Tegnap is rossz volt a hangulat az amerikai tőzsdéken, a tech-papírokhoz a hagyományos iparágak is csatlakoztak az esésben. Ma Európában javul a kép, Frankfurtban pár pontos pluszban jár épp az index, Párizsban hasonlóan csekély mínuszban, London viszont fél százalékos emelkedésnek örvendhet. Az amerikai határidős indexek azonban megint a pirosban vannak, és Japánban, Koreában is másfél százalék körüli esés volt reggel.

Itthon a BUX index 0,2 százalékkal esik, az OTP 0,9 és a Telekom 1,0 százalékos süllyedése húzza le. A Mol és a Richter viszont 0,3-0,4 százalék körül drágul. Jelentett a Telekom és emelték az OTP célárát, erre lentebb még visszatérünk. A várakozásoknak megfelelően alakult a Graphisoft Park első negyedéve.

Tegnap a vártnál magasabb hazai inflációs adat nyomán átmenetileg csökkent a forint értéke, de mára ismét erősödött, az euró így visszatért 358,0 forintra. Az árupiacokon vegyes a kép, az olaj fél százalékkal drágább lett, több más termék kissé süllyed.

Jeff Bezos ismét több milliárd dollár értékben adott el Amazon-részvényeket. Németországban pedig a rossz piaci hangulat miatt elhalasztották a MeinAuto részvénykibocsátását.

Jön a rettegett amerikai inflációs adat

Minden az inflációról szól mostanában. Reggel Németországban két éve nem látott, évi két százalékra emelkedő inflációs adatot ettek közzé, tegnap pedig a magyar adat haladta meg a várakozásokat. Ma kora délután az áprilisi amerikai fogyasztói árindex érkezik, amely csaknem egy évtized legmagasabb értéke lehet, 3,6 százalék az elemzők szerint.

Ennek oka ugyan jelentős részben a tavalyi hasonló időszak (a bázis) kiugróan alacsony árszínvonala az akkori lezárások miatt. Ám a tőkepiacokon a kereskedők attól tartanak, hogy magas szinten ragad a pénzromlás. A kötvénypiac áreséssel (hozamemelkedéssel), a részvénypiac megingással, az árupiac, leginkább az ipari fémek emelkedéssel reagáltak az utóbbi időben az inflációs a várakozásokra.

Tartósan magas lehet a pénzromlás

James Bullard amerikai jegybankár a CNBC műsorában elmondta, hogy szerinte 2,5-3 százalék között alakulhat az idei infláció.

Mivel az amerikai jegybank monetáris politikája kevésbé megelőző jellegű mint korábban, szerinte tartósan magasabb árnyomásra lehet számítani. Várakozása szerint jövőre 2,5 százalék lehet az infláció. Véleménye szerint még túl korai lenne az eszközvásárlási program szűkítéséről beszélni – ismertette az Equilor Befektetési Zrt.

A brókercég azt is írja, egyre többen számítanak arra, hogy a Fed és az EKB következő lépése a kamatemelés lesz. Először a tengerentúli kamatemelésre kezdtek az opciós piacon fogadni a befektetők, de már hasonló ügyletek jelentek meg az európiacon is. A kamatemelés kormoly következményekkel járna a tőkepiacokon.

A vártnak megfelelt a Magyar Telekom

A Magyar Telekom tegnap este publikálta első negyedéves eredményét. Az Erste Befektetési Zrt. szerint ez a várakozásoknak gyakorlatilag megfelelő, 8,9 milliárd forint lett. Leginkább a pénzügyi költségek jelentős csökkenésének köszönhető a jelentős eredményugrás.

Ez annak tudható be, hogy idén nem volt jelentős forintgyengülés, és a hozamgörbe is kedvezően alakult az átértékelésekhez. Mivel jövőre már nem kell koncessziót venni, ezért ezek a tények, na meg a 70 milliárd forint körüli szabad pénzáram lehetőséget biztosítanak arra, hogy akár jelentősebben is növekedjen az osztalék.

A KBC Equitas szerint is szépen javította a bevételeit és a profitszámait a Telekom, 2020-hoz képest jóval erősebb volt az évkezdés. Alapvetően hozta a várakozásokat, néhány helyen azonban “nagyon minimálisan” elmaradt azoktól.

Emelte OTP-célárát az Erste

Erre az évre nagyon konzervatív, magas céltartalékkal számol az OTP-nél az Erste Befektetési Zrt., de így is 345 milliárd forint körüli eredményt vár.

