Rosszkedvet hozott a Fed ülése, egyre gyengébb a forint

Ülésezett a Fed, és rövid távon ugyan laza marad, de 2023 végéig két kamatemelést jelzett előre. Ezt későbbre várták a tőkepiacok, így hát persze nem örültek neki. A főbb amerikai indexek tegnap 0,3-0,8 százalékkal estek, ma pedig Európában is hasonló a helyzet.

A német, francia, brit mutatók ma 0,2-0,5 százalékkal süllyednek, a varsói WIG 20 0,6 százalékkal van lejjebb. Két napja még rekordokat döntögettek a tőzsdék, így ezek a mínuszok tulajdonképpen nagyon csekélynek tűnnek.

A hazai BUX index tegnap is jókora esést szenvedett el, ma pedig szerény pluszban van. Az OTP jelenleg egy százalékkal emelkedik, a Richter 0,4-el esik. A Mol is negyed százalékkal süllyed, a Telekom 0,4 százalékkal veszít értékéből. A nyertesek között a kormányközeli trió, az Opus, a 4iG és a Rába tűnik ki egy százalék körüli emelkedéssel.

A 4iG újabb 4,4 milliárdos közbeszerzést nyert az MTVA-nál. A forint folytatja napok óta tartó gyengülését, az euró 353,50, ami 1,6 százalékkal magasabb a tegnap estinél. A dollár erősödése, az euró gyengülése általában nem tesz jót a fizetőeszközünknek.

Megindul a dollár, csúnyán elintézték az aranyat és az ezüstöt

Az árupiacokon sokkal nagyobb felbolydulást okozott a Fed, az arany és az ezüst majdnem három, a réz másfél-két, az olaj 0,4 százalékkal esik. A főbb kriptodevizák is 2-4 százalékos mínuszban vannak, a bitcoin 39 200, az ether 2440.

A dollár erősödött, az euró/dollár már csak 1,1950 (pár napja 1,21 felett volt). A Deutsche Bank és a Goldman Sachs is “feladta az erősödő euróra vonatkozó várakozását” a Bloomberg szerint.

Mégsem olyan átmeneti a magas infláció?

Meglehetősen szigorú volt a Fed az Erste Research reggeli kommentárja szerint.

Kisebb meglepetéssel szolgált a Fed kamatpálya-előrejelzése, hiszen a jegybankárok többsége már két kamatemeléssel számol 2023-ban, míg korábban egyet sem terveztek. A gazdaságtól erős teljesítmény várható, az erősen emelkedő bérleti díjak, a munkabérek és a robusztus kereslet pedig magasan tarthatják az inflációt. Elképzelhető, hogy az év végéhez közeledve már a 2022-es kamatemelés mellett teszik le a voksukat.

A brókercég szerint a Fed egyre bizonytalanabb az infláció átmeneti jellegét illetően, így a következő találkozón bejelenthetik az eszközvásárlási programok kivezetésének menetrendjét. (Lásd még: Tartós lesz-e a magas infláció? Meddig emeli az alapkamatot az MNB?)

47 százalékos hatékonyság, 47 százalékos árzuhanás

A Cuervac oltóanyaga, amit a Bayer közleműködésével fejleszt, csak 47 százalékos hatékonyságot mutatott a vizsgálatok során – jelentette a cég szerda este. A részvény erre 47 százalékos mínuszba is lezuhant a tőzsdén kívüli kereskedésben. Csütörtökön délelőtt Európában pedig 41 százalékos mínuszban 48,4 eurón áll.

Kína egyre inkább beavatkozik a piacokba

Egyre inkább beavatkozik a piacok működésébe Kína az Equilor Befektetési Zrt. szerint. Míg korábban Xi Jinping azt ígérte, hogy a szabadpiacok felé mozdulnának el, egyre többször és egyre intenzívebben avatkoznak be a piacok működésébe.

Az állami cégeknek megtiltották a nyersanyagimportot, a helyi bankoknak egyre nagyobb arányban kell külföldi valutát tartani. Maximalizálták a szén árát, és betiltották a kriptopénzekre való keresést a szociális médián. A legfrissebb hírek szerint értékesítenek a fémtartalék egy részét, valamint a pénzpiaci alapok kockázatvállalását is jelentősen visszavágnák.

A kérdés, hogy a mostani pénzbőségben, illetve az ilyen gyenge intervenció elég lesz-e ahhoz, hogy megakadályozzák a nagyobb kilengéseket, és vajon akkor is maradnak-e a szabályozói eszközök vagy akár direkt intervencióra is sor kerülhet – írja a brókercég.

Náluk van a bitcoinok hét százaléka

Tőzsdén jegyzett részvénytársaságok, zárt befektetési társaságok (“trust”-ok) és ETP-k (tőzsdén jegyzett termékek, mint az ETF vagy az ETN) birtokolják a bitcoin-kínálat hét százalékát egy tanulmány szerint.

A bitcoinok teljes piaci kapitalizációjának csaknem egy százalékát 19 nyilvános, tőzsdén jegyzett társaság birtokolja több mint 6,5 milliárd dollár értékben. További 5,75 százalék tőzsdén jegyzett termékekben és zárt vagyonkezelési társaságokban van, ez 43,2 milliárd dollár – írja a a Nickel Digital Asset Management tanulmánya.

A 19 cég közül 13 Észak-Amerikában, három Európában, a többi pedig Törökországban, Hong Kongban és Ausztráliában található. Tizenhét másik tőzsdén jegyzett vállalat szintén vásárolt bitcoint, de nem tettek közzé részleteket arról, hogy mennyit.

Nőttek az európai autóeladások

Az autóeladások 53,4 százalékkal növekedtek májusban az Európai Unióban az elmúlt évhez képest. A több mint 891 ezer eladott autó viszont még mindig elmaradt a 2019-es szinttől, amikor 1,2 millió eladott autót regisztráltak – írja a KBC Equitas.