Vitték a papírjainkat
Kapósak voltak a magyar részvények áprilisban: a 13,5 milliárd forintos napi átlagforgalom 21,7 százalékkal haladta meg a márciusi értéket. A tőzsde friss statisztikái szerint ennél magasabb napi átlagforgalom utoljára 2013 novemberében volt a BÉT-en.
A magasabb forgalom növekvő részvényárakkal párosult: a BUX index 14,8 százalékkal került feljebb áprilisban, ami elsősorban a Mol (+24,2%), az OTP (+13,2%) és a Richter (+18,5%) részvények árfolyam-emelkedésének volt köszönhető.
A hazai részvénypiaci fellendülést a Pioneer alapkezelő szakemberei szerint főleg a feltörekvő piaci alapok okozzák, amelyek megszüntették a magyar részvények alulsúlyozását - itt írtunk róla bővebben >>
A származékos piacon nem volt nagy élet
A származékos piac kevésbé volt aktív áprilisban: összesen 567 ezer kontraktust kötöttek a befektetők, amely árfolyamértéken meghaladta a 183 milliárd forintot. Ez a teljesítmény az előző hónaphoz képest 37 százalékos csökkenést eredményezett. A legnagyobb visszaesést a határidős devizák mutatták.
Ebben egyébként akár a Buda-Cash kiesésének is lehetne szerepe, a brókercég ugyanis a határidős piacon jelentős szereplő volt. Katona Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója mindenesetre nemrég arról beszélt: egyelőre nem érzékelhetők a brókerbotrányok közép- és hosszú távú hatásai, illetve azok negatív következményeit ellensúlyozza néhány kedvező fejlemény.
Más szereplők is beszéltek arról, nem igazán befolyásolta a tőzsdei teljesítményt egyes brókercégek bedőlése.
A Concorde maradt az élen
Az előző hónap részvénypiaci forgalmi rangsorához hasonlóan áprilisban is a Concorde Értékpapír Zrt. végzett az élen, 121 milliárdos részvénypiaci forgalmával az ügyletek összértékének 22,5%-át bonyolította. Második helyen a WOOD & Company Financial Services a.s. állt 17,4%-os részesedéssel, majd az Erste Befektetési Zrt. következett 14,8%-kal.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