Ma reggel megjelent elemzésünkben 15 200 forintra emeltük meg az OTP-célárunkat, az ajánlásunk tartás. Sok múlik a (hiteltörlesztési) moratóriummal kapcsolatos megállapodáson, ami a közeljövőben várható. A bank az EKB/MNB osztalékfizetési moratóriumát követően jelentős, 425 forintos osztalékot fizethet részvényenként, ami három százalék fölötti osztalékhozamnak felel meg.

Csökkenő munkabér-terhek és 15 százalékos bitcoin-adó Magyarországon

Varga Mihály adócsökkentéseket és egyszerűsítéseket jelentett be a Facebook-on közzétett videójában, a fő elem, hogy a szociális hozzájárulási adó két százalékponttal mérséklődik. Többek között nem kell majd különadót fizetniük a kockázatitőkealap-kezelőknek és a tőzsdéknek. (Erről az Mfor.hu cikke itt, az eredeti Facebook-videó itt látható.)

A miniszter a “kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítése” jegyében az adó 30,5 százalékról 15 százalékra csökkentését jelentette be.

Elmehetnek innét a bitcoin-emigránsok?

Most a jogszabályok más rendelkezésének hiányában úgy tudni, a kriptodevizákon magánszemélyként elért árfolyamnyereség egyéb jövedelem, amire szja-t és szocho-t is kell fizetni. Jelenleg egyetlen bitcoin árfolyama majdnem 17 millió forint. Így egy darab bitcoin eladása után – nagyon alacsony vagy nulla bekerülési ár esetén – több mint ötmillió forint adót kellene kifizetni.

Németországban és Ausztriában például az egy évnél tovább tartott kriptók adója nulla. Így félő, hogy egyes nagyobb magyarországi magánbefektetők emiatt “kriptó-emigránsok” lesznek, külföldre költöznek.

Tízmilliárd dollárba kerülne az új Eos-alapú kriptotőzsde

Újra felfelé tartanak a kriptodevizák, az ether új történelmi csúcsot ért el délelőtt 4360 dolláron, a bitcoin pedig ismét 57 ezer felett jár.

Az eos nevű kriptodeviza, amely sokáig benne volt az első 5-10 legnagyobb összértékű (kapitalizációjú) kriptó csoportjában, egy nap alatt 45, egy hét alatt 85 százalékkal ugrott meg. (Így ma a 18. helyen áll, 13 milliárd dolláros piaci összértékkel.) Ennek oka az lehet, hogy bejelentették, eos-alapú kriptodeviza-tőzsdét hozna létre a Block.one nevű cég. Méghozzá komoly, tízmilliárd dolláros tőkebefektetéssel, és a legnagyobbakkal versenyezne. (Mint a Nasdaq tőzsdére nemrég bevezetett Coinbase vagy a Binance.)

A pénz nagy részét a Block.one adná, de a vállalkozásban részt vennének olyan nagy nevek is, mint a Nomura japán pénzügyi csoport, Mike Novogratz kriptoguru vagy a német nagyrészvényes milliárdos, Peter Thiel.

Környezetbarát-e a lítium, vagy legalább jó befektetés?

Az idén már több mint 70 százalékkal emelkedett a lítium árfolyama egy árupiaci blog szerint. (Bár a legnagyobbat az iridium ugrott, 140 százalékot, annak követése tőzsdén keresztül még nehezebb.) Lítiumba és más ritkább árupiaci termékekbe fektetni leginkább bányarészvényeken keresztül lehet, de még azokból is kevés van. Így az ezzel foglalkozó alapok, ETF-ek rendszerint nagy lítium-feldolgozó, felhasználó cégek papírjait is tartják. Mint például a Tesla, a Samsung vagy a Panasonic papírjait (lásd a Global X Lithium & Battery Tech ETF, azaz LIT ETF portfólióját).

A lítiumbányák elleni gyakori panasz, hogy nem elég környezetkímélők, sőt, erősen károsítják a környezetet. A Global X LIT ETF ESG-pontszáma például az MSCI-nél 5,67 pont a tízből. A főleg olajmultikat tartalmazó FILL kódú globális energiacég-ETF pontszáma alig rosszabb ennél, 5,50 az ETF.com szerint. Ennek ellenére a grafikon szerint a LIT szép hozamot ért el az utóbbi két évben.

Az Amplify Lithium & Battery Technology ETF (BATT) nem csak a lítiumra, hanem más akkumulátor-alapanyagokra és technológiákra is alapoz, így összetétele erősen eltér a LIT-étől.