A tőzsdék továbbra is leginkább a Fed szerda esti bejelentését emésztik, az amerikai jegybank ugyan nem szigorított, sőt várhatóan jövőre sem nyúl a kamatokhoz, ám 2023-ban megkezdődhet az emelés. Ez viszont az ingyenpénzre épülő tőzsdei szárnyalás számára figyelmeztető jel volt, nem véletlen, hogy a szerdai zárásban csökkentek az árak, és a csütörtöki kereskedésben az S&P 500 index 0,04 százalékos, a Dow Jones 0,62 százalékos csökkenéssel zárt, igaz, a Nasdaq Composite viszont 0,87 százalékkal nőtt.
Pénteken az európai tőzsdék a kora délelőtti kereskedésben vegyes képet mutattak, a DAX minimális csökkenéssel indította a napot, a párizsi tőzsde mutatója viszont kis pluszt mutatott. Ugyanakkor a londoni tőzsde vezető indexe közel fél százalékkal gyengült. A magyar tőzsde indexe, a BUX is hasonló mértékű gyengülést mutat, hiszen 11 órakor fél százalékkal állt a csütörtöki záróértéke alatt.
A Mol miatt esik a BUX
A magyar piacot elsősorban a Mol húzza le, amely egy százalékkal gyengült, elsősorban az olajár csökkenése miatt. Fél százalékot veszített a Richter, míg az OTP és a Magyar Telekom 0,1 százalékos mínuszt mutatott.
Az olaj egyébként nem az egyetlen, amely az árupiaci termékek közül esett, hiszen csütörtökön általános volt a gyengülés: a fémek és a nemesfémek is rendre estek. A szakértők ezt két okkal magyarázták, egyrészt a Fed ülése után a dollár erősödött, ami általában azzal jár, hogy a dollárban jegyzett termékek árfolyama esik. Így volt ez egyébként most is, hiszen az arany egy százalékkal esett, de ennél súlyosabb zuhanásokat is láthattunk, hiszen a palládium 11, a platina pedig 7 százalékkal lett olcsóbb, a réz pedig közel 5 százalékot esett. De nem csak ezen termékek, hanem például a kukorica ára is lentebb került, az egyik legfontosabb gabonaféle árfolyama 6 százalékot zuhant.
Az áresés mögötti másik ok az volt, hogy a kínai hatóságok jelezték, a stratégiai készleteik egy részét felszabadítják saját vállalataik számára. A lépés célja az volt, hogy a spekulációt és az árak emelkedését megtörjék, egyelőre úgy tűnik, ez sikerült.
Egy hét alatt 10 forintos gyengülés az euróval szemben
A Fed döntése és az azt követő dollár erősödés egyébként közvetve hatott a magyar fizetőeszközre is. Ahogy az ilyen esetekben lenni szokott a spekulánsok a kockázatosabbnak vélt devizáktól próbálnak szabadulni, emiatt csütörtökön 355-ig szökött fel az euróval szemben a keresztárfolyam.
Ráadásul a forint péntek délelőtt sem tudott érdemben erősödni. A forint kapcsán érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB Monetáris tanácsa. Egy héttel ezelőtt Matolcsy György egész konkrétan utalt a várható kamatemelésre, így a várakozásokba ez azóta beépült. Ugyanakkor többen tartanak attól, hogy az MNB végül csak egy jelképes lépést tesz, és komolyabb kamatváltozásra nem kerül sor.
Felerősödhetnek a járvány miatti félelmek
Az inflációs kockázatok és a kamatdöntések mellett a befektetők egy része egyébként ismét a koronavírus miatt aggódik. A betegség delta variánsa az Egyesült Államokban azonosított, új koronavírusos esetek 10 százalékáért felelős, míg a múlt héten még csak 6 százalék volt ez az érték. A dinamikus emelkedés azt mutatja, hogy rendkívül gyorsan terjed, néhány hónapon belül dominánssá válhat az Egyesült Államokban is. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy más tüneteket okozhat, mint a vuhani vadvírus, illetve az alfa-variáns (korábban brit), a delta-variánssal megfertőzött betegek elsősorban erős megfázásos tüneteket produkálnak, viszont kevésbé jellemző a szaglás és ízlelés elvesztése.
Az Egyesült Királyságban továbbra is meredeken emelkednek az új esetszámok, tegnap több mint 11 ezer új pozitív esetet diagnosztizáltak, utoljára február közepén láttunk ilyen magas számot. Az NHS adatbázisa szerint a kórházban ápolt betegek száma is folyamatosan növekszik a magas átoltottság ellenére.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
