|
| Az Aramco központja Szaúd-Arábiában. Forrás: Wikimedia Commons |
Nagyon régóta terítéken van a Saudi Aramco részvénykibocsátása, de az elmúlt években mindig porszem került a gépezetbe, mielőtt hivatalossá vált volna a részvények nyilvános értékesítése (IPO). Az olaj árfolyama, a kedvezőtlen piaci folyamatok és geopolitikai feszültségek is akadályozták az óriáscég tőzsdére lépését. Most viszont úgy tűnik minden sínre került, és elkezdődhet a részvényjegyzés.
A hivatalos tervek szerint a papírok kibocsátási árát december 4-én határozzák meg, majd egy héttel később, december 11-én elindul a kereskedés a rijádi Tadawul tőzsdén. Természetesen később a legnagyobb részvénypiacokra is bevezetik majd a papírokat. A szaúdi vállalat azt tervezi, hogy később további mintegy három százaléknyi részvénycsomagot egy-egy vezető külföldi tőzsdén is kibocsátanak (a tervek szerint London, New York és Tokió lesz majd az újabb kibocsátás színtere).
A világ legértékesebb tőzsdei cége lesz
Hivatalosan nem közölték, hogy a vállalat mekkora hányadát értékesítik, ám a sajtóbeszámolók szerint 2-5 százalékos értékről lehet szó. A mostani kibocsátás során legalább 1 százaléknyi részvény kerülhet magánkézbe, de sajtóinformációk szerint ez akár a cég 3 százalékát is érintheti. A vállalathoz és a szaúdi királyi családhoz közelálló források szerint ezt befolyásolni fogja az, hogy a piac milyen összegre értékeli a papírokat és így összességében mekkora lesz a társaság kapitalizációja.
A királyi udvar egyik legbefolyásosabb tagja, Mohamed herceg (Fahd bin Mohammed Al-Essa) azt mondta, hogy szerinte az Aramco értéke 2000 milliárd dollár, ugyanakkor a Wall Street Journal írása szerint az energiaipari óriás vezetői és a kibocsátásban közreműködő bankárok ennél alacsonyabb szintet tartanak reálisnak.
A kiszivárgott információk szerint 1600 és 1800 milliárd közé teszik az érintettek a vállalat kapitalizációját.
A lap szerint egyébként ennek átlagával számolnak a szaúdiak is. Amennyiben egyébként a fenti értékek körül alakul az árazás, úgy a Saudi Aramco a világ legértékesebb tőzsdei vállalata lesz.
Ez persze abból a szempontból nem meglepő, hogy az energetikai szektorban eddigi is a legnagyobbnak számított. Ha a szuperlatívuszoknál és az adatoknál tartunk, akkor megjegyezhetjük azt is, hogy ez a világ legnagyobb integrált kőolaj- és földgázipari vállalata: a kutatás és kitermelés (upstream) üzletágat Szaúd-Arábiában működteti, míg feldolgozás-kereskedelem (downstream) üzletága globális kiterjedtségű. A dahráni székhelyű vállalat az első fél évben napi átlagban 13,2 millió hordó kőolaj-egyenértékű (boe) szénhidrogént termelt ki, ennek háromnegyed része, 10 millió hordó volt nyersolaj.
A legnyereségesebb vállalat titulusa is az Aramcót illeti
A Saudi Aramco korábban üzleti titokként őrizte pénzügyi adatait, a tervezett IPO miatt viszont a 2018-as számai már publikusak lettek (illetve azóta is közlik az eredményeket). A társaság első féléves összbevétele 163,88 milliárd dollár volt, ami 2,27 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos időszakához képest. Az adózott eredmény 11,55 százalékkal, 46,89 milliárd dollárra mérséklődött.
A top kategóriás megjelölést azonban ezek a számok sem veszélyeztetik. Ha összevetjük a számait a világ legnyereségesebb, tőzsdén jegyzett társaságával, akkor azt látjuk, hogy
az Apple 31,5 milliárd dollár profitot termelt üzleti évének első hat hónapjában, vagyis mintegy 15 milliárd dollárral kevesebbet, mint az Aramco.
