|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Soros György gyakran hangoztatja, hogy a gazdagoknak több adót kéne fizetniük – írja a Bloomberg. Ám vagyonának jelentős része mégis adóhalasztásból származik. A vagyonkezelési teljesítménye alapján a világ legsikeresebb befektetőinek egyikévé vált, 84 éves multimilliárdos olyan kiskaput talált, amely lehetővé tette számára, hogy a hedge fund-jának ügyfelei által befizetett vagyonkezelési díjak adóját elhalassza, és a pénzt az alapba visszaforgassa.
Ez így összesen durva adókulcs
Írországi hivatalos beszámolók szerint így 13,3 milliárd dollár adójának befizetését halasztotta el. Az amerikai kongresszus azonban bezárta ezt a kiskaput, és az adó megfizetésére kötelezte az érintetteket 2017-ig. Az adóteher a Bloomberg szerint az USA szövetségi adói miatt 39,6 százalék lehet, plusz 12 százalék a New Yorki tagállami és városi adók.
Valamint 3,8 százalék az Obamacare (egyfajta egészségbiztosítási hozzájárulás). Összességében a hírügynökség 6,7 milliárd dollárra teszi a várható adószámlát – ez a 13,3 milliárd majdnem pontosan fele, elég kemény adókulcs, főleg ha a mi 16 százalékos (bizonyos esetekben 16+6 százalékos), sőt a tartós befektetési számlákon és NYESZ-számlákon nulla százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adóinkkal hasonlítjuk össze.
Kifizethetné az egész évi szja-nkat
Álljunk meg még egy kicsit, hogy érzékeltessük az összeg nagyságát a magyar viszonyokhoz képest: a 6,7 milliárd dollár, az jelenlegi árfolyamon (270 forint egy dollár) 1809 milliárd forintnak felel meg. A központi költségvetés bevételi előirányzata a KSH szerint erre az évre a lakosságtól 1806,6 milliárdot tartalmaz, nagy része személyi jövedelemadó (1640 milliárd), a többi jórészt illeték és gépjármű-adó. (Ennél sokkal nagyobbak a fogyasztási típusú bevételek, mint az ÁFA.)
Harmincmilliárdból futja rá
Korábban adózási okokból transzferált át vagyont Írországba. Vagyonát 30 milliárd dollárra becsülik, ezzel a 23. a Bloomberg milliárdos-listáján. Az adóelhalasztás eme módszerével más hedge fund-menedzserek is éltek, a Kongresszus adóügyi bizottsága 25 milliárd dolláros bevételt vár a kiskapu bezárásától 2107-ig. A cikk szerint Soros nem akarta kommentálni a híreket.
A továbbiakban a cikk leírja, hogy a hedge fund-okat terhelő amerikai adók mekkorák, és hogy erősen arra ösztönözték a hedge fund-menedzsereket, hogy külföldön offshore-alapokat hozzanak létre, és abba fektessék ügyfeleik pénzét. Így a tőke külföldön adózás nélkül kamatozhatott mindaddig, amíg vissza nem vonták azt az USA-ba. Ez tehát nem jelent adóelkerülést, csak adóhalasztást – ezt a mondatot ajánljuk bank- és pénzügyitőke-ellenes kommentelőink figyelmébe.
Kétezerszeres hozam negyven év alatt
Kiszámolták, hogy ha egy 12 millió dollárt kezelő hedge fund-menedzser Soros vagyonkezelési eredményeit, azaz hozamait érte el, és ezért évi 20 százalék sikerdíjat vont le a nyereségből, akkor 15,9 milliárd dolláros hasznot termelt a befektetőinek 40 év alatt. (Figyeljünk arra, ez nem bő duplázást jelent, hanem durván kétezerszerezést, hiszen a millióból milliárd lett közben.) Ha viszont minden, az USA-ban esedékes adót befizetett, akkor csak 2,4 milliárdot.
A problémát az okozza, hogy általában sok-sok rövid távú spekulatív üzletről van szó, amelyek magasabb adókulcs alá esnek, mint a hosszabb távú befektetések.
Hogyan tároljuk a megújuló energiát? A jogi környezet mennyire felhasználóbarát? Haladunk-e a hálózatfejlesztéssel? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat. 
