Öt dolog, ami miatt újra olcsóbb lehet a benzin

Fracking-állomás, a folyadék kikeverése valahol az USA-ban (fotó: Wikimedia Commons)

Az OPEC olajtermelése 2012 óta a legmagasabb volt áprilisban a Reuters által megkérdezett olajvállalatok szerint. Úgy vélték, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) napi olajtermelése a márciusi 30,97 millió hordóról 31,04 millió hordóra nőtt, ami 2012 novembere óta a legmagasabb szint. A 12 tagú OPEC adja a világ olajtermelésének csaknem a harmadát – írja az MTI.

Az olaj csak jön fel és jön fel

Az olajcégek szerint Irak olajtermelése rekordszintre, napi 3,60 millió hordóra emelkedett a márciusi 3,50 millió hordóról. A legnagyobb olajtermelő, Szaúd-Arábia olajtermelése rekordközeli szinten, napi 10,15 millió hordón állt áprilisban, minimálisan csökkent márciushoz képest. A legnagyobb afrikai olajtermelő, Nigéria olajtermelése a márciusi napi 1,82 millió hordóról 1,91 millió hordóra emelkedett – fejezi be az MTI.

Az OPEC márciusi adatokat tartalmazó április közepi jelentése szerint tagjainak termelése márciusban 0,6 százalékkal 32,6 millió hordóra nőtt, ezt mutatja a zöld vonal a grafikonon. (Illetve, egy másik becslési módszer szerint 30,79 millió hordóra.) A világ napi termelése pedig – az első módszer szerint – 0,90 millió hordóval 94,52 millió hordóra (kék oszlopok a grafikonon).

A világ és az OPEC kőolaj-kitermelése (forrás: OPEC)

Nem is minden olajár emelkedik

A tavaly júniusban kezdődött, mintegy 50 százalékos áresés óta a kitermelés nem csökkent, sőt az utóbbi időben kissé még nőtt is. Ehhez hozzájárulhat az a várakozás, hogy az északi féltekén a nyár, az autózási szezon közeledtével nőni szokott az üzemanyag-felhasználás, ám az is, hogy sok termelő, deficites költségvetésű ország rákényszerül kieső bevételeinek nagyobb mennyiségű olaj eladásával való pótlására.

A Bloomberg szakértője tegnap öt fontos tényezőt említett, amelyek miatt az olajár összeomolhat. Az egyik, hogy bár a rövid idő múlva szállítandó olaj ára emelkedik, a hosszabb lejáratú határidős olajkontraktusok ára még mindig esik. Ez nem sok jót vetít előre a jövőre nézve. Például a 2019. januári szállítású amerikai olaj két hónapja még 68,32 dollár volt hordónként, a napokban pedig 66,35.

Repesztenek az amcsik

Másodszor, az adatok gyűjtésének 1982-es kezdete óta nem voltak ilyen magas – majdnem 500 millió hordós – szinten az amerikai olajkészletek.

A harmadik probléma az úgynevezett „fracklog” készletek magas szintje, ami az új keletű amerikai kőzetrepesztéses (fracking, hidraulikus rétegrepesztés) eljáráshoz kapcsolódik – ez okozta egyébként a jelenlegi olajtúlkínálat jelentős részét. Ez azt jelenti, hogy kőzetből kitermelendő olajat, palaolajat vizes folyadék bepréselésével, a kőzet megrepesztésével felszabadítják, majd kiszivattyúzzák.

A föld alatt dugdossák az olajat

Csakhogy a kiszivattyúzás történhet később is, ha a kőolaj ára megfelelő szintre emelkedik, ezért több ezer is lehet azon olajkutak száma, ahonnét nem vettek ki minden olajat, lényegében a föld alatt tárolják. Ha ez a kínálat megjelenik, nagyon lenyomhatja az árakat (vagy megakadályozhatja az emelkedésüket). A Bloomberg világszerte 4000-re becsüli az ilyen módon befejezetlenül hagyott fúrások számát.

A hidraulikus kőzetrepesztés folyamata földgáz kitermeléséhez (ábra: Wikipedia)

„A szaúdiak tovább pumpálják az olajat” – hangzik a szakértő negyedik érve, az adatok szerint márciusban az eddigi történelmi rekordhoz közeli szinten állt a királyság kitermelése. Ez az érv azokhoz az OPEC-adatokhoz és Reuters-becsléshez passzol, amelyeket a cikk elején említettünk.

A bennfentesek csak tudják

A Bloomberg utolsó érve az, hogy a kitermelők, kereskedők és más iparági szereplők, „a bennfentesek” szorgalmasan adják el az olajat – határidőre, azaz hónapokra előre. Nem pénzügyi spekulációról, hedge fundokról van tehát szó, hanem például olyanokról, akik tovább szeretnék folytatni a termelésüket és ehhez be szeretnék biztosítani az árat. Ez pedig azt jelenti, hogy nem remélik igazán, hogy később jobb árat érhetnek el, ami nem túl jó jel.

Megrendítő fejlemények jöhetnek

A nepáli földrengés nyomán ismét előkerült egy téma, amiről még kevesen tudnak, és az olajpiacot alaposan  felforgathatná. Már 2013-ban kimutatták egyes tudósok, hogy az USA azon területein, ahol nagyobb arányú palaolaj-kitermelés folyik, a földrengések száma az utóbbi években feltűnően megnövekedett. A jelenség a gazdasági sajtóban is felbukkan időnként.

Ha egy nagyobb földrengésről kiderülne, hogy a kőzethasításos technika váltotta ki, vagy egyértelműen lehetne bizonyítani a technológia káros voltát, az nagy változást hozhatna az amerikai kőolaj-kínálatban.