Még brutálisabb a különbség, ha a tőzsdéken jegyzett nagy olajipari vállalatok számival hasonlítjuk össze az Aramco eredményét, hiszen az Exxon Mobil 5,5 milliárd dollár, a Royal Dutch Shell pedig 8,8 milliárd dollár nyereséget ért el az első fél évben.
Minden eddig kibocsátásnál nagyobb lehet
Ha a tőzsdei kibocsátás értékét nézzük, a várakozások szerint ott is megdőlhet az eddigi rekord. A legnagyobb IPO-k az elmúlt években kínai vállalatok nevéhez kötődnek: az Alibaba 2014-ben 25 milliárdos részvénykibocsátást hajtott végre, a Kínai Mezőgazdasági Bank (Agricultural Bank of China) pedig 22,1 milliárdost négy évvel korábban. A szakértők szerint, a potenciális maximumtól, vagyis a 100 milliárd dollártól (amely 2000 milliárdos cégértéket és 5 százalékos értékesítést feltételez) messze lesz a mostani IPO összértéke, ám nem lenne meglepő, ha az Alibaba féle kibocsátásnak akár a dupláját is elérné.
A kérdés persze az, hogy a befektetők előtt sikerül-e elhúzni a mézesmadzagot, hiszen óriási tőkét kell megmozgatni a sikeres értékesítés érdekében. Előzetesen arról szólnak a hírek, hogy a rekordnyereség számottevő részét beígérhetik osztaléknak, ami a részvényesek számára az állandó cash-flow miatt érdekes lehet. Arról nem beszélve, hogy ha a nagyságrendileg 100 milliárdos éves nyereséget (ahogy fent jeleztük, az első félévben közel 47 milliárd volt a profit) és az 1700 milliárdos piaci értéket nézzük, akkor majd 6 százalékos osztalékhányad érhető el. Ez pedig a mostani nulla közeli kamatkörnyezetben igen vonzó lehet.
A nagy kérdés persze, hogy a befektetők mennyire hisznek a szénhidrogén jövőjében, hiszen hiába a mostani magas profit, ha ez nem fenntartható. Az, hogy a járművek hajtóanyagaként, energiahordozóként, vagy éppen vegyipari alapanyagként meddig lesz kikerülhetetlen az olaj és a földgáz, hosszú tudományos és filozófiai viták tárgya lehet, de jelen pillanatban kevés az esély arra, hogy rövidtávon gyökeres fordulat jöjjön.
Miért adják el, ha ilyen jó?
Felmerül persze az is, hogy ha a Saudi Aramco ennyire sikeres és jó cég, akkor a tulajdonosok miért akarnak megválni tőle. A hivatalos magyarázat szerint a társaság részbeni privatizálásával finanszíroznák a szaúdi trónörökös Vízió 2030 elnevezésű tervét, amely a kőolajtól túlságosan függő gazdaság átalakítását irányozza elő. A kevésbé hízelgő kommentárok viszont azt említik, hogy a monarchia primátusán repedések keletkeztek, amelynek bel- és külpolitikai, gazdasági és társadalmi következményei is vannak.
A szaúdiaknak immár hosszú évek óta feszült a viszonya Iránnal, akiket a néhány hónapja, épp az Aramco ellen elkövetett dróntámadással is vádolnak. Ez a katonai akció a feszültségen túl a szakértők szerint azt is jelezte, hogy Rijad pozíciói meggyengültek. De a monarchiának a korábban megkérdőjelezhetetlen belső rend fenntarthatóságát is vizsgálnia kell, ami a merev vallási szabályok lassú oldásában jelentkezik. Jól hangzó üzenet lenne a világ felé, hogy a világiasabb szemlélet lesz ezután az uralkodó irányzat, de sokkal inkább arról lehet szó, hogy szelepet nyitnak a feszültség kiengedésére.
Érdekesség egyébként, hogy a mostani részvénykibocsátás során is van egy olyan kitétel, ami a nyugati emberek számára nehezen érthető, "homlokráncolós". Engedélyezik ugyanis, hogy a papírból elvált nők is vásárolhassanak, ami egyrészt előrelépésnek számít, másrészt a monarchia diszkriminatív alapjaira irányítja a figyelmet.
A benzin nem drágul legalább. 
