 100 dollár fölött volt az olajár, hanem már előtte, amikor felfelé menet volt annyi, mint most (40-50 dollár). Ebből a tavalyi drámai helyzetben sok elfogyott, miután hirtelen a szankciók is nyomás alá helyezték a gazdaságot, de arra pont jó volt, hogy sikerüljön beállítani egy, a mostani olajárhoz tartozó egyensúlyt, és konszolidálni a gazdaság helyzetét.
A rubel árfolyama 40 százalékot zuhant tavaly, ez a helyzet túlreagálására utal. Amint befejeződött a tőke pánikszerű menekülése, az árfolyamesés is abbamaradt, sőt komoly korrekció következett, majd beállt egy reálisabb szint. Ez lehetővé tette, hogy a jegybank több lépésben kamatot csökkentsen, ami megindította a bizalom helyreállítását és nyomott kötvény-, majd részvényárak emelkedését.
A rubel reálisabb szintje azt jelenti, hogy reálértékben, vagyis az inflációnál nagyobb mértékben esett összességében, ezzel korábbi túlértékeltsége megszűnt, így a fizetési mérleg helyrebillent, sőt, arra lehet számítani, hogy jövőre már jelentős többlet alakul ki.
A szankciók
Emellett egyre többen számítanak a szankciók feloldására, amely előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. A terrorizmus elleni harcban most kényszerű együttműködés lesz a nyugati államok és Oroszország között, erős az egymásra utaltság, ilyen körülmények között nem lehet szankciókat fenntartani. Ráadásul a jelenleg fennálló szankciók limitáltak: csak néhány orosz tulajdonú bankra és vállalatra vonatkoznak. Így az általuk okozott kár már nem olyan nagy, viszont az eltörlésük pszichológiai hatása jelentős lehet, és ilyenkor az alapok is visszamerészkednek az adott piacra.
A szankcióknak volt egy hatása, ami most kifejezetten segíti a helyzetet: az orosz vállalatok és magánszemélyek a további szankcióktól félve minden valutájukat hazahozták, így az orosz bankok most fürdenek a dollárban.
Fényes szelek
Nézzük ezek után a jövő évi kilátásokat. Az orosz vállalati kötvények idén 26 százalékot hoztak (tekintettel év eleji igen nyomott árfolyamukra), a JP Morgan szerint jövőre összejöhet további 20 százalék. A Reuters felmérése szerint az infláció a mostani 13 százalékról jövő év végére 8 százalékra eshet, a most 11 százalékon álló kamatok ugyancsak 8 százalékra mérséklődhetnek. Mindezt nem kis részben az teszi lehetővé, hogy az orosz kormány idén 15 százalékkal csökkentette költségvetési kiadásait, jövőre pedig várhatóan 5 százalékkal fogja, vagyis alkalmazkodik a gigantikus olajárak időszakának lezárultához.
Ismét támadásokat intéztek Ukrajna több térsége ellen, halottakról is tudni. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